Befolyásolja a tisztatéri ruházat az alkalmazottak koncentrációképességét, és ha igen, hogyan?

Befolyásolja a tisztasági ruházat a munkatársak koncentrációképességét, és ha igen, hogyan?

Szerzők: Carsten Moschner, Dr. Timo R. Hammer, Prof. Dr. Dirk Höfer

Az osztályozott tisztaterekben végzett tevékenységek számos esetben magas koncentrációképességet igényelnek a munkatársaktól, amit hosszabb időn keresztül is fenn kell tartaniuk. A bonyolult feladatok mindig magas pontosságot követelnek meg, ezért a hibák nemcsak sok pénzbe kerülhetnek, hanem jelentősebb következményekkel is járhatnak, például néhány tevékenység esetében a gyógyszeripari tisztatéri körülmények között. Bár a folyamatos automatizálási törekvések célja a „emberi hibaforrás” csökkentése, éppen ezek a komplexebb munkafolyamatok teszik az embert továbbra is pótolhatatlanná a gyártási folyamatban. Ha valaki kellemetlenül érzi magát egy adott környezetben, az bizonyosan befolyásolja figyelmét. A koncentrációképesség csökken, és így a hibák gyakorisága növekedni fog. A tisztatéri üzemeltető kihívása az, hogy a tisztasági követelmények ellenére is a lehető legkényelmesebbé tegye a munkakörnyezetet a dolgozók számára, hogy csökkentse a magasabb hibaarányok kockázatát. A tisztatéri ruházat ebben döntő szerepet játszik.

Eddig a kutatások túlnyomórészt elsősorban a hőfiziológiai tényezőkre, azaz a vízgőzáteresztő képességre és a hővezető képességre összpontosítottak a tisztatéri ruházat viselési komfortjának vizsgálatakor. Itt a vízgőzáteresztő ellenállás egy megbízható mutató a tisztatéri textil légzésképességének meghatározására vagy megfogalmazására. A múltbeli vizsgálatok kimutatták, hogy a vízgőzáteresztő ellenállás értékei akár 100%-nál is nagyobb mértékben különbözhetnek különböző tisztatéri textíliák között. Másképp fogalmazva: vannak olyan szövetek, amelyeket nyugodt szívvel lehet légáteresztőnek nevezni, míg másokat inkább légzésszegénynek.

Az egyik másik fontos tényező a tisztatéri textil viselési komfortjának értékelésében a fogás – azaz a puhaság – a tapintás érzete. Gyakran a munkatársak az első 5 másodpercben csak a tapintással döntik el, hogy kényelmesen viselhető-e az adott textil vagy sem. Ez a szubjektív értékelési módszer rendkívül nehezen reprodukálható mérőszámként mérhető technikailag.

A fent említett szempontok, azaz a bőrszenzoros jellemzők, a hőfiziológiai tényezők és az ergonómiai viselési komfort (alkalmatosság, szabás, dizájn) összhangja alapján a munkatársak különböző tisztatéri ruházatban különböző mértékben érezhetik magukat jól. Azonban felmerül a kérdés: hogyan befolyásolja ez a jó közérzet a dolgozók teljesítményét? Felismerhetők-e különbségek a különböző ruházati rendszerek között, és ha igen, mekkora ezek különbségei? Ez nemcsak azok számára fontos kérdés, akik naponta viselik ezeket a ruházatokat, hanem a vállalat döntéshozói számára is lényeges tényező lehet. A koncentráció csökkenése és a hibák növekedése miatt a vállalatok magasabb költségekkel szembesülnek, amelyek végső soron befolyásolják saját termékeik és szolgáltatásaik versenyképességét. Mivel a tisztatéri körülmények között végzett tevékenységek gyakran a gyártás szívét képezik, a hibák ebben a szegmensben különösen súlyosak lehetnek.

A Dastex a Höenstein Intézetekkel együttműködve foglalkozott a fent említett kérdéssel, és egy vizsgálatsorozatban különböző ruházati rendszereket tesztelt annak érdekében, hogy megállapítsa, befolyásolják-e a munkatársak koncentrációképességét, és ha igen, milyen mértékben. Ennek a vizsgálatsorozatnak az alapját egy a Höensteinben kifejlesztett, nemzetközileg elismert és szabványosított munka-pszichológiai tesztrendszer képezte. A vizsgálat során a résztvevőket meghatározott körülmények között először egy 10 perces koncentrációs feladatsorozatnak (stresszfázis) vetették alá. Ezt követően jött a 80 perces tesztelés. Ebben a szakaszban a résztvevők koncentrációképességét számítógépes rendszer mérte. A rendszer mind a reakcióidőt, mind a hibaszámot (hibák száma) mérte. A koncentrációs paramétereket, mint például a megosztott figyelmet (multitasking) és a szelektív tartós figyelmet ellenőrizték.

A vizsgálatsorozathoz az alábbi ruházati rendszereket alkalmazták, lásd még a táblázatot (lásd a mellékletet):

1. normál, magán viselt utcai ruházat
2. tisztatéri többször használatos ruházat (mosható), amely szintén tartalmaz sisakot, overallt és overál fölötti csizmát, azonos szövetből (= Szövet A) készült, mint a Dastex háza.
3. Egy másik, mosható tisztatéri többször használatos ruházat (mosható), amely overallból, sisakból és overál fölötti csizmából áll, de egy kicsit könnyebb szövetből (= Szövet B). A vizsgálatsorozat 3. szövetének légzésképessége (vízgőzáteresztő képessége) rosszabb értékeket mutat, mint a 2. szöveté. A overál fölötti csizmákat – mivel valószínűleg kevés hatással vannak az összesített eredményre – a 2. szériából vették át.
4. Egyszer használatos ruházat, amely egy anyagból készült overallból, sisakból és overál fölötti csizmából áll, amit jelenleg a tisztatéri iparban leggyakrabban használnak egyszer használatos (típus 4).

A résztvevők különböző napokon, azonos időpontban, meghatározott körülmények között (20°C, 42-44% relatív páratartalom) végezték el a teszteket egy ISO 5-ös tisztatéri környezetben. Így kiküszöbölték a változó hőmérsékletet és az egyéni napi biológiai ritmust. A külső vizuális ingerek hatásának kizárása érdekében a teszteket egy zárt kabinban, úgynevezett „Stresszboxban” végezték.

A mérések célja az volt, hogy nyomon kövessék a résztvevők koncentrációképességét a meghatározott időtartam alatt. Meghatározták az életkornak megfelelő átlagreakcióidőt (RZ) vizuális és auditív ingerekre, valamint a hibák számát minden próbafolyamatban. Az eredményeket a következőkben részletesebben ismertetjük (lásd a melléklet táblázat 2 / Grafikon 1).

Az, hogy a résztvevők által kedvelt magán utcai ruházat nem a legjobban szerepelt ezekben a vizsgálatokban, bizonyára meglepő. Úgy gondolhatnánk, hogy a tisztatéri ruházat, mint az ember és a termék közötti fontos és szükséges szűrő, negatívan befolyásolja a munkatársak közérzetét a normál magán ruházathoz képest. Az itt bemutatott vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a tisztatéri köztes ruházat és az A szövetből készült tisztatéri felsőruházat kombinációja tendenciózusan még jobb eredményt ért el, mint a szokásos utcai ruházat – természetesen nem rosszabbul. Ezzel szemben a B szövetből készült és az egyszer használatos változat eredményei összességében gyengébbek, mint az utcai ruházat.

Érdekesek a különbségek a különböző tisztatéri ruházati rendszerek között is. Az egyszer használatos rendszer jelentősen gyengébben teljesít a két többször használatos (tisztatéri) változathoz képest. Mind a megosztott figyelem, mind a tartós figyelem esetében a reakciókészség csökken, miközben a hibák száma növekszik. A két többször használatos rendszer közötti különbségek nem annyira szignifikánsak: a vizsgálatok elején a könnyebb, sűrűbb szövet mutatja a jobb eredményeket a megosztott figyelem területén, míg a nehezebb, de légáteresztőbb szövet a tartós figyelemben mutat egyértelműen jobb értékeket. Mivel a tisztatéri tevékenységek általában hosszabb távúak, és így a koncentrációképességet hosszabb időn keresztül is fenn kell tartani, a tartós figyelem a lényegesebb kritérium, ami végső soron azt jelenti, hogy az A szövetből készült anyag a legjobb értékelést kapja a vizsgált tisztatéri ruházati rendszerek közül. Egy lehetséges magyarázat arra, hogy miért teljesített a B szövet (a sűrűbb szövet) a vizsgálat elején (megosztott figyelem) valamivel jobban, az lehet, hogy a magasabb légzésképesség (azaz a kisebb vízgőzbarrier) az A szövet esetében csak hosszabb távon, a koncentrációképesség javításában mutatkozott meg, míg a kisebb felületi tömeg a B szövet esetében a kezdeti szakaszban volt kedvezőbb.

Összegzés:
A tisztatéri ruházat viselése jelentősen befolyásolhatja a munkatársak koncentrációképességét. Ez mind egészségügyi, mind minőségi, mind gazdasági szempontból hatással lehet a gyártásra. A Höenstein által kifejlesztett tesztrendszer elsőként teszi lehetővé a releváns paraméterek mérhető, megbízható mérését. Az itt vizsgált többször használatos rendszerek nem vagy csak kis mértékben befolyásolták negatívan a résztvevők mentális teljesítőképességét. Az általános kijelentés, miszerint a tisztatéri ruházat viselése általánosan negatívan befolyásolja a munkatársak teljesítményét, az A szövet eredményei alapján már nem tartható fenn. A bemutatott tanulmány szerint a hagyományos típusú egyszer használatos ruházat negatívan hatott a dolgozók szellemi teljesítőképességére a vizsgált mosható többször használatos rendszerekhez képest.

Ugyancsak a többször használatos ruházati rendszerek esetében is fontosabb figyelmet fordítani arra, hogy hosszabb távon hogyan lehet fenntartani a koncentrációképességet, mivel az anyag légzésképességétől függően különbségek mutatkozhatnak.