Mosás, ápolás, kesztyűk – ezek is ide tartoznak

2022. május 5. óta van egy nemzetközi akciós nap, amely teljes mértékben a kézhigiéné témájának szentelték. Mert a kézhigiéné, a megfelelő pillanatokban helyesen végrehajtva, az egyik legfontosabb intézkedés a fertőzési láncok megszakítására. Ezért a kézhigiéné és különösen a kézfertőtlenítés a fertőzésmegelőzés egyik alapvető lépése. Szóval több mint érdemes megemlíteni. És alapvetően egyszerű is. Megkérdeztük szakértőinket, mit tartanak legfontosabbnak a kézhigiéné témájában, és mely szempontokat érdemes különösen megjegyezni.

Interjúban kutatás & fejlesztés, marketing és értékesítés kollégáinktól öt alapvető kérdéssel a kézhigiénéről és a hozzá tartozó emlékeztető mondatukkal:

1. Kézhigiéné – mi minden tartozik hozzá, mitől lesz jó a kézhigiéné?

Dr. Henning Mallwitz: A kézhigiéné kifejezést az egészségügyben gyakran szinonimaként használják a kézfertőtlenítéssel. A kézfertőtlenítés kétségtelenül az alaphigiénia egyik pillére: bizonyítottan megakadályozza a nosokomiális fertőzéseket, és jelentősen hozzájárul a betegbiztonsághoz. De ide tartozik a kézmosás, a bőrápolás és a kesztyű viselése is. Mert a kezeket tisztán, ápoltan és védve kell tartani. Ezek a legfontosabb eszközeink. Sok mindent érintünk és sok emberrel kerülünk kapcsolatba a kezeinken keresztül. Ezzel a szennyeződések és kórokozók átvitelét tehetjük lehetővé, ezért a megfelelő indikáció szerinti fertőtlenítés és kézmosás mind a betegek, mind a személyzet védelmét szolgálja. És a kezeket magukat is védeni kell: például kesztyű segítségével a testnedvekkel vagy vegyszerekkel való szennyeződéstől. Alapos bőrápolás segít megvédeni a bőrt és erősíteni a természetes védőréteget. Minden összetevője a kézhigiénének fontos, és kiegészítik egymást. Ugyanakkor kölcsönösen befolyásolják egymást. Csak a négy összetevő figyelembevétele, az egyes indikációk betartása és a felelősségteljes végrehajtás eredményezi a jó kézhigiénét. És ezáltal több betegbiztonságot és jó munkavédelmet. Ha minden egyes személy ugyanúgy figyel ezekre az összetevőkre, növekszik az összesített kézhigiénés megfelelés – és csökken a fertőzésveszély.

2. Kézfertőtlenítés – mit kell figyelembe venni?

Dr. Heide Niesalla: Az 5 pillanat a kézhigiénében talán mindenki számára világossá teszi az egészségügyben, mikor kell higiénikus kézfertőtlenítést végezni. A betegbiztonság szempontjából különösen fontos az „előkészítés” indikáció, azaz „az aseptikus tevékenységek előtt”, mivel itt kerülhet a szervezetbe kórokozó. Sajnos ez az indikáció a leggyakrabban elfelejtett a gyakorlatban. Ezért azt javasoljuk, hogy a többi pillanat mellett különösen figyeljenek az „előkészítés” kézfertőtlenítésére. Ez azt jelenti például, hogy minden kapcsolat előtt nem sérült bőrrel és nyálkahártyával, minden sebhez, az eltávolított régi kötés és az új, steril kötés felhelyezése előtt, minden katéter behelyezése előtt, stb. mindenképpen végezzenek kézfertőtlenítést.

Fontos azonban nemcsak az indikáció szerinti, hanem a helyes végrehajtás is. Itt is mindenki hozzájárulhat a beteg védelméhez, ha helyesen fertőtleníti a kezeit: a hatékonyság szempontjából a legfontosabb a megfelelő nedvesítés. Csak akkor aktiválódnak a kórokozók, ha a bőr megfelelően érintkezik a fertőtlenítőszerrel. Három tényező befolyásolja a nedvesítést: a fertőtlenítőszer mennyisége vagy térfogata, az alkalmazási technika és az alkalmazási idő. Ezért a hatékony kézfertőtlenítéshez szükséges, hogy a száraz (!) kezekre annyi fertőtlenítőt tegyünk, hogy azok teljesen át legyenek nedvesítve, majd alaposan bedörzsöljük. Általában ajánlott saját felelősségre alkalmazni az alkalmazási technikát, nem pedig egy meghatározott lépésrendet követni, mert így jobb eredményt lehet elérni. Mivel a legtöbb kórokozó a ujjhegyeken keresztül terjed, ezeket lehetőleg elsőként kell fertőtleníteni. Ugyanígy külön figyelmet kell fordítani a hüvelykujjra és az ujjak közötti résekre, mert ezeket könnyen elfelejthetik.

3. Kézmosás – kell-e egyáltalán?

Merle Haldenwang: A gyermekek tanulják meg elsőként a kézhigiénés intézkedést, a kézmosást, így ez elég ismert számunkra. A magánéletben a kézmosás a választott kézhigiénés módszer. De milyen szerepet játszik a kézmosás az egészségügyben?

Az egészségügyben a leggyakoribb kézhigiénés intézkedés a kézfertőtlenítés. Mégis vannak helyzetek, amikor a kezeket meg kell mosni. Fontos, hogy mindkét módszer kiegészíti egymást: míg a fertőtlenítés inaktiválja a kórokozókat, megelőzve ezzel a fertőzéseket, addig a kézmosás a tisztítást szolgálja. A kézmosó folyadék gyakran nem fertőtlenítő hatású, mivel nem tartalmaz antimikrobiális hatóanyagokat; ezt a szerepet a kézfertőtlenítő szer tölti be. Ez azt jelenti, hogy általában akkor mossuk meg a kezeinket, ha „piszkosak”. Hasonlóan a magánélethez: például, amikor munkakezdéskor bemegyünk, WC-használat után, tüsszentés után vagy más okból (láthatóan) szennyezettek. Mivel a víz és a szappan használata során a bőr zsírtartalma is lemosódik, csak akkor mossunk kezet, ha valóban szükséges. Emellett a megfelelő termék kiválasztása is döntő.

Az egészségügyben azonban van egy speciális eset, amikor a kézmosás a kórokozók eltávolítását szolgálja: baktériumszporos szennyezés esetén. Mivel a kézfertőtlenítők nem hatnak a baktériumszporokra, a fertőzés továbbadásának megakadályozásához a spórákat alaposan le kell mosni a kezekről. A Clostridioides difficile fertőzés utáni kézmosás fontos, miután a higiénés kézfertőtlenítést elvégezték, hogy a bőrön lévő spórákat először elpusztítsák, majd mechanikusan eltávolítsák.

A hatékonyság szempontjából a kézmosásnál is, mint a fertőtlenítésnél, az alkalmazási technika és idő a legfontosabb. Először nedvesítjük a kezeket vízzel, majd legalább 20-30 másodpercig alaposan bedörzsöljük szappanosítással, különösen a ujjhegyekre és az ujjak közötti részekre figyelve. Ezután folyó víz alatt leöblítjük, és egyszer használatos törölközővel alaposan szárazra töröljük. Az ideális vízhőmérséklet maximum langyos, hogy ne terheljük túl a bőrt.

4. Bőrápolás – milyen szerepe van a kézhigiénében?

Dr. Sven Eggerstedt: Az egészséges bőr az összes többi kézhigiénés komponens alapfeltétele. Egy sima bőrfelület kevésbé vonzza a mikroorganizmusokat, míg a repedezett bőr kedvez a telepedésüknek. Emellett csak ép bőr esetén lehet hatékonyan fertőtleníteni. Ezért rendszeresen alkalmazni kell a bőrápolást a kezeken. Továbbá a bőr állapotát más kézhigiénés összetevők is befolyásolják: különösen a gyakori kézmosás károsítja a természetes lipidréteget, és repedezett, száraz bőrt eredményezhet. A kesztyű viselése során pedig idővel nedves közeg alakul ki a kesztyű alatt, ami a bőr duzzadását okozhatja. Itt különösen fontos a bőrápolás, és ez a jó kézhigiénia része lesz.

De hogyan működik a helyes bőrápolás? Vannak-e erre is speciális indikációk és technikák? Először is meg kell különböztetni a bőrvédelmet és a bőrápolást, amelyekhez általában különböző termékek tartoznak: A bőrvédő krém „réteget” képez a bőrön, hogy megvédje például a nedvesség okozta irritációktól. Ezt akkor használjuk, ha rendszeresen több mint két órán keresztül bőrterhelő tevékenységet végzünk, hosszabb kesztyűviselés előtt vagy nedves környezetben végzett munka előtt. A bőrápoló termékek a repedezett és száraz bőr megelőzésére szolgálnak. A bőrápolást célszerű munkavégzés után, szünetekben, kézmosás után és szükség szerint rendszeresen alkalmazni. Az egyidejűleg védő és ápoló készítményeket minden említett pillanatban lehet használni. Ajánlott olyan termékeket választani, amelyek a lehető legkevesebb, de maximálisan ápoló összetevőt tartalmaznak.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni: mivel az alkoholos kézfertőtlenítők hatékonyságát befolyásolhatja a bőrápoló termékek alkalmazása, figyelembe kell venni a bőrápoló és a kézfertőtlenítő kompatibilitását.

5. Kesztyűk – milyen szerepet játszanak a kézhigiénében?

Dr. Christian Jenke: A kesztyűk valóban fontos részei a kézhigiénének. A kesztyűk használatakor megkülönböztetünk orvostechnikai eszközöket (MP) és személyi védőfelszerelést (PPE). Az MP-k elsősorban a beteg (fertőzés)védelmét szolgálják, míg a PPE részeként a saját védelmünket. A kesztyűk védelmet nyújtanak a személyzet számára a potenciálisan fertőző testnedvekkel való szennyeződés vagy vegyszerek ellen. Ezért a kesztyűt olyan tevékenységekhez vagy helyzetekhez kell viselni, ahol fennáll a szennyeződés vagy a kórokozók átvitelének veszélye. Például vérvételnél, betegmosásnál, de cytostatikus kezeléseknél vagy fertőtlenítőszerek alkalmazásakor.

Sajnos a gyakorlatban néha összetévesztik ezt, és nem mindig helyesen alkalmazzák a kesztyűket; előfordul, hogy kesztyűt használnak, amikor nincs szükség rá, azaz nem megfelelő indikációval. Ezekben az esetekben a fertőzéstani szempontból a kesztyűk akár hátráltatóak is lehetnek: nem ritkán a kesztyűt a kézfertőtlenítés helyett használják, vagy nem tartják be a kézfertőtlenítés indikációit, mert kesztyűt viselnek. Ez akár negatívan is befolyásolhatja a beteg biztonságát, mivel a kontaminált kesztyűk továbbadhatják a fertőzést. A kesztyűk tehát nem helyettesítik a kézfertőtlenítést, hanem csak bizonyos indikációk esetén kiegészítik azt, mint a kézhigiéné fontos részeit.

Emellett a kézfertőtlenítés kiegészíti a kesztyű viselését, mivel bizonyos folyamatoknál mindig vannak kézfertőtlenítési indikációk, amelyek betartandók: például aseptikus tevékenységek előtt, vérvételkor, potenciálisan fertőző anyaggal való kontaktus után, sebtisztításnál.
Szükséges a kézfertőtlenítés a kesztyű levétele után is, mivel a fertőzött kezekkel való érintkezés során a kontamináció kockázata jelentős lehet.

Az elmúlt időszakban megkezdődött a kesztyűfertőtlenítés kérdésének vitája. A KRINKO már határozott álláspontot fogalmazott meg ebben. A kesztyűt viselő kezeket csak kivételes esetekben szabad fertőtleníteni, ha másként nem biztosítható a munkafolyamat. Fontosnak tartjuk, hogy tudatosan bánjunk a kesztyűkkel. A felhasználónak tisztában kell lennie azzal, hogy mely indikációk esetén használ kesztyűt, és hogyan biztosítja, hogy az összes kézhigiénés szabály betartásra kerüljön. A kesztyű viselésének időtartamát pedig a lehető legkisebbre kell korlátozni, hogy a kezek bőre ne sérüljön.