Új határértékek a levegőszennyező anyagokra az EU-ban

Az Európai Bizottság közzétette az új levegőminőségi keretrendelet tervezetét. A szigorított határértékek 2030-ban lépnek életbe.

A jelenleg hatályos EU-s irányelv a levegőminőség és a tiszta levegő Európában (Levegőminőségi irányelv 2008/50/EK) 2008-ból származik. Ezért indította meg az Európai Bizottság 2020-ban, az európai „Zöld Megállapodás” keretében, a nyilvános konzultációt az irányelv felülvizsgálatáról. Célja volt továbbá az irányelv szorosabbá tétele a WHO aktuális ajánlásaival. Most az EU Bizottság javaslatot nyújtott be egy új levegőtisztasági irányelvre, amelyet azonban először az EU-parlamentnek és a tagállamok tanácsának kell megvitatnia.

Ebben például a részecskék éves határértékét 2,5 µm-nél kisebb átmérőjű részecskék (PM2,5 frakció) esetében 2030-ig több mint a felére, azaz 25-ről 10 µg/m3-re kívánják csökkenteni. A javaslatok közelítik az EU-szintű előírásokat a WHO ajánlásaihoz. Ugyanakkor a WHO által javasolt határértékek, amelyek egészségügyi megelőzésen alapulnak, nem kerülnek teljes mértékben végrehajtásra. A WHO 2022 októbere óta csak egy 5 µg/m3-es PM2,5 irányértéket ajánl, ami az aktuális EU-s határérték ötöde.

A nitrogén-dioxid éves határértékét a Bizottság 40-ről 20 µg/m3-re kívánja csökkenteni. A WHO irányértéke mindössze 10 µg/m3. A Bizottság a javaslatában „köztes célokat” is említ. Hosszú távon a WHO ajánlásának kívánnak megfelelni. A mostani bizottsági tervezet szerint 2050-ig „null kibocsátás” célt tűznek ki. Ez a cél biztosítaná, hogy addigra a levegő minősége olyan mértékben javuljon, hogy a légszennyezés többé nem káros az emberi egészségre és a környezetre.

Mit hoznak a különböző intézkedések a levegőszennyezés ellen?

„Nagyon fontos, hogy komolyan vegyük az eddig javasolt határértékeket és azok végrehajtását 2030-ig, tekintettel a tiszta levegőre mindannyiunk számára Európában. A 40 µg/m3-es nitrogén-dioxid határérték aktuális botránya ne ismétlődjön meg: ez az érték 2008-ban került elfogadásra, és még mindig nem tartják be Németországban és Európában egységesen” – mondta Prof. Isabelle Franzen-Reuter, az VDI/DIN Légszennyezés-ellenőrző Bizottság „Környezetminőség” szakterületének elnöke.

A különböző intézkedéscsomagok költség-haszon elemzéseibe a lakosság betegségei és halálozásai okozta terheléseket is beépítik. Itt a „környezeti betegségterhelés” (angolul Environmental Burden of Disease) fogalma játszik kulcsszerepet. Más indikátorokkal ellentétben, amelyek az egyéni egészségi állapotra vonatkoznak, a lakosságra vonatkozó mérőszámok a kockázati tényezők hatásait, illetve a megelőző vagy beavatkozó intézkedések hatásait is összehasonlítható módon kvantifikálják az egész lakosság szintjén, így segítve a prioritások meghatározását. Például bemutathatók a levegőminőség javítására irányuló intézkedések pozitív egészségügyi hatásai, és ezek hasznosságukat összevetve értékelhetők.

A környezeti betegségterhelés számítási módszertanát bemutatja egy VDI-státusjelentés is „Potenciálok és kihívások a lakosságszintű összesített mérőszámok alkalmazásában a környezet és egészség területén” címmel. Elmagyarázza, hogyan számítják ki az egészségügyi indikátorokat, és mit mutatnak. Továbbá áttekinti a hasznosságokat és a módszertan határait, valamint rámutat a „értelmezési csapdákra”. Ez például gyakorlati és szélesebb nyilvánosság számára érthető, gyakorlati segítséget nyújt abban, hogy mit jelentenek ezek a mérőszámok, és hogyan lehet azokat helyesen értelmezni és alkalmazni a közvélemény tájékoztatásában.

A státusjelentést szakértők készítik az egészségügyi szektorból és a tudományos életből, akik az VDI „Környezetminőség” szakterületén dolgoznak, az VDI/DIN Légszennyezés-ellenőrző Bizottság (KRdL) keretében. A VDI-státusjelentés várhatóan 2023 elején kerül kiadásra. Ezután ingyenesen letölthető lesz a www.vdi.de/publikationen címen.