Új hírek a Merkúrról, a Marsról és a Holddal – a legnagyobb európai bolygókutatói találkozó 2018-ban Berlinben

Az ESA-űrszonda, a BepiColombo a Merkúron (© ESA)

Kutatási fókusz Mars az EPSC 2018-on (© ESA/DLR/FU Berlin, CC BY-SA 3.0)

2018. szeptember 16. és 21. között a berlini Műszaki Egyetemen került megrendezésre az European Planetary Science Congress (EPSC). Ez a legnagyobb éves találkozó a bolygókutatás területén dolgozó szakemberek számára. A középpontban: a Merkúr bolygó kutatása a legkiterjedtebb európai bolygóexpedíció keretében, potenciális élet a Marson, egy új térkép a Holdról, valamint a bolygók felkutatása a Naprendszeren túl.

Több mint 1000 tudós és kutató világszerte osztotta meg eredményeit előadások, műhelymunkák és vitafórumok keretében a bolygókutatás területén. Ez a nemzetközileg jelentős esemény már második alkalommal került megrendezésre Berlinben.

„Berlin a TU-val, de a Freie Universität Berlin planetológiai intézetével és természetesen a DLR-rel az elmúlt két évtizedben valódi ’hotspot’ lett a bolygókutatásban” – számolt be Jürgen Oberst, a TU Berlin Planetárgeodézia és Geoinformatika Intézetének professzora, valamint a Német Repülés- és Űrkutató Központ (DLR) Planetárgeodézia Osztályának vezetője Berlin-Adlershofen.

„Az első EPSC 2005 óta Berlin a legtöbb hozzájárulást és a legnagyobb résztvevői számot produkáló konferencia 2018-ban” – örült Oberst, aki felelős az EPSC berlini szervezéséért.

Az EPSC témaköre olyan sokrétű, mint a Naprendszer, amely nyolc bolygóból, több mint 180 holdból és számtalan kis égitestből, aszteroidákból és üstökösökből áll, amelyek lakják kozmikus otthonunkat.

A Merkúr kutatása és az élet keresése a Marson

Az egyik fókuszpont a konferencián a közelgő „BepiColombo” űrszonda indítása. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2020. október 20-án a Kourou űrközpontból indítja útnak a Merkúr felé tartó pályára állítandó műholdját. A célba érkezés 2025-re várható. A DLR és a TU Berlin tudósai kísérletekkel vesznek részt ebben a legnagyobb európai bolygóexpedícióban.

Szintén a konferencia középpontjában állt a Mars is: az ESA „Mars Express” űrszonda 15 éve kering a Föld szomszédos bolygója körül. A küldetés fő kísérlete egy a DLR-ben Berlinben kifejlesztett sztereo kamerarendszer, amely a „Vörös bolygót” nagy felbontásban, színben és 3D-ben pásztázza. A képalkotási adatokból globális digitális terepmodell készül, amely óriási előrelépést jelent a bolygó geológiai jellemzésében.

Nagy érdeklődéssel várták a Mars légkörének vizsgálatából származó eredményeket is az ExoMars Trace Gas Orbiterrel kapcsolatban, amelyek további információkat adnak a bolygó tulajdonságairól. Izgalmas volt egy, 2020-ban induló projekt is: az „ExoMars Rover”, amely számos kísérlettel, fúróval és kamerákkal felszerelt jármű, a mikroorganizmusok életlehetőségeit keresi a Mars felszínén.

A Hold HD-ben és a kozmikus távoli szem

A Merkúr és a Mars mellett a Hold továbbra is nagy tudományos érdeklődés központja. 2009 óta a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterje kering a Föld kísérője körül, és nagy felbontású felvételeket küld a felszínéről a Földre. Nem utolsósorban a nagy űrügynökségek terveihez, amelyek szerint 2020-as években emberrel térnének vissza a Holdra, ez a részletesebb térképezés kiemelten fontos.

Azokon a bolygókon túl is, amelyek a Naprendszeren kívül találhatók, a konferencia témája lesz: 1995 óta, amikor felfedezték az első bolygót egy másik csillag körül, erős űrteleszkópok, mint a Kepler és a CoRoT, mintegy négyezer ún. exobolygót fedeztek fel. Még nincs „második Föld” ezek között az exobolygók között, de az ESA új űrteleszkópjai, mint a CHEOPS (indulás 2019-ben) és a PLATO (indulás 2026-ban), célzottan keresik az élethez hasonló bolygókat más csillagok körül a Tejútrendszerben.

Berlinből az űrbe: tudósok és egy űrhajós beszélnek a berlini fiataloknak

2019. szeptember 19-én a TU Berlin audimaxában került megrendezésre a „Berlinből az űrbe” című esemény a 9. és 12. évfolyamos diákok számára. A német űrhajós, Dr. Gerhard Thiele, valamint a DLR Planetárkutató Intézet egykori igazgatója, Prof. Tilman Spohn, és a DLR fizikusnője, Dr. Ruth Titz-Weider mutatták be a bolygókutatás nagy témáit. Minden benne volt a jelenlegi űrmisszióktól, a más csillagokon lévő bolygók keresésétől, az ISS nemzetközi űrállomáson végzett kutatáson át a jövő űrkutatásáig.