Két jogi keret között: Amit a vállalatoknak most figyelembe kell venniük

Az új gépészeti rendelet jelentős változásokat hoz a gépgyártók biztonsági követelményeivel kapcsolatban. A hangsúly például a kollaboratív robotokon van, amelyeknek rendeltetésszerűen kell használniuk.

A gép mozgó részeit úgy kell kialakítani és megépíteni, hogy a sérülésveszélyeket a részek érintése révén megakadályozzák.

Ha a gép mozgó alkatrészei kockázatot jelentenek, ezeket a mozgó alkatrészeket elválasztó vagy nem elválasztó védőberendezésekkel kell ellátni.

Biztonsági komponensek, például lézerszkennerek segítségével védhetőek bizonyos területek, hogy fokozott védelmet nyújtsanak.

„A gépészeti rendelet nagyobb világosságot teremt, de ugyanakkor megnövekedett dokumentációs és kockázatértékelési igényekkel is jár“, mondja Jens Müller, a Müller és Társa Szakértő Kft. ügyvezetője, valamint ISO/IEC 17024 tanúsított szakértő robotika és gépbiztonság területén. „A vállalatoknak időben kell megtervezniük az átállást, és most kell elkezdeniük.“ (Fotó: Laura Boysen Fotografie)

Biztonságos gépek a megtervezett konstrukciónak, alapos kockázatértékelésnek és egyértelmű jogszabályi követelményeknek köszönhetők. 2027-től Európában új szabályozás lép életbe a gépek biztonságáról: az EU 2023/1230 rendelet a gépekről. Az új előírások első ízben foglalkoznak digitális kockázatokkal, és magasabb követelményeket támasztanak a kiberbiztonság, szoftverek és tanuló rendszerek terén. A vállalatok már most készülhetnek a változásokra.

Még mindig érvényben van Európában az 2006/42/EK gépirányelv, amely egy bevált keretet biztosít a gépek és kapcsolódó termékek biztonságához. 2027. január 20-tól azonban teljes mértékben felváltja az új géprendelet (EU) 2023/1230, amely lényegesen szélesebb körű követelményeket fogalmaz meg, különösen a digitális fejlesztéseket, hálózatba kapcsolt rendszereket és tanuló gépeket érintve. Ez az átmenet nemcsak a műszaki dokumentáció és biztonsági koncepciók módosítását jelenti, hanem egy bővített kockázatértelmezést is, amely első ízben terjedhet ki egy gép teljes életciklusára.

Az 2006/42/EK gépirányelv alapjai

A jelenleg hatályos 2006/42/EK gépirányelv több éve az európai jogi keret központi szerepét tölti be a gépek biztonságában. Alkalmazási köre nemcsak a hagyományos gépekre terjed ki, hanem az incomplete gépekre, cserélhető felszerelésekre, biztonsági alkatrészekre, valamint teherfelvevő eszközökre, láncokra, kötelekre, emelőszíjakra és csuklós tengelyekre is. Ez a rendelet széles körűen szabályozza a biztonsági szempontból releváns termékeket. Németországban ennek végrehajtása a 9. rendelet a termékbiztonsági törvényben történik. A gyakorlatban a normák játszanak döntő szerepet. A gépirányelv egyértelmű szerkezetet ír elő: az A-normák alapvető fogalmakat és általános tervezési elveket írnak le, a B-normák a biztonsági alkatrészeket és védőberendezéseket, míg a C-normák konkrét követelményeket határoznak meg adott géptípusokra. Ez a normarendszer segíti a gyártókat abban, hogy rendszerszerűen valósítsák meg az előírásokat és bizonyítsák a technikai színvonalat.

Átmeneti időszak 2027-ig: a jogszerű átállás biztosítása

A gépirányelvről az új géprendeletre való átállás sok szervezet számára szervezeti és műszaki kihívásokat jelent. 2027. január 19-ig a gépeket továbbra is a 2006/42/EK irányelv szerint helyezik forgalomba. Ettől kezdve azonban kizárólag az EU 2023/1230 rendeletet kell alkalmazni. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy mindkét szabályozás párhuzamosan érvényben maradjon – különösen folyamatban lévő termékfejlesztéseknél vagy sorozatgyártásban. Mivel sok gyártó nem tud pontosan megjósolni, hogy egy adott gép a határidő előtt vagy után kerül-e forgalomba, az EU Bizottság egy praktikus megoldást dolgozott ki: az egyesített EU-/EG-konformitási nyilatkozatot. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen nyilatkozatban igazolják mind az irányelv, mind a rendelet szerinti megfelelést, amennyiben minden követelmény teljesül. Az átmeneti időszak lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy korán alkalmazkodjanak az új követelményekhez, például digitális üzemeltetési útmutatókhoz, bővített kockázatértékelésekhez vagy kiberbiztonsági előírásokhoz. Egyidejűleg a gyártók már most ellenőrizhetik, hogy termékeik megfelelnek-e az új kockázati kategóriáknak, például az I. melléklet szerinti osztályozásnak, és ennek megfelelően frissíthetik megfelelőségi értékelési folyamataikat.

A megfelelőségértékelési eljárás jelentősége

A megfelelőségértékelési eljárás a fő bizonyíték arra, hogy egy gép biztonságosan lett megtervezve, és megfelel minden jogszabályi követelménynek. Ez egy többlépcsős folyamat, amely már a tervezés során megkezdődik, és figyelembe veszi a gép teljes életciklusát. A dokumentáció gyakran több száz oldalt tesz ki. Csak egy kis része kerül később az üzemeltetőhöz – például a kezelési útmutató, az EU-/EG-konformitási nyilatkozat, valamint további biztonsági információk, például incomplete gépeknél. A dokumentáció nagy része a gyártónál marad belső nyilvántartásként, például kár esetén vagy a piacfelügyeleti hatóságok támogatására. Külön kihívást jelent, hogy nemcsak a rendeltetésszerű használatot, hanem a „józan ésszel előre látható hibás alkalmazást” is figyelembe kell venni. Ide tartoznak tudatos kockázatot hordozó viselkedések, mint például a túl alacsony védőkerítések átlépése vagy védőberendezések manipulálása segédeszközökkel. Az ISO 13857 szabvány például minimális távolságokat, magasságokat és szerkezeti intézkedéseket határoz meg a veszélyes területek hatékony védelmére még hibás viselkedés esetén is. A megfelelőségértékelési folyamat szervezeti terhelése nem elhanyagolható. A műszaki szakértelem és a normatív ismeretek mellett alapos dokumentációra van szükség, amely nyomon követhetően rögzíti a kockázatértékelés és kockázatcsökkentés minden lépését. Különösen az új rendelet által támasztott bővített követelmények miatt sok vállalat számára célszerű lehet ezeket a feladatokat interdiszciplináris csapatban végezni vagy szakértői szolgáltatókat bevonni. „Bár a megfelelőségértékelés tartalmában nem változik lényegesen, az MVO új struktúrájára való áttérés jelentős adminisztratív terhet ró” – mondja Jens Müller, a Müller és Partner szakértője, az ISO/IEC 17024 tanúsított robotikai és gépbiztonsági szakértője. „A cikkszámok, szakaszreferenciák és mellékletek teljesen újraszervezésre kerültek. Ezért a műszaki dokumentációk, megfelelőségi nyilatkozatok és belső folyamatok módosítása szükséges – még meglévő termékek esetén is.”

Mit változtat az új géprendelet

Az EU 2023/1230 rendelet két központi kérdést első ízben világosan szabályoz: a „jelentős változás” fogalmát és egy kibővített kockázati értelmezést, amely kifejezetten figyelembe veszi a modern technológiákat. Korábban az irányelv nem határozta meg a „jelentős változást”, így nemzeti értelmezéseket – például a BMAS értelmezői iratát – kellett alkalmazni. Most azonban a rendelet egységes európai alapot teremt: a változás akkor minősül jelentősnek, ha nem a gyártó által tervezett, és új vagy megnövekedett kockázatokat okoz. Ebben az esetben a gépet úgy kell kezelni, mint egy új terméket, és újra kell végezni a teljes megfelelőségértékelést. Emellett a rendelet kibővíti a kockázatokra vonatkozó nézőpontot. Az autonóm, tanuló vagy folyamatosan fejlődő funkciókkal rendelkező gépeknél – például KI-alapú vezérléseknél – a gyártóknak a forgalomba helyezés utáni kockázatokat is figyelembe kell venniük. Továbbá új veszélyforrások jelennek meg az ember-gép interakcióban és a közösen használt munkahelyeken, amelyek eddig nem szerepeltek a DIN EN ISO 12100-ben. A gyártóknak proaktívabban kell értékelniük, hogyan változik a gép működés közben, és milyen hatással lehet ez az emberrel való együttműködésre. Az új rendelet így nagyobb világosságot teremt, ugyanakkor növeli a konstrukció, dokumentáció és kockázatértékelés színvonalát – különösen a modern, szoftvervezérelt rendszerek esetében. A megfelelő tervezéssel azonban a biztonsági követelmények normatív, moduláris és érthető módon valósíthatók meg. „A vállalatoknak időben kell megtervezniük az átállást és pontosan felül kell vizsgálniuk a folyamatokat” – hangsúlyozza Jens Müller. „Így biztosítható, hogy az új géprendelet hatékonyan kerül végrehajtásra. A szakértői szolgáltatók ebben a folyamatban kiválóan tudnak támogatást nyújtani.”

Ez a cikk a „Gépbiztonság alapjai” című fehérkönyv alapján készült, amely Jens Müller, az ISO/IEC 17024 tanúsított robotikai és gépbiztonsági szakértő közreműködésével készült. További információk, például konkrét példák az item alkalmazásának biztonságos kialakításáról, a teljes fehérkönyvben találhatók: Gépbiztonság alapjai.