SmartGAS támogatja a Mars-expedíciót

A smartGAS érzékelői folyamatosan figyelemmel kísérik a MOXIE-modul működését.

A Mars 2020 küldetés során a kutatók többek között azt tesztelik, hogy a bolygó rendkívül CO2-tartalmú atmoszférájából lehet-e oxigént (O2) nyerni a légzéshez és üzemanyagként az űrhajók és rakéták számára. A Mars Rover „Perseverance” fedélzetén egy speciális modulnak kell elválasztania az oxigént a Mars légkörének CO2-vegyületeiből, amelyet később üzemanyagként lehet felhasználni. A smartGAS Flow EVO sorozat CO- és CO2-érzékelői lehetővé teszik a tudósok számára a gázkoncentrációk folyamatos megfigyelését egy speciális kísérleti modulban.

A kapcsolat a Mars-küldetéssel a Jet Propulsion Laboratory (JPL) révén jött létre, amely a űrhajó és a rover hajtásrendszerét fejleszti, szorosan együttműködve a Massachusetts Institute of Technology-vel (MIT). „Körülbelül 70 CO- és CO2-érzékelőt kértek tőlünk a projekthez” – mondta Volker Huelsekopf a smartGAS-tól. „A legtöbbet a küldetés előtt a modul tesztelésére használták, másokat közvetlenül a Marson fognak alkalmazni a modul működésének ellenőrzésére.” A smartGAS érzékelői ott mérik a CO- vagy CO2-tartalmat a modul belsejében, és így irányítják az O2 nyerési folyamatot. A földi személyzet az így kapott gázkoncentrációk alapján felismerheti, hogy a folyamat a tervek szerint halad-e.

A rover szűk helyéhez igazodva a MIT mérnökei egy kompakt, úgynevezett MOXIE-modult (Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment) fejlesztettek ki, amely akkumulátor méretű. Ebben a modulban a Mars légkörének CO2-vegyületeiből elválasztják az oxigénatomokat. Ha a tesztek sikeresek, akkor egy körülbelül százszor nagyobb, hasonló méretű modullal a Marson oxigént fognak termelni. Ez később a jövőbeli küldetések ellátására és az űrhajók üzemanyagaként szolgál majd.

A projekt alapvető jelentőségű a személyzettel ellátott Mars-missziók megvalósításához, mivel ezek jelenleg a Föld és a Mars közötti hatalmas távolság miatt nem valósíthatók meg. A visszaútra szükséges üzemanyag mennyisége olyan nagy lenne, hogy a rakéta nem tudná azt szállítani. A Marson történő oxigén-előállítással azonban a rakétát csak a visszaútra szánt üzemanyag egy részével kellene felszerelni a Földön, ami technikailag jelentős előnyökkel jár.

A küldetés startja 2020. július 30-án volt (https://mars.nasa.gov/mars2020/). A rover további kísérleteket végez majd a Mars felszínén, és kőzetmintákat is gyűjt. A kutatók új ismereteket remélnek a vörös bolygó geológiájáról.