Elismert műszaki szabályok (aRdT)

Elismert műszaki szabályok (aRdT)

Fontos fogalmak, amelyek minden mérnöki tevékenység során felmerülnek, például
- technológiai állásfoglalás vagy
- átlagos minőség.
Ezek úgynevezett határozatlan jogi fogalmak. Ezek konkretizálása, objektívvé és kézzelfoghatóvá tétele a műszaki szabályozás célja. Ennek példái a elfogadott műszaki szabályok (aRdT).
Egy aRdT mindig műszaki szabály, de nem minden műszaki szabály elfogadott műszaki szabály.

A definíció:
Az elfogadott műszaki szabályok olyan szabályok, amelyeket a tudomány elméletileg helyesnek ismer el, amelyek a legfrissebb szakemberek körében általánosan ismertek, és amelyek gyakorlati tapasztalat alapján technikailag alkalmasnak tekinthetők.

Az elfogadott műszaki szabályok nem feltétlenül szükséges, hogy írásban rögzítve legyenek.
Mikor tekinthető egy műszaki szabály elfogadott műszaki szabálynak? Vagy: Miért nem tekinthető például tankönyv; vagy akár ez a könyv; aRdT-nek?

Annak érdekében, hogy egy dokumentum aRdT-nek számítson, bizonyos feltételeknek kell megfelelnie:
- A kidolgozás során bizonyos „játékszabályok” érvényesülnek. Ezek a játékszabályok alkalmasak arra, hogy biztosítsák, hogy az adott műszaki szabály tartalma követhető és független legyen (pl. egyoldalú gazdasági érdekektől befolyásolt).
- A (szakmai) nyilvánosságot be kell vonni. Mivel az aRdT-nek „gyakorlati tapasztalat alapján technikailag alkalmasnak kell lennie”, egy szabályozott és követhető közzétételi eljárás szükséges, amely magában foglalja a tervezet közzétételét, a kifogásolási határidőt és a kifogások kezelését. Mindenki hozzászólhat egy VDI-irányelv vagy DIN-szabvány tervezethez, és az illetékes bizottságnak foglalkoznia kell ezekkel a hozzászólásokkal, valamint tájékoztatnia kell a kifogót a kezelés módjáról. Ez további biztonságot nyújt az egyoldalú előírások beépülése ellen az aRdT-be.
- Az aRdT-nek naprakésznek kell lennie. A technika fejlődik, egyes területeken gyorsabban, mint másokon. Egy 1950-es aRdT általában ma már nem tükrözi a technika állását. Ezért a VDI-irányelveknél az a szabály, hogy azok legkésőbb öt évvel közzétételük után felülvizsgálatra szorulnak. Egy önkéntes szakértőkből álló bizottság dönt arról, hogy a felülvizsgálandó irányelv további öt évig változatlanul érvényes marad-e, módosítani kell-e, vagy vissza kell vonni.

A DIN-szabványokat és a VDI-irányelveket feltételezik, hogy azok a végleges változatuk megjelenésekor aRdT-ként érvényesek. Ez elsőre általános vélelem. Ezek a szabályozási keretek azonban emberek által készülnek. Ezért mindig fennáll a lehetőség, hogy hibákat tartalmaznak. Ha egy adott esetben kétség merül fel, hogy egy VDI-irányelv vagy DIN-szabvány jogszerűen aRdT státuszt élvez-e, akkor az adott esetben ezt vizsgálni és bizonyítani kell.

Az aRdT nem jogszabályok, hanem magánjogi ajánlások, amelyek miatt azt a benyomást keltheti, hogy alkalmazásuk teljesen szabadon választható. Ez azonban nem így van!
Az aRdT implicit szerződéses része, még akkor is, ha nem kerül kifejezetten megállapításra, sőt akkor is, ha kifejezetten kizárják. A kizáró záradék jogellenes lehet, mivel egyszerűen nem megengedett, hogy egy szolgáltatást nem az aRdT szerint nyújtsanak.

Az aRdT nemcsak implicit szerződéses része a szerződéseknek, hanem dinamikus szerződéses elemek is, azaz: az aRdT változásával a szerződés tartalma is változik, függetlenül a felek akaratától. A kivitelezés során egy olyan építményt kell átvenni, amely megfelel a módosult technikai állásnak.

Az aRdT definíciója, ahogyan fent idéztük, kimondja, hogy az aRdT „a legfrissebb szakemberek körében általánosan ismert”. Ez a területen dolgozó szakemberek számára folyamatos továbbképzési kötelezettséget jelent az aRdT-k tekintetében.

Garancia és felelősség
A szolgáltatás nyújtásáért a nyújtó felelős. A felelősség akkor is fennáll, ha elavult aRdT-t alkalmaznak, hiányzik az aRdT, vagy hibás aRdT-t használnak. Ennek oka, hogy a garancia a sikerességre vonatkozó felelősség, amely nem vizsgálja a hibát.

Ez az értelmezés a szerző szerint a jóhiszeműség elvén alapul, amely központi szerepet tölt be a német jogrendszerben: az ügyfél, aki egy szakmai céget bízik meg, amely állítja, hogy rendelkezik a szükséges kompetenciával, ezt elhiheti. Ezért a szolgáltató, azaz a vállalkozó felel azért, hogy a szolgáltatás megfeleljen a technika állásának és az érintett aRdT-knek megfelelően nyújtódik.

Kötöttség és érték a különböző aRdT-k között
A nyilvánosságban, sőt a szakmai nyilvánosságban is gyakran félreértés van abban, hogy melyik értékesebb: egy VDI-irányelv vagy egy DIN-szabvány?
Egyszerű a kérdés megválaszolása: Mindkettő a priori aRdT, és mint ilyen, ugyanúgy kötelező és ugyanannyit ér. (Ha személyesen kérdezi a szerzőt, azt mondja, hogy szerinte egy VDI-irányelv értékesebb, mint egy DIN, mivel független a cégek tagságától, és inkább gyakorlati szempontokat tartalmaz, mint a DIN-szabványok. De ez nem jogi kérdés.)

Szerző: Dipl.-Phys. Thomas Wollstein, VDI Német Mérnökök Szövetsége TGA