15. GMP-konferencia Münchenben: Találkozó az ipar, az hivatal és az egyetem számára

15. GMP-konferencia Münchenben: Találkozó az ipar, az hatóság és az egyetem számára

A 2009. november 23-24-i müncheni előadássorozat széles témakört ölelt fel az Európai Unió által összeállított gyógyszercsomagtól a kockázatkezelő rendszerek telepítésén át a beszállítói menedzsmentig. Az eseményt vitafórumok és kerekasztal-beszélgetések egészítették ki.

Andreas Ellmaier átadta Bajorország Környezetvédelmi és Egészségügyi Minisztériumának köszöntő szavait, míg Prof. Dr. Ingrid Müller, az Albstadt-Sigmaringen Főiskola, gyógyszertechnológia szakának képviselője vezette a konferenciát. Ennek a főiskolának a gyógyszertechnológia szakja volt az egyik szervezője a rendezvénynek.

Résztvevők az iparból, hatóságoktól és főiskolákról olyan kérdéseket vitattak meg, mint:

  * Hogyan reagál az Európai Unió a betegek azon követelésére, hogy biztonságos, innovatív és megfizethető gyógyszerekhez jussanak?
  * Milyen lesz az európai jogszabályok alkalmazkodása az ICH Q10 Gyógyszerminőség Rendszerek kezdeményezéshez?
  * Vált-e az Annex 20 Minőségkockázat-kezelés a gyártók minőségirányítási rendszerének részévé?
  * Hogyan készülnek fel a gyógyszergyártók és a hatóságok az auditokra és ellenőrzésekre?
  * Mennyire hasznos az beszállítói minősítés eszköze?

Biztonságos, innovatív és megfizethető gyógyszerek szabályai

Az EU Bizottsága által 2008 végén indított „Biztonságos, innovatív és megfizethető gyógyszerek” garantálására irányuló kezdeményezés több részletes célt fogalmaz meg:

1. Gyors és megfizethető hozzáférés biztosítása a legújabb terápiákhoz

2. A verseny és a piacra jutás javítása

3. Biztonságosabb gyógyszerek az informáltabb polgárok számára

4. A globalizáció lehetőségeinek kihasználása és kihívásainak elfogadása

5. A gyógyszerkutatás támogatása

Rico Schulze, a Szászországi Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium képviselője részletesen beszámolt a három törvényjavaslatról és azok lehetséges tartalmáról és fő elemeiről:

1. Hozzáférés az információkhoz a gyógyszerekről

2. A farmakovigilancia rendszer megerősítése

3. Jobb védelem a gyógyszerhamisítások ellen

Javaslatokat vitattak meg a meglévő irányelvek módosítására, valamint a gyógyszergyártók gyakorlatára gyakorolt következményekre. Egyértelmű: a gyógyszerek hamisításának gyors növekedése, gyakran drámai következményekkel és jelentős gazdasági kárral, világszintű összefogást igényel ennek elleni küzdelemben.

GMP-frissítés

Dr. Gabriele Wanninger, Bajorországi Kormányzat, a konferencia résztvevőinek figyelmét a jelenlegi szabályozási újdonságokra irányította. Jelenleg az EU GMP irányelv néhány része módosítás alatt áll.

Az ICH Q10 Gyógyszerminőség Rendszerek bevezetésének következményeként néhány fejezet felülvizsgálata szükséges. Emellett jelenleg a következő mellékletek is módosítás alatt állnak:

Annex 2 Gyógyszerek előállítása humán alkalmazásra

Annex 3 Radiofarmakonok gyártása

Annex 7 Növényi gyógyszerek gyártása

Annex 11 Számítógépes rendszerek

Annex 13 Klinikai vizsgálatok gyártása

Annex 14 Emberi vérből vagy plazmából készült gyógyszerek gyártása

Annex 16 Tanúsítás szakértő által és tétel jóváhagyás

A végén a szakértő még négy további szintkört érintett, amelyek kiemelt fontosságúak és előkészítés alatt állnak:

  * Site Master Files készítésének magyarázata
  * Súlyos Non-GMP megfelelés esetén teendők
  * A Kvalifikált Személy (QP) felelőssége és kisebb eltérések kezelése
  * Good Distribution Practice

Elmagyarázta ezeknek a még nem kész dokumentumoknak a célját és jövőbeli szerepét a GMP folyamatban.

Kockázatkezelő rendszerek

Dr. Jürgen Mählitz, Bajorországi Kormányzat, a kockázatkezelő rendszerek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Véleménye szerint a kockázattűrő képesség jelentősen csökkent társadalmunkban az elmúlt évtizedek negatív tapasztalatai után. A betegek hatékonyabb, megbízhatóbb, de ugyanakkor biztonságosabb gyógyszereket kívánnak. Ezért elengedhetetlen a kockázatkezelő rendszerek alkalmazása.

Ezért került az ICH Q9 Annex 20-ként a GMP irányelvbe. Az Annex 20 révén a Quality Risk Management a gyártók minőségirányítási rendszerének szerves része lesz. Nem egy merev szabályrendszer saját előírásokkal, hanem nemzetközileg elismert menedzsmentmódszerek és eszközök alkalmazását teszi lehetővé, ugyanakkor lehetőséget ad a különböző módszerek és koncepciók választására ugyanazzal a céllal.

A szakértő részletesen kitért a kockázatkezelési folyamat három szakaszára és azok egyes elemeire. Példákon keresztül bemutatta a gyártási folyamatok és eljárások esetleges kockázatait, valamint azokat, amelyek a gyógypolitikai környezetből adódhatnak.

A múltbeli és jelenlegi influenzajárványok példáján keresztül ismertette a különbségeket, valamint a globális módszertani standard, az ICH Q9 alkalmazásának előnyeit ilyen kockázatkezelési helyzetekben. A tervezés, hibaforrások, gyártás, időrend és a szükséges gyógyszerek biztonságos ellátásának összetett kapcsolatrendszere csak e módszerek alkalmazásával kezelhető hatékonyan. A végén hangsúlyozta, hogy még ilyen esetekben is marad egy fennmaradó kockázat.

Beszállítói menedzsment

Dr. Josef Künzle, a Basilea Pharmaceutica International Ltd. képviselője, a svájci vállalat kihívásairól beszélt, amelyeket az jelent, hogy nincs saját gyártóüzemük, ezért termékeiket több európai telephelyen gyártják és Európában értékesítik.

Az EU és az EGT közötti MRA (Megállapodás a Kereskedelmi és Szabályozási Rendszerről) alapján a szállítási lánc nagy része szerződéses gyártók által valósul meg. Ez a kiinduló anyagoktól egészen az EU-QP jóváhagyásig és értékesítésig terjed. Egy további különlegesség, hogy Svájc nem tartozik e közös belső piachoz, ami különösen kihívást jelent a melléklet 16-ban leírt, szakértő által tanúsított személy (Qualified Person) szerepében.

Három „C”: szerződések, bizalom, kontroll

Egyértelműen hangsúlyozta, hogy a szerződéses gyártási kapcsolatokban, amelyek három pillérre épülnek: szerződésekre, bizalomra és ellenőrzésre, külön figyelmet kell fordítani. A szerződéses megállapodás egyik fontos része mindig egy felelősség-megosztási szerződés legyen.

A kiszervezés (outsourcing) erősödni fog, így a szakértő szerint egyre összetettebb szerződések lesznek szükségesek. Ez növeli a megfelelőség iránti elvárásokat, és az MRA-hoz hasonló megállapodások csak korlátozott mértékben nyújtanak könnyítést.

Auditálás és beszállítói minősítés - Hatósági tapasztalatok

A gyártási láncok nagy részének kiszervezése már régóta bevett gyakorlat. Jogalapként az EU Gyógyszer- és Hatóanyaggyártási rendelet (AMWHV) szolgál, amely a jó gyártási gyakorlat (GMP) alapelveit a 13. és 72. § szerint értelmezi.

A felelősség továbbra is a megrendelőnél marad. Meg kell győződnie arról, hogy a szerződött fél a megadott utasítások szerint végzi a tevékenységet, és rendelkezik a szükséges engedéllyel, amennyiben ez a 13. és 72. § szerint szükséges. Ez magában foglalja, hogy a megrendelő nem mentesül az aktív ellenőrzés alól, mondta Dr. Michael Schmidt, a Baden-Württemberg-i Gyógyszerfelügyeleti Központ vezetője. Különösen a Kvalifikált Személy (QP) szerepe kiemelt.

Auditálás mint aktív ellenőrzés része

Ki végezze az auditokat, és hogyan? Az AMWHV által előírt „megfelelően képzett auditorok” kifejezést Dr. Schmidt szívesen erősítené egy határozottabb megfogalmazással. Mindenképpen olyan szakmailag képzett és tapasztalt auditorokra van szükség, akik ismerik a gyártási és vizsgálati eljárásokat, valamint jártasak az auditálási technikákban is.

A szakértő tanácsa, hogy a felkészülés során az aktuális Site Master File-t és az előző auditok jelentéseit vegyük figyelembe. Az audit befejeztével egy megbízható auditjelentést kell készíteni, amely felsorolja a hibákat és hiányosságokat, azok értékelésével. A jelentésnek tartalmaznia kell javaslatokat a javításokra. Egy összegzés és a következtetések levonása (!) szintén része a jelentésnek. Csak így szolgálhat például a Kvalifikált Személy alapul a tétel jóváhagyásakor.

Exkurzus: Third Party Audits

Az AMWHV 11. § lehetővé teszi, hogy gyógyszeripari gyártó bizonyos feltételek mellett harmadik fél ismereteire támaszkodjon. A szakértő szerint azonban a Third Party Audits kevés értelmet nyernek, ha csupán formálisan, általánosan végzik őket, és nem világos a megrendelő előírásaival való összhangjuk. Egy elfogadható eszköz lehet ez, ha

  * az auditorok szakmailag képzettek,
  * világosan meghatározott megbízásuk van, és az ehhez szükséges dokumentumok áttekinthetőek,
  * megbízható auditjelentés készül, amely felsorolja a hibákat és hiányosságokat, azok értékelésével,
  * a szükséges korrekciós intézkedéseket végrehajtják.