Kilátások a MedTech-szektor számára 2025-ben

A németországi orvostechnika tulajdonképpen gazdasági garanciának számít. Ám a hangulat megcsappant, és a saját országban tapasztalható gazdasági gyengeség mind az érzelmekre, mind az árbevételi előrejelzésekre nyomást gyakorol. Az EMS-szolgáltató Plexus áttekinti azokat a témákat, amelyek különösen kihívást jelentenek a gyártóknak 2025-re, és azokat a trendeket, amelyek reményt adnak.

#1 A MedTech helyzete Németországban

Alapvetően meg kell mondani: más iparágakhoz képest a német orvostechnikai gyártók jól állnak. A BVMed 2024 őszi felmérése szerint az ágazat továbbra is az exportvilágbajnok. A 2024-es várható globális árbevétel növekedése 3,5%-os. Az országon belül azonban a becsült növekedés mindössze 1,2%. Az előző év 4,8%-os növekedéséhez képest ez jelentős visszaesés. A stabil növekedési pályára való visszatérés távolinak tűnik, és valószínűleg több mint 12 hónapot vesz igénybe. Számos oka van a gazdasági gyengeségnek – és nemcsak az orvostechnikában.

Ahogy az elektronikai iparban, úgy az MedTech szektorban is hiányzik a megrendelés. Ami a koronavírus években jelentősen megnőtt, azt csak fokozatosan lehet csökkenteni. Csak akkor oldódnak meg a cashflow problémák és a beruházási holtpontok, amikor ez megtörtént, és visszatérhet a megrendelésállomány a stabil növekedési pályára. Nemcsak a német piac érintett, hanem Kína is gyengül. Emellett a protekcionista globális környezetet az iparági szövetség, a Spectaris szerint, az új amerikai kormány fenyegeti.

#2 Rugalmas utak a költségválságból

Az egyre növekvő költségek további nyomást gyakorolnak a helyzetre. Míg 2024 januárja és augusztusa között a német orvostechnikai ipar árbevétele a Német Statisztikai Hivatal szerint 1,6%-kal haladta meg az előző évit, ugyanebben az időszakban a termelői árak is emelkedtek – közel 3%-kal. Legyen szó energiáról, anyagokról vagy nyersanyagokról, a logisztikában és a szállításban, vagy a munkaerőben – a gyártók nehezen birkóznak meg a tartósan magas költségekkel.

A növekvő nyomás hatással van a németországi beruházási képességre. A BVMed szerint majdnem egyharmaduk (30%) csökkentette beruházásait az előző évhez képest. Egy másik harmaduk külföldre helyezi át beruházásait. A gyártás, valamint más feladatok, például a fejlesztés és az aftermarket szolgáltatások kiszervezése valószínűleg a lista élén áll.

Világos: aki ki akar törni a jelenlegi stagnálásból és hosszú távon versenyképes akar maradni, annak tovább kell optimalizálnia folyamatait, és meg kell próbálnia belső kapacitásokat és erőforrásokat felszabadítani. A költségnyomás stratégiai váltásra kényszeríti a vállalatokat, és a gyártás áthelyezését a magas költségű országokból. A partneri együttműködés bonyolult és költséges feladatokban, például fejlesztésben és a költségtakarékos feladatokban, lehet az egyik út a rugalmasság és ellenálló képesség növeléséhez.

#3 Nehéz megfelelési terhek

A gyártókat a költségek mellett az egyre terhesebb szabályozási előírások is nyomasztják – mind nemzeti, mind EU-s szinten. A bürokrácia évről évre nő, és különösen bosszantó, amikor a szabályok közötti hiányzó harmonizáció miatt duplikált jelentési kötelezettségek lépnek fel (például LskG és CSRD). A bürokrácia nemcsak pénzbe kerül, hanem akadályozza a fontos szakemberek munkáját is, akik más területeken hiányoznak.

Az európai orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendelet (MDR) továbbra is hosszú távú projekt. Tavaly ismételten felmerült a rendelet átfogó felülvizsgálatának igénye, és az Európai Parlament végül októberben elfogadott egy határozatot a módosításokról, amelyek javaslatokat kérnek 2025 első negyedévének végéig. Hogy valóban lesz-e módosítás, és az milyen lesz, még kérdéses. A gyártóknak azonban nehéz lesz lépést tartaniuk a változó megfelelőségi környezettel, ha nincs megfelelő szabályozási szakértelmük és külső támogatásuk.

#4 Fenntarthatósági ökoszisztéma

A megfelelőségi listán jelentős helyet foglal el a fenntarthatóság témája is. Az EU zöld megállapodása (Green Deal) nem kíméli a MedTech gyártókat – kezdve az ökotermék design irányelveitől, a CSRD-n át, a 2026-ra tervezett PFAS tilalomig. Míg néhány orvostechnikai termék (például kiegészítők) esetében a CO2-kibocsátás és ESG-jelentés viszonylag egyszerű, a komplex orvosi eszközök növekedésével a jelentés összetettsége is nő. Olyan rendszeres elemzési módszerek, mint a termék életciklus-értékelés (LCA), keretrendszert adnak arra, hogy fontos mutatókat gyűjtsünk, és ne csak a CO2-kibocsátás csökkentésére, hanem a költségek megtakarítására is.

Az összesen a zöld technológia és fenntarthatóság piaca tovább fog növekedni, és 2032-re eléri a 105 milliárd dolláros piaci értéket. Keresettek azok a technológiák, megoldások és folyamatok, amelyek lehetővé teszik a környezetbarát termékek, alacsony CO2-lábnyomú termékek iránti kereslet gyakorlati kielégítését. Már most a gyártók egy kibővített ökoszisztémára építenek, ahol partnerek szakmai tudást nyújtanak, és szolgáltatók vállalnak fenntarthatósági feladatokat (például hulladékszállítás és -feldolgozás).

#5 A biztonságos év a mesterséges intelligencia számára

Hasonló növekedést ígér a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az orvostechnikában. Az azonban kérdéses, hogy ez az ígéret a következő évben 100%-osan valóra válik-e. Míg aktívan dolgoznak okos sebészeti robotokon, MI-alapú alkalmazásokon a daganatok felismerésére és virtuális asszisztenseken, a gyakorlatban általában inkább olyan MI-funkciókról van szó, amelyeket főként ott használnak, ahol a gyártók és szolgáltatók ellenőrizhetik azokat – és ahol a legnagyobb baj esetén nem okoznak kárt az emberben.

Az EU MI-rendelete jogszerűen magas kockázatúnak minősíti az MI-alapú orvostechnikai eszközöket, és ennek megfelelően magasak a szabályozási követelmények. A fejlesztés időt vesz igénybe, és szakértelmet igényel, amit sok helyen még ki kell építeni. A MI kockázati megtérülése nem garantált, mivel a kísérleti jellege miatt. Mindezek miatt a MedTech cégek 65%-a tart attól, hogy nehéz lesz beépíteni a MI-t az orvostechnikai eszközökbe.

Ahol a MI már most jelentősen növeli a hatékonyságot, az a működési folyamatok, valamint a gyártás, fejlesztés és ellátási lánc optimalizálása. Egy másik izgalmas alkalmazási terület a laboratóriumi diagnosztika, ahol egyre inkább a mélytanulási technológiákat használják az elemzésekhez.

#6 A kiberbiztonság az ellátási lánc kérdése

A MI-vel és az egyre növekvő digitalizációval az orvostechnikai eszközök diagnosztikában, konzultációban és monitorozásban marad a kiberbiztonság is a fő téma 2025-ben. Itt nem új, hanem felülvizsgált és szigorúbb szabályozás vár a gyártókra az NIS2 irányelvvel. A követelmények és szankciók kifejezetten a „különösen fontos intézményekre” vonatkoznak, ideértve a klinikákat, az orvosi ellátóközpontokat (MVZ) és más egészségügyi intézményeket.

A vállalatoknak az NIS2 szerint felismerniük, értékelniük és dokumentálniuk kell a biztonsági kockázatokat, valamint biztosítaniuk kell a szükséges technikai és szervezeti kereteket és eszközöket. A szabályozás kifejezetten kiterjed az ellátási láncra, beleértve az EMS-szolgáltatókat, partnereket és beszállítókat is. A szoros együttműködés a résztvevőkkel és a biztonsági partnerekkel egyre fontosabbá válik. A Plusnet tanulmánya szerint a német vállalatok mindössze 52%-a valósította meg teljes vagy részleges szinten az NIS követelményeit az ellátási lánc biztonsága érdekében. A gyártóknak jövőre még hosszú a listájuk a termékek védelme és az adatok biztonságos cseréje érdekében (pl. adatvédelem, szellemi tulajdonjogok).