Környezeti monitoring az Annex 1 előírásai szerint

Az EU GMP 1. mellékletének felülvizsgálatával az aszeptikus gyártási környezetekben végzett manuális kesztyűs beavatkozások elkerülése még inkább előtérbe kerül. Ezzel egyidejűleg a környezeti monitoring továbbra is központi eszköz marad egy berendezés aszeptikus állapotának megbízható ellenőrzésére és dokumentálására. Mivel ez az ellenőrzés számos üzemben még mindig manuálisan történik, a meglévő monitoringkoncepciók egyre inkább felülvizsgálat alá kerülnek.

A környezeti monitoring követelményei aszeptikus berendezésekben

A gyakorlatban számos berendezésben a környezeti monitoringot továbbra is klasszikus Petri-csészékkel végzik aktív és passzív mikrobaszám-meghatározás céljából. Ezeket manuálisan helyezik el az izolátorban, kinyitják, a meghatározott expozíciós idő letelte után ismét lezárják, és rendszeresen cserélik. Mivel a táptalaj viszonylag gyorsan kiszárad, rövid csereintervallumokra van szükség. Ez egy gyártási tétel során számos manuális beavatkozást eredményez, ami megfelelő kockázatot jelent az aszeptikus folyamatra nézve.

Az EU GMP 1. melléklete azonban előírja az ilyen beavatkozások lehetőség szerinti, műszakilag megvalósítható elkerülését, valamint a kritikus tisztatéri paraméterek nyomon követhető, folyamatos ellenőrzésének biztosítását. A nagyobb gyártási tételek, a hosszabb kampányok, valamint a dokumentációval és a nyomonkövethetőséggel szemben támasztott növekvő követelmények tovább fokozzák a cselekvési kényszert. Ezáltal olyan alternatív monitoringmegközelítések kerülnek előtérbe, amelyek jobban integrálhatók a modern, automatizált berendezéskoncepciókba.

Három monitoringlehetőség összehasonlítása

Manuális kezelés módosított Petri-csészékkel

A klasszikus Petri-csészékkel végzett környezeti monitoring szabályozási szempontból bevált, és számos berendezésben továbbra is standardnak számít. Az olyan továbbfejlesztések, mint a BioCapt Single‑Use levegő-mikrobaszámláló, ezt az elvet alkalmazzák, miközben csökkentik a manuális ráfordítást. A módosított Petri-csészének köszönhetően a gyűjtési funkció akár négy órán keresztül is megmarad. Az aktív és passzív levegő-mikrobaszám meghatározása egyetlen csészével végezhető, ezáltal máris csökken a szükséges beavatkozások száma. Automatizálás nélkül azonban ezzel a megközelítéssel sem valósítható meg teljesen beavatkozásmentes működés.

Automatizált környezeti monitoring

Alternatív megközelítést jelent a Petri-csészék kezelésének automatizálása. Ennek során a hagyományos Petri-csészéket meghatározott tárolási pozíciókból veszik ki, majd az aktív használathoz kijelölt helyre helyezik. Használatkor a fedelet automatikusan kinyitják, ezáltal aktiválják a gyűjtési funkciót. A leolvasási információk és az időbélyegek lehetővé teszik a mikrobaesemények egyértelmű hozzárendelését, és támogatják a potenciálisan érintett gyógyszermennyiségek pontos behatárolását. A körülbelül 90 mm átmérőjű Petri-csészéket egy magazinban helyezik el. A magazint a monitoringpozícióba helyezik. A Handling Unit leolvassa az azonosítót, és minden lemezt alulról megtámasztva, folyamatbiztosan kivesz. Miután a magazinban található összes lemezt rögzítették és exponálták, a magazint kiveszik és eltávolítják a rendszerből. A folyamatbiztonság részeként az egyes lemezek az inkubálás utáni kiértékelésig lezárva maradhatnak a magazinban.

Valós idejű monitoringrendszerek

A valós idejű monitoringrendszerek alapvetően eltérő megközelítést követnek, és a részecskéket, valamint az életképes mikroorganizmusokat a folyamatban lévő gyártás során rögzítik. A levegő meghatározott mintamennyiségének spektrális elemzésével a részecskék méretük alapján rögzíthetők, és egyidejűleg autofluoreszcencia szempontjából is vizsgálhatók. Ez lehetővé teszi az életképes és nem életképes részecskék rögzítését. Ezenkívül egy mintát meghatározott ideig, ezzel a mintamennyiséggel exponálnak, majd inkubálás után kiértékelnek. Mivel ezek a rendszerek szabályozási szempontból jelenleg még nem teljes körűen elismertek, gyakran klasszikus Petri-csészékkel párhuzamosan alkalmazzák őket.

Az elérhető megoldások közötti különbségek különösen a meglévő berendezésekbe való integrálhatóságban, a fals pozitív eredmények kezelésében, valamint a kontamináció forrásának térbeli behatárolási lehetőségében mutatkoznak meg.

Nagyobb folyamatbiztonság kevesebb beavatkozással

Mindhárom monitoringlehetőség ugyanazt a célt követi: a kontaminációs kockázatok minimalizálását és az aszeptikus folyamatok stabilitásának növelését. Az automatizált és intelligensen összekapcsolt monitoringkoncepciók lehetővé teszik a folyamatos ellenőrzést, javítják az adatok minőségét, és megbízható alapot teremtenek a folyamatban lévő üzemeltetés, valamint az audit során hozott döntésekhez.

Az EU GMP 1. melléklete ehhez meghatározza a szabályozási keretet, és tudatosan teret enged a műszaki megvalósítás tekintetében. Az, hogy csökkentett beavatkozással járó manuális rendszereket, automatizált Petri-csésze-kezelést vagy valós idejű monitoringot alkalmaznak-e, az adott gyártási koncepciótól, a kockázati profiltól és az üzemeltetési feltételektől függ.

Az Optima ezt a választási szabadságot egy aktív és passzív mikrobaszám-meghatározást végző automatizált monitoringrendszerrel támogatja, amely egy automatizált részecskeszámláló rendszerrel van kombinálva, és minimálisra csökkenti, illetve meg is szünteti a manuális operátori beavatkozásokból eredő kockázatot. Így a beavatkozások és a kockázatok következetesen csökkenthetők, a tisztatéri folyamatok pedig jövőbiztosan és folyamatbiztosan alakíthatók.