Az Albstadt-Sigmaringen Főiskola Élettudományi Kar

Campus Sigmaringen (Forrás: Főiskola)

Vizsgálatok mikroszkóppal (Forrás: Főiskola)

Elemzések a laboratóriumban (Forrás: Főiskola)

Élettudományi Kar

Az Albstadt-Sigmaringeni Főiskola Élettudományi Kara négy alapképzési és két mesterképzési szakán kvalifikált hallgatóknak nyújt lehetőséget arra, hogy felkészüljenek az életipar teljes palettáján történő vonzó szakmai belépésre. A hagyományos hangsúlytól az élelmiszer- és gyógyszeriparon túl, hallgatóink, mint az élelmiszer-, táplálkozás-, higiénia- és gyógyszertechnika alapképzési szakok végzettjei, keresettek a kozmetikai-, orvostechnikai- és biotechnológiai iparban is. A Facility Management széleskörűen lefedi az ipar és a gazdaság további területeit. Ebben a fókuszban a gazdaságosság és az épületek, berendezések értékmegőrzése áll.

A kar fejlesztése során 2017/18 téli szemeszterben bevezették a Bioanalitika szakot. Emellett a kutatásorientált Biomedical Sciences mesterképzés és az alkalmazásorientált Facility and Process Design mesterprogram végzettjei tudományos és menedzsmentorientált ipari és felsőoktatási karrierlehetőségek előtt állnak.

Az egyetem képzésének egyik alapköve a modern laboratóriumok, valamint a laboratóriumi gyakorlatok tartalma, amelyek folyamatosan igazodnak az ipar és a kutatás aktuális igényeihez. Az Élettudományi Kar nagy hangsúlyt fektet a regionális és országos vállalatokkal való együttműködésre, hogy a hallgatókat a legjobban felkészítse az ipar kihívásaira. Ennek eredményeként minden szakmai, módszertani és személyes kompetencia fejlesztése megtörténik, garantálva a sikeres szakmai kezdést vagy folytatást.

Az alábbiakban beszámolunk az Élettudományi Kar aktuális, szakmailag fontos fejleményeiről. Ez vonatkozik a Bioanalitika, a Szabályozó Technológia és az Integratív Higiénia területeire.

Bioanalitika

Hogyan néz ki a modern bioanalitika automatizált laboratóriumi rendszerekkel ma? Hogyan képesek a modern orvosi laboratóriumok napi 100 000 betegmintát mérni? Hogyan elemzik a legkisebb vér- vagy szövetmintákat? Sokoldalúan és gyakorlatorientáltan foglalkozunk ezekkel és más hasonló kérdésekkel a németországban egyedülálló Bioanalitika szak keretében, különösen a laborautomatizálás területén.

A 2017/18-as téli szemeszterben sikeresen indult a Bioanalitika szak, évente 25 fővel. Az alapképzés, Bachelor of Science fokozattal, kifejezetten a diagnosztika, laboratórium menedzsment, minőségellenőrzés és -biztosítás, biomedicinális kutatás, laborautomatizálás és elemző rendszerek, valamint fogyasztóvédelem területeire készíti fel a hallgatókat. Ehhez alapos módszertani kompetenciákat sajátítanak el a fizikai-kémiai és biológiai elemzési módszerek fejlesztése, optimalizálása és alkalmazása, valamint a laboratóriumi folyamatok automatizálása terén.

Szabályozó Technológia

A Szabályozó Technológia oktatása, összekapcsolva a Folyamattechnológiával és a Minőségirányítással, jelentős változáson ment keresztül. Az ehhez tartozó modulokat már a 3. és 4. szemeszterben kínálják az élelmiszer-, táplálkozás-, higiénia- és gyógyszertechnika szakokon.

A Szabályozó Technológia alapjai szintén a Bioanalitika szak keretében kerülnek oktatásra. Az első szakaszban történő áthelyezése alapvető fontosságú a főtantárgy következő gyakorlati szemeszteréhez, az 5. szemeszterben. A hallgatók már ekkor szilárd ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek ezen a fontos szakterületen.

Integratív Higiénia

A 2017/18-as téli szemesztertől Prof. Dr. Benjamin Eilts lett az Albstadt-Sigmaringeni Főiskola alkalmazott tisztaság- és higiénia kutatási és oktatási területének vezetője. Az Integratív Higiénia a Táplálkozás-, Higiénia- és Élelmiszertechnika szak egyik tartalmi fókusza, mely munkacsoportja, az Integratív Higiénia és Mikrobiológia, szintén ebben a témában tevékenykedik.

A Modul Integratív Higiénia keretében a higiénia és mikrobiológia főbb kérdéseit tárgyalják orvosi, közegészségügyi és élelmiszeripari területeken előadások, szemináriumok és gyakorlatok formájában. A hallgatók foglalkoznak a környezetvédelem és a munkabiztonság kérdéseivel is. Így a gazdasági, szabványozási, tudományos és kutatási aktuális kérdések közvetlenül beépülnek az oktatásba. A szemináriumokon a hallgatók megtanulnak kritikus kérdésekkel foglalkozni az egészségügy határain túl is. A megszerzett szakmai tudás gyakorlati aspektusokkal egészül ki, hogy bemutassa a higiénia összetett témájának elméleti és gyakorlati összekapcsolását. Ezáltal a hallgatók ideálisan felkészülnek a tudományos és gazdasági kihívásokra.

A Mikrobiológiai és Integratív Higiénia munkacsoport rendelkezik mikrobiológiai vizsgálólaboratóriumokkal, valamint tesztlaboratóriumokkal a tisztítási teljesítmény és készülékhatékonyság vizsgálatára. A kutatási fókusz a klinikai és közegészségügyi higiénia területén folyik, például a tisztítási és fertőtlenítési hatékonyság vizsgálatára kifejlesztett teszttestek és módszerek fejlesztése. Emellett vizsgálják a háztartási és professzionális eszközök teljesítményének mérésére szolgáló eljárásokat.

A Mikrobiológiai és Integratív Higiénia munkacsoport tudományos kompetenciájának alkalmazása magában foglalja a DIN szabványok kidolgozásában való közreműködést is. Így Prof. Dr. Benjamin Eilts a "Kórházi tisztítás" munkabizottság alelnöke, amely az ugyanilyen nevű szabvány kialakításával foglalkozik.

A minőség, a kompetencia, valamint a folyamatos fejlődés és optimalizálás kiemelten fontos az egészségügyben. Ezek a tényezők nemcsak az orvosi, ápolási és terápiás ellátás területén érvényesülnek, hanem a magas színvonalú tisztítás és fertőtlenítés is elengedhetetlen a maximális betegbiztonság és a személyzet védelme érdekében.

A fertőtlenítő tisztításra az egészségügyi intézményekben nincs konkrét irányelv. A Robert Koch Intézet (RKI) KRINKO (Kórházi Higiénia és Fertőzésmegelőzés Bizottsága) által kiadott általános irányelvek a felülettisztításra és fertőtlenítésre vonatkoznak. Ezek alapvető jellegűek, és az infekciókórtani-epidemiológiai szempontokat hangsúlyozzák. A fertőtlenítő tisztítás részletes, szabványosított eljárásrendjei nem közvetlenül vezethetők le a KRINKO irányelvekből.

A kórházi fertőtlenítő tisztítás jelentőségét elismerik a nosokomiális fertőzések megelőzésében. A nosokomiális vagy kórházi fertőzés olyan fertőzés, amely a kórházban alakul ki, azaz a felvételkor nem volt jelen vagy inkubációs szakaszban sem volt. 2014-ben a Német Kórházhigiéniai Társaság (DGKH) 900 000 nosokomiális fertőzést becsült, amelyek körülbelül 30 000-40 000 halálesethez vezettek Németországban.

Ennek eredményeként az egészségbiztosítók és a kórházak, valamint a biztosítottak éves szinten milliárdos költségeket viselnek a nosokomiális fertőzések miatt. Emellett figyelembe kell venni a munkahelyi hiányzásokból eredő veszteségeket és a tartós rokkantságot is. A betegek által elszenvedett emberi szenvedés nélkül. A nosokomiális fertőzések egyre növekvő jelentősége miatt a higiéniai hiányosságokat, amelyek a folyamatok és szerkezetek különbözősége miatt adódnak, már nem lehet tolerálni.

A téma országos jelentőségű. Annak érdekében, hogy általánosan kötelező irányelveket vezessenek be az egészségügyi fertőtlenítő tisztításban, a Dernbacher csoport Katharina Kasper és az Klinikák Szolgáltatásainak Érdekképviseleti Szövetsége (IKS) 2016 augusztusában kérelmet nyújtott be a Német Szabványügyi Intézethez (DIN) egységes szabvány kidolgozására a fertőtlenítés és felülettisztítás területén az egészségügyben.

A fent említett bizottság alakuló ülését követően a DIN "Mentőszolgálat és Kórház" (NARK) szabványügyi bizottsága szakértőket kérdezett meg különböző területekről a fejlesztési munkába való bekapcsolódásra. Több mint 50 szakértővel a tudomány, kutatás, higiéniai intézetek, szolgáltató társaságok és vállalatok, valamint beszállítói ipar részéről a bizottság széleskörű, és biztosítja a téma sokoldalú megközelítését. Emellett rendelkezésre állnak a Robert Koch Intézet, a Német Kórházi Társaság, a Német Higiéniai és Mikrobiológiai Társaság, a Német Kórházhigiéniai Társaság, valamint a Környezetvédelmi Hivatal és a DIN Fogyasztói Tanács szakértői. Tudományos, kutatási és politikai képviselők is támogatják a fertőtlenítési irányelvek kidolgozását. A vezető Melanie Reese, helyettese Christine Sudhop a Német Épülettisztítók Szövetségétől és Prof. Dr. Benjamin Eilts.

A szabványalkotási munka során szerzett tapasztalatok és eredmények beépülnek a gyakorlati oktatásba. A vállalatok számára az új szabvány által felmerülő feladatokat a hallgatók támogatásával, a Táplálkozás-, Higiénia- és Élelmiszertechnika alapképzés keretében lehet megoldani. Ez gyakornoki, projektek és diplomamunkák (alapképzési szakdolgozat) formájában valósulhat meg.

Az ilyen, mindkét fél – vállalkozások és felsőoktatás – számára hasznos együttműködés minden szakon és diszciplinában lehetséges és kívánatos. Az Élettudományi Kar örömmel várja a további szakmai kapcsolatok bővítését az érintett gazdasági szektorokkal.