MEDICA LABMED FORUM – Innovációk a laboratóriumi orvoslás világából

A MEDICA-LABMED FORUM bemutatja a laboratóriumi orvostudomány legfontosabb témáit. (Fotó: Constanze Tillmann) / A MEDICA-LABMED FORUM bemutatja a laboratóriumi orvostudomány kulcskérdéseit. (Fotó: Constanze Tillmann)

2017 óta a laboratóriumi orvostudományok egy magas színvonalú tudományos eseménnyel képviseltetik magukat a nemzetközi MEDICA kiállítás keretében Düsseldorfban, a laborberendezések és diagnosztika területén, évente több száz kiállító részvételével. A COVID-19 világjárvány ellenére vagy talán éppen annak köszönhetően a MEDICA LABMED FORUM egyre nagyobb elismerést élvez az akadémián és az iparban. A legújabb tudományos eredmények a széles körben felállított diagnosztikai szakterületről a MEDICA 2022-re (időszak: november 14-17.) ismét bemutatásra kerülnek a 1. kiállítási csarnokban, ahol neves szakértők és szakértőnők várják a legfrissebb előadásokkal a látogatókat a laboratóriumi orvostudományi szekció színpadán.

A 2020-as, kizárólag digitális formában megrendezett év után a MEDICA LABMED FORUM idén ismét a nemzetközi vendégek találkozóhelye személyes formában. A két tudományos szervező, Prof. Dr. med. Georg Hoffmann és Prof. Dr. med. Stefan Holdenrieder, mindketten a müncheni Német Szívközpont Laboratóriumi Orvostudomány Intézetének laboratóriumi orvosai, összesen nyolc szekcióban állítottak össze egy vonzó és sokszínű programot az idei évre, figyelembe véve a in-vitro diagnosztika (IVD) figyelemre méltó trendjeit.

A nyitónap témája „Jogszabályi előírások és minőség”. A második napon rövid előadások és interaktív kerekasztal-beszélgetések keretében a legújabb trendek kerülnek bemutatásra a laboratóriumi orvoslásban. November 16-án a legújabb biomarkerek kerülnek fókuszba. A zárónap, november 17., az innovatív fejlődéseket szenteli a biotudományok területén.

1. nap: Jogszabályi előírások és minőség

A november 14-i esemény nyitányát Prof. Dr. Astrid Petersmann, az Oldenburgi Egyetemi Orvosi Központ szervezésében, az aktuális szabályozási kihívásokról szóló szekció nyitja. Ez a nap különösen az európai „In-vitro Diagnostics Regulation” (IVDR) szabályozásra fókuszál, amelynek célja a diagnosztikai eszközök minőségi színvonalának jelentős javítása a betegbiztonság érdekében. 2022 májusa óta ez a rendelet szigorúan érvényes a laboratóriumi diagnosztikára is, és nemcsak a gyártókat, hanem azokat a klinikai laboratóriumokat is kihívások elé állítja, amelyek saját fejlesztésű assayokat – például speciális paraméterekhez – alkalmaznak a betegellátásban. „Ezt már mindig így csináltuk” – mondja Prof. Petersmann –, „ez a mondat a jövőben nem fog elfogadható lenni.”

Ugyanez vonatkozik a minőségbiztosítási intézkedésekre is, amelyek már évek óta léteznek, de eddig inkább a technikai megvalósíthatóság szempontjából kerültek meghatározásra, nem pedig az orvosi követelmények szerint. Ez a jövőben változni fog, és első lépéseket mutat be Prof. Dr. Matthias Nauck, a Greifswaldi Egyetemi Orvostudományi Központ, aki az analitikai követelményeket a cukorbetegség diagnosztikájában és kezelésében már szigorította a betegbiztonság érdekében. Ez a lépés alapot ad majd további fejlesztésekhez a Bundesärztekammer irányelveiben. Emellett az információk a laboratóriumi vizsgálatok minőségéről átláthatóbbá és könnyebben elérhetővé válnak az orvosok számára. Ezt a kérdést a „Minőségbiztosítás a betegközpontú laboratóriumi orvoslásban” című szekcióban vitatják meg. A szekcióvezető várakozása szerint az előadók számos fontos újdonságot mutatnak be és vitatnak meg az auditorium előtt.

2. nap: A legújabb trendek a laboratóriumi orvoslásban

A „Liquid Biopsy” vagy „Liquid Profiling” kulcsszavak alatt már évek óta ismert a vérben keringő nukleinsavak (CNAPS) diagnosztikája. Stefan Holdenrieder professzor, aki november 15-én vezeti a „New Insights in Circulating Nucleic Acid Diagnostics” szekciót, szerint ez a diagnosztika gyors léptekkel halad a kutatásból a klinikai alkalmazás felé – azaz a „Bench to Bedside” irányába. Míg nem-invazív prenatális teszteknél már standard, most nagy tanulmányok készülnek a tumorsejtes betegségek diagnosztikájára, a célzott terápiák kiválasztására és monitorozására, a minimális maradványbetegség detektálására és a többféle daganattípus korai felismerésére. Emellett a CNAPS diagnosztika a szepszis felismerésében és osztályozásában, valamint a transzplantáció utáni monitorozásban is egyre fontosabb szerepet kap. A fejlődés egyik fő oka a szenzitív magas átviteli technológiák jobb elérhetősége mellett a nukleinsavak biológiájának, szerkezetének és funkciójának bővülő megértése a vérben. Egyre inkább alkalmazzák az epigenetikus és fragmentációs mintázatokat a DNS-ben nemcsak a betegség felismerésére, hanem a szöveti eredet felderítésére is. Müncheni Műszaki Egyetem Abel Bronkhorst kutatója ismerteti a keringő nukleinsavak alapkutatásának legújabb eredményeit, majd ezeket klinikai diagnosztikai alkalmazásukban bemutatják és megvitatják további szakértők.

A „Folyton jelen lévő” COVID-19 is idén saját szekcióval lesz jelen a „COVID-19: The Challenge Remains” címmel. A kihívások között szerepel a folyamatosan változó vírusvariánsok evolúciójának nyomon követése, valamint a diagnosztika, a terápia és a vakcinák fejlesztésének alkalmazkodása. Elsőként a vírus új variánsainak felismerése, az antitest- és T-sejt-alapú immunitásvizsgálatok, valamint a széles körben alkalmazott univerzális COVID-19 vakcina fejlesztésének lehetőségei kerülnek fókuszba. Egy másik személyes és társadalmi kihívás a Long-COVID szindróma, amely egyre inkább tudatosul. Ennek a „járványnak a járványán túl” való jobb megértése és kezelése érdekében mélyebb patofiziológiai ismeretekre, új molekuláris diagnosztikai tesztekre és szakorvosi központokra van szükség a hosszú távú testi és mentális károsodások elkerülése érdekében. Uta Behrends professzor, a Müncheni Műszaki Egyetem „Krónikus Fáradtság Központja fiatalok számára (MCFC)” munkatársa, aki hosszú évek óta foglalkozik különböző vírusfertőzések utáni fáradtság szindrómákkal, beszámol munkájáról egy interdiszciplináris szakértői csapat segítségével a Long-COVID és az ME/CFS kezeléséről gyermekek és fiatalok esetében.

3. nap: Innovatív biomarkerek

A fórum utolsó két napja a laboratóriumi orvoslás és az élet tudományok jövőjébe nyújt betekintést. November 16-án Dr. Verena Haselmann, a Mannheimi Egyetem klinikájától, fiatal, elkötelezett tudósokból álló csapattal a tudomány égboltján fénylő „feltörekvő csillagokat” mutatja be az új biomarkerek között. Milyen újdonságok vannak, és mi kerül a standard ellátás útjára – ezek a kérdések állnak a legfőbb középpontban az előadásokban és a vitákban.

Délelőtt a technológiák kerülnek bemutatásra, amelyek potenciálját még értékelik a diagnosztikában és a terápiában. Ilyenek például az új genom-szekvenálási módszerek és a komplex epigenomikus változások felismerése. Továbbá a technikák alkalmazása egyedi sejtekben („single cell omics”) és vérminták vizsgálata mágneses rezonancia képalkotással (MRI); ez utóbbi egy olyan technika, amely eddig rutinszerűen csak képalkotó diagnosztikában volt ismert. Ezek a módszerek mindegyike hatalmas adatmennyiséget termel egyetlen elemzés során, melyek értékelése a fő kihívás. A délelőtti szekcióban Prof. Dr. Jonathan Schmid-Burgk, a Bonn Egyetemi Klinika Klinikai Kémia és Klinikai Farmakológia Intézetéből, „Next-generation sequencing – what’s new?” címmel tart előadást, betekintést adva a magas átviteli sebességű szekvenálásba és az új alkalmazási lehetőségekbe. A funkcionális génkartozás hasznosságát a hotspot gének esetében szintén megvitatják.

Délután a Düsseldorfban megrendezett fórumprogram színpadán olyan technikák kerülnek bemutatásra, amelyek már közelebb állnak a piaci bevezetéshez, de még mindig heves viták tárgyát képezik. Ilyen például a genetikus aberrációk felismerése az anya vérmintájából (NIPT), vagy a sejtszintű immunitásvizsgálatok, amelyek jelenleg szerepet játszanak a COVID-19 pandémia immunológiai állapotának értékelésében. Dr. Maximilian Kittel, a Mannheimi Egyetem Klinikai Kémia Intézetéből és a Heidelbergi Egyetem Mannheim Orvosi Karából, „LDTs in the light of the IVDR – still an option for standard care?” címmel tart előadást, ahol kritikus szemmel vizsgálja, hogy a személyre szabott orvoslás és a klinikai teljesítmény igazolása közötti ellentmondás hogyan alakul a teljesen bevezetett új IVD irányelv mellett. A hangsúly ezen a napon a személyre szabott orvoslás és a labor által fejlesztett saját tesztek (LDT – labor által fejlesztett tesztek) közötti ellentmondásokon van, amelyek a IVDR új szabályozásai szerint a rutinszerű diagnosztikába kerülnek.

4. nap: Jelentős fejlődések a biotudományok területén

November 17-én Dr. Peter Quick, a VDGH e. V. Life Science Kutatás csoportjának vezetője, kutatók és fejlesztők színpadára lép, akik a különösen a vakcinák fejlesztésében is fontos szerepet játszó RNS-technológiák területén értek el jelentős eredményeket.

Dr. Christian Dohmen, az Ethris GmbH, Senior Director Formulation & Aerosol Research, az RNS-technológiák keretében bemutatja az mRNA-terápiák projektjét tüdőbetegségek kezelésére. Ez egy új típusú mRNA-termékcsaládot alkalmaz, mint terápiát légúti és fertőző betegségek kezelésére. Az Ethris technológiai platformja lehetővé teszi majd a ritka tüdőbetegségekhez kapcsolódó fehérjehelyettesítő terápiák és antivirális kezelések fejlesztését.

Dr. Janine Altmüller, a Berlini Egészségügyi Kutatóintézet (MDC) Molekuláris Orvoslás részlegének vezetője és a Genomikai Központ igazgatója a Charité-nál, a saját előadásában a Life Science kutatás még forradalmiabb technológiáira nyitja meg a szemünket: az egysejt- és térbeli omikra. Mivel minden életfolyamat szervekben és szervezetben az alapegységek, az egyes sejtek és azok kölcsönhatásainak működésén alapul, ezek a módszerek rendkívül értékesek az egészség és betegség fiziológiájának kutatásában. Áttekintést ad a technológiai koncepciókról az egysejt- és térbeli elemzéshez, bemutatva az előnyöket és a korlátokat, valamint példákon keresztül szemlélteti hatásukat, különösen lenyűgöző esettanulmányokon keresztül.

Genterápia, Genom-szerkesztés & Diagnosztika – merre tart a fejlődés? Toni Cathomen, a Freiburgi Egyetem Sejt- és Génterápia professzora és a Transzfúziós Medicina és Génterápia Intézet igazgatója az egyre inkább fejlődő jövőbe invitál. A programozható nukleázok, mint például a CRISPR-Cas, új korszakot nyitottak a személyre szabott orvoslásban. Elmagyarázza a génterápia és a genom-szerkesztés alapelveit, bemutat példákat sikeresen alkalmazott génterápiákra vér- és immunbetegségek esetében, valamint megvitatja az új genom-szerkesztési technológiákat, amelyek jelentősen kitágították a génterápia alkalmazási területeit. Végül a diagnosztikus assayokat is érinti, amelyekkel szükség esetén értékelhetik és csökkenthetik a genotoxicitás kockázatait. Megosztja a jövőbeli vízióit is ezen a területen a közönséggel.

Az összetett témák ellenére a négynapos esemény jellemzője, hogy minden előadás rövid, pontos és érthető, és azokat az auditorium előtt élénk vitákban mélyítik el. Ez a koncepció alapvetően hozzájárult a MEDICA LABMED FORUM sikeréhez, mint a MEDICA egyik kiemelt programjához.

MEDICA DEEP DIVE: Fertőző betegségek diagnosztikája

És azoknak, akik már a kiállítás előtt szeretnének „bemelegíteni” a MEDICA látogatására, az angol nyelvű digitális beszélgető körök, a „MEDICA DEEP DIVE” lehetőséget kínálnak. Ezek hamarosan kezdődnek, és különösen a egészségügyi szektor aktuális trendjeire fókuszálnak. A program szeptember 22-én indul egy laboratóriumi orvostudományi témával: „Diagnosztika fertőző betegségekben”, melyben többek között az innovációkra és fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt a Point-of-care diagnosztikában.