UV-C-sterilizálás ipari mosodákban: Előnyök és kockázatok

A UV-C-szűrődés évtizedek óta bevált technológia a víz, felületek és levegő fertőtlenítésére. Magas biológiai hatékonysága baktériumok, gombák, élesztők és vírusok ellen bizonyított – ugyanakkor az emberre gyakorolt kockázatok is ismertek. Hogyan alkalmazható ez a módszer kiegészítő fertőtlenítési intézkedésként az ipari mosodákban? Mely alkalmazási helyeket és célokat érdemes leginkább választani? Milyen munkavédelmi intézkedéseket kell betartani? Válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.

Biológiailag rendkívül hatékony: így működik a UV-C-szűrődés

A ultraviola („UV”) sugárzás az ember számára láthatatlan. Ez optikai sugárzás a rövidhullámú elektromágneses spektrumon – közvetlenül a látható fény tartományát követően, amely az emberi szem számára éppen csak színekként, például ibolyaként észlelhető. A UV-sugárzás hullámhossz szerint három területre osztható: UV-A (400–315 nm), UV-B (315–280 nm) és UV-C sugárzás (280–100 nm).

Az UV-C sugárzásnak kitett mikroorganizmusokat másodpercek vagy néhány perc alatt irreverzibilisen inaktiválja. A legtöbb baktérium, kivéve a spórákat, már kb. 2 perc alatt elpusztul a nappali fényben.

Ez a magas biológiai hatékonyság miatt a fertőtlenítést UV-C sugárzókkal, a hő- és kémiai fertőtlenítéssel együtt, elsősorban ivóvíz- és medencevízkezelésben, valamint ipari víz- és szennyvízkezelésben, illetve szennyvíz-elvezetés előtt alkalmazzák. Tisztaterek, izolációs helyiségek, például kórházakban, steril munkaállomások felületeinek fertőtlenítésére is UV-C fényt használnak. Alapvetően vízben oldott anyagokat és kemény felületeket egyaránt mikrobiálisan dekontaminálhatunk UV-C segítségével.

Alkalmazás és haszon a mosodában – technikailag és gazdaságilag

A UV-C sugárzással történő fertőtlenítés alapelve: ahol szennyeződés vagy árnyék van, ott nem hat a sugárzás. Ezért csak tisztított, sima és így a sugárzás számára hozzáférhető felületek kezelhetők hatékonyan. A gyakorlatban ez mindig két munkafolyamatot jelent: először tisztítás, majd fertőtlenítés.

Jelenleg tudományosan vizsgálják és tesztelik a UV-C fertőtlenítés alkalmazását teherautók rakodótereiben. Eddig gyakran használták a permetezős, törlős fertőtlenítést. A kutatás és fejlesztés célja: helyettesíteni a permetezős fertőtlenítést, amely egészségügyi kockázatai, robbanásveszélye és hatékonyságának hiányosságai miatt nem teljesen meggyőző. A UV-C ebben a szerepben tűnik a legígéretesebbnek – de csak akkor, ha biztonságosan és hatékonyan alkalmazható.

Egészségügyi kockázatok és munkavédelem

A három UV-frekvenciatartomány (A, B és C) sugárzása rákkeltő hatású, és bőrrákot okozhat. Különösen igaz ez a UV-B és még erősebben a UV-C sugárzásra. Például a napégés egyértelmű jele annak, hogy valaki veszélyes mennyiségű UV-sugárzásnak volt kitéve.

Ezért a munkavállalók szemeit és bőrét védelmezni kell a sugárzás ellen munka közben: ez az EU 2006/25/EK irányelvében, valamint 2010 óta a német jogszabályokban is szabályozva van.

Így egy mosoda, mint minden munkáltató, köteles mérni, kiszámítani és értékelni az alkalmazottak által a vállalatban ki vannak téve a UV-sugárzásnak. Ezt megfelelő időközönként és erre felhatalmazott szolgálatok vagy személyek által kell elvégezni. A mért adatokat olyan formában kell tárolni, hogy később hozzáférhetőek legyenek.

A kapott eredmények alapján a munkáltató köteles intézkedéseket tenni a UV-expozíció korlátozása vagy elkerülése érdekében, hogy a jogszabályi határértékeket betartsák. UV-A, -B és -C sugárzás esetén ez a dózishatárérték Heff = 30 J/m² nyolc órás időtartam alatt, azaz egy munkanap során.

Különleges védelmi intézkedések mosodákban

Alapvetően két alkalmazási helyet kell megkülönböztetni a mosodai tevékenységben, ahol UV-C fertőtlenítő berendezéseket lehet telepíteni és üzemeltetni: az „beépített” rendszereket és az „nyitott” rendszereket.

Teljesen zárt vagy beépített rendszerek például a teherautó rakodótere vagy a textilkonténer-szűrők. Ezek olyan hatásterületek, ahol működés közben nem tartózkodnak személyek, és ahol UV-C sugárzás nem jut ki a környezetbe. Itt a munkavédelem megfelel, és nincs veszély a mosodai dolgozók számára. Egyébként: akár beépített berendezésekről van szó, akár ablakos rendszerekről, például üvegablakokkal, azok esetében sincs veszély, mivel a hagyományos üveg UV-C sugárzással át nem eresztő.

Nyitott rendszerek, ahol munka közben személyek tartózkodhatnak és UV-C sugárzás érheti őket, például préselési vagy válogató területek. Ilyenkor munkavédelmi intézkedéseket kell hozni. Ideális esetben ez azt jelenti: további, lehetőség szerint teljes körű burkolat az UV-C lámpák körül. Ha ez nem lehetséges, a munkavállalóknak megfelelő UV-C-át nem eresztő védőruházatot és védőszemüveget kell biztosítani.

Gyakori szabály nyitott rendszerek esetében: ha nem látja az UV-C lámpa fényét, minden rendben van. Ha viszont látható a lámpa működése – akár közvetlenül, akár tükröződésként –, akkor a szemeket és a bőrt megfelelő UV-C-át nem eresztő védőszemüveggel és védőruházattal kell védeni.

Összegzés

A magas biológiai hatékonysága, amelyet bizonyítottan és sokszorosan kipróbáltak, a UV-C fertőtlenítést értékes lehetőségként teszi alkalmassá az ipari mosodák számára is. Hogyan és hol alkalmazható a technológia a legjobban az adott vállalkozásban, csak a technikai és gazdasági szempontok összhangjában határozható meg.

Figyelembe veendő tényezők például: a helyiségek vagy felületek alkalmassága, beleértve a szükséges tisztítási munkát, a UV-C berendezés telepítési költségeit, hatékony kiegészítés más fertőtlenítési módszerekkel, valamint a dolgozók létszáma és ezáltal a munkavédelmi intézkedések költségei. A költség-haszon elemzések során érdemes figyelembe venni a kockázatkezelést is vészhelyzet esetére.