Optimális kihasználás dinamikus szimulációval

Példa központi sterilizálás: Szennyezett oldal, előtisztító zóna (Kép forrása: HWP Planungsgesellschaft mbH, Fotó: Peter Horn)

Példa központi sterilizálásra: Tisztító- és fertőtlenítőberendezések (Kép forrása: HWP Planungsgesellschaft mbH, Fotó: Peter Horn)

Példa központi sterilizálás: Kivételi oldal (kép forrása: HWP Planungsgesellschaft mbH, fotó: Peter Horn)

Példa központi sterilizálás, csomagolási terület (kép forrása: HWP Planungsgesellschaft mbH, fotó: Peter Horn)

Példa központi sterilizálás, betöltési oldal sterilizálás (kép forrása: HWP Planungsgesellschaft mbH, fotó: Peter Horn)

Példa központi sterilizálás, sterilizálási oldal (kép forrása: HWP Planungsgesellschaft mbH, fotó: Peter Horn)

Frank Feinauer, ápolási igazgató, Caritas-Kórház Bad Mergentheim (Kép forrása: Caritas-Kórház Bad Mergentheim)

A kórházak jelenleg egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy optimalizálják központi sterilizálási osztályaikat (ZSVA). A legújabb jelentések szerint rendszeres hibák fordultak elő sterilizálási folyamatok során különböző kórházakban, ezért a kormányhivatalok a jövőben megerősített személyzettel szigorúbb ellenőrzéseket végeznek a központi sterilizálókban. Annak érdekében, hogy a klinikai vezetőket támogassák a folyamatok rendszeres elemzésében és azok fejlesztésében, az HWP Planungsgesellschaft mbH (HWP) és a Gesellschaft für Betriebsorganisation und Unternehmensplanung mbH (GBU) jelenleg egy új, dinamikus szimulációs módszert fejlesztett ki. Ennek az új módszernek az előnye, hogy lehetővé teszi az egyes területek szabad kapacitásainak vagy kihasználtságának meghatározását a központi sterilizálókban. A Caritas-kórház Bad Mergentheim példáján keresztül elsőként alkalmazták ezt a dinamikus szimulációt egy szimulációs tanulmány keretében. A tanulmány eredményei alapján már végrehajtottak optimalizációkat.

A sterilizálási folyamatok magas minőségi követelményeket támasztanak a sterilizált eszközök tisztaságával szemben, és alapvetőek a jogszabályoknak való megfeleléshez, valamint a kórházak kockázat- és minőségmenedzsmentjéhez. Az utóbbi időben nyilvánosságra kerültek olyan esetek, amikor ezeket a minőségi követelményeket nem tartották be a klinikákon: nem megfelelő képzettségű személyzet, folyamatok be nem tartása, építészeti hiányosságok és nem validált berendezések növelik a nem megfelelően tisztított eszközök kockázatát. Ezek a higiéniai botrányok hatására a kormányhivatalok szigorúbb ellenőrzéseket fognak végezni a ZSVÁ-okon. Várható, hogy az ellenőrzések eredményeként számos modernizáció és új beszerzés válik szükségessé. Fontos, hogy a kórházak már a kezdetektől biztosítsák a beruházások gazdaságosságát. Ebben nyújt értékes támogatást a HWP és a GBU által kifejlesztett dinamikus szimuláció, mivel ez eltér a leegyszerűsített, hagyományos számításoktól, amelyek statikus terhelést feltételeznek átlagértékek alapján, amelyek a valóságban nem mindig érvényesek.

Új módszer a ZSVA kapacitásának számítására

A HWP és a GBU dinamikus szimulációja a kapacitások valósághű ábrázolására épül. Ezért más kihasználtságokat eredményez, mint a statikus számítások, így pontosabb közelítést tesz lehetővé a klinikai valósághoz.

A HWP és a GBU dinamikus szimulációjának célja, hogy a nem sterilizált eszközök napi beáramlását belső és külső szinten egyenletesen ossza el. Ennek eredményeként az egyes területek használata időben eltolódik a ZSVA-n belül.

Ennek érdekében egy olyan szimulációs modellt fejlesztettek ki, amely tartalmazza a ZSVA összes részfolyamatát, például az előtisztító helyiséget, a tisztító- és fertőtlenítő berendezéseket (RDG), a szállítószállítókocsik mosóberendezéseit (WWA), a konténermosó berendezéseket (CWA), a csomagolóasztalokat és a sterilizálót. A részfolyamatok mellett rögzítve vannak azok egymásra gyakorolt függőségei, valamint a személyzeti igény és a manuális tevékenységek is. Az így kialakított alapmodell paraméterezhető, az egyedi körülményekhez igazítható, így sok klinika számára hasznos lehet. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy nemcsak egy átlagos napot vizsgál, átlagos terheléssel, hanem sok különböző, a szimuláció előtt véletlenszerű módszerekkel generált napot is, amelyek a teljes klinikai valóságot pontosabban tükrözik, mint az átlagértékekre alapozott megközelítés.

Érvényes adatok a szimuláció alapjául

A ZSVA szimulációs tanulmányának elvégzéséhez megfelelő adatbázis szükséges. Ehhez különböző adathalmazokat kell összeállítani, például a gépek száma és teljesítményparaméterei, a csomagolóasztalok száma és az egyes munkafázisok időtartama, a személyzeti létszám és a műszakbeosztás. Emellett meghatározásra kerül a tisztítandó sterilizált eszközök terhelése, amely elsősorban a műtéti adatokból származik, például minden műtípushoz meghatározzák a szükséges készlet- és konténermennyiséget. Fontosak továbbá olyan adatok, mint például az intenzív osztályos kezelések száma, az egyszer használatos eszközök és steril ruházat használata, valamint külső terhelések, például ambuláns ellátás vagy háziorvosok által végzett tevékenységek.

Amennyiben nem állnak rendelkezésre empirikus adatok, akkor prognózisokat vagy reális feltételezéseket alkalmaznak. Ezekben az esetekben a paraméterek nem feltétlenül egyeznek meg a jelenleg rendelkezésre álló adatokkal, hanem tartalmazhatnak feltételezéseket a klinika jövőbeli irányairól, valamint a jövőbeni teljesítményparaméterekről vagy a lehetséges gépek alkalmazásáról.

A szimuláció relevanciája a kórházi tervezésben

Az ilyen típusú szimulációk különböző forgatókönyvek esetén a következő eredményeket nyújthatják:

- A szabad kapacitások kvantitatív meghatározása, alapul véve döntéseket arról, hogy lehet-e további kórházak vagy orvosi rendelők sterilizálási igényét kielégíteni
- Folyamatok ellenőrzése, gyenge pontok feltárása és ezáltal a szükséges módosítások lehetővé tétele a kívánt akkreditáció eléréséhez
- A „make or buy” döntések alapja, azaz a modernizáció költségeinek összehasonlítása az outsourcing költségeivel
- Az értékelés, hogy az új berendezések bevezetése hogyan befolyásolná a kapacitásokat és kihasználtságokat a ZSVA-ban
- Az alap, hogy a személyzeti létszám megfelel-e a változó körülmények között
- A személyzeti létszám vagy a munkaidő változásának hatása a ciklusidőkre és kihasználtságokra
- A „belső logisztika” optimalizálása
- A műtéti időszakok és időponttervek optimalizálási lehetőségei

Amennyiben a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a ZSVA modernizálása gazdaságilag indokolt, további fejlesztési lehetőségek is felmerülnek. Például a központi sterilizálás modernizálásával egyidejűleg bevezethetők a korszerű dokumentációs eljárások is. Például a betegközpontú, szinte teljesen automatikus adatfelvétel növeli a kórházak jogbiztonságát.

Gyakorlati példa: Caritas-kórház Bad Mergentheim

A módszer első alkalmazására a Caritas-kórház Bad Mergentheim tanulmányában került sor. A kérdés az volt, hogy a meglévő központi sterilizálás a jelenlegi formájában és méretében a jövőben is elegendő lesz-e a kórház sterilizálási igényeinek kielégítésére. Miután rendelkezésre álltak a ZSVA adatai és a műtéti adatok, ezeket beépítették a szimulációba.

A végzett szimulációk segítségével azonosíthatók voltak a rövid és hosszú távú fejlesztési lehetőségek: „A kórház saját igényeinek a jelenlegi kapacitás is elegendő lesz a jövőben, és a sterilizálási ellátás biztosított lesz. A meglévő RDG-ket cserélni kell, a tisztítózónát pedig egy konténermosó berendezéssel kell bővíteni, hogy növeljük a kapacitásokat és javítsuk a munkavédelmet” – értékelte Walter Bischoff, a HWP orvostechnikai tervezője a szimuláció eredményeit a jelenlegi helyzetről.

A szimuláció alapján kialakítható egy hosszabb távú fejlesztési irány is: az új mosógépek telepítése a packtálcák számának és a ZSVA méretének bővítését eredményezné. „A dinamikus szimulációs tanulmánnyal a Caritas-kórház számára nemcsak a jelenlegi helyzet értékelését tudtuk megerősíteni, hanem egy stabil alapot is biztosítottunk a jövőbeli fejlesztésekhez” – egészítette ki Ulrich Uetz, a HWP orvosi és laboratóriumi technika igazgatója.

Összegzés és kilátások

A fejlesztés eredményeként ez az innovatív szimulációs módszer lehetővé tette, hogy a HWP és a GBU az interdiszciplináris együttműködés révén átültessék más iparágakban már alkalmazott szimulációs módszereket a Caritas-kórház Bad Mergentheim példáján keresztül a kórházi szektorba. „Ezekhez hasonló kérdéseket már sokszor és sikeresen vizsgáltunk más területeken” – mondta Jiri Vacek a GBU-tól. „Örülünk, hogy most a HWP kollégáival együttműködve sikerült ezeket a szimulációs módszereket alkalmazni egy kórházi sterilizálási osztályon is.”

A dinamikus szimuláció különböző paraméterek figyelembevételével könnyen alkalmazható más klinikákon és klinikai csoportokon is. Ezáltal lehetőséget kínál arra, hogy a sterilizálási folyamatokat megfelelően elemezzük, tisztán lássunk a meglévő és szükséges kapacitásokról, valamint azok befolyásoló tényezőiről. A megbízható eredmények és a szimuláció értelmezése lehetővé teszi a kórházak számára, hogy technológiai és működési fejlesztéseket tervezzenek. Az esetleges építészeti fejlesztések, amelyek a szimuláció eredményeiből adódhatnak, szintén időben elindíthatók.

Interjú Frank Feinauer-rel, a Caritas-kórház ápolási igazgatójával

1. Hogyan kezelik a dinamikus szimuláció eredményeit? Milyen előnyöket lát a dinamikus szimulációban?

Feinauer: A HWP által végzett dinamikus szimuláció, amelyet a Caritas-kórház ZSVA-jára vonatkozóan végeztek, alapot ad számos fontos jövőbeli döntéshez. Például segít abban, hogy megítéljük, a jelenlegi helyszínen végzett átalakítás megvalósítható-e, és ésszerű-e a térbeli adottságok mellett, valamint hogy milyen növekedési potenciálok vannak egy esetleges átalakítás és a fontosabb paraméterek változtatásával. Emellett a szimuláció eredményei és értelmezései lehetőséget adnak arra, hogy optimalizáljuk a gépek kihasználtságát, a munkaidő-beosztást és a folyamatokat, mindezt minőségromlás nélkül a higiénia terén.

2. Milyen rövid- és középtávú intézkedéseket terveznek a dinamikus szimuláció eredményei alapján?

Feinauer: Először az első ütemben kicseréljük a RDG-ket és beépítjük a konténermosó berendezést. A második ütemben pedig sterilizálókat és csomagolóasztalokat cserélünk, emellett újrarendezzük a raktárat, és optimalizáljuk a folyamatokat ebben a kontextusban.

3. Vannak-e hosszabb távú irányok, amelyeket a szimuláció eredményei alapján meghatároznak? Ha igen, mik ezek?

Feinauer: Hosszabb távon a dinamikus szimuláció alapján különösen vizsgálni fogjuk, hogy a jövőben, a tovább optimalizált térbeli adottságok és a változó munkaidő figyelembevételével, hogyan tudnánk további partnereket ellátni a ZSVA-n keresztül. Itt olyan lehetőségeket látunk, amelyeket eddig nem tudtunk kihasználni.