Nincs esély a kórokozók ellen

Annak érdekében, hogy a seb ne fertőződjön meg, fontos, hogy a műtéti terület feletti levegő steril legyen. (© HRI)

Az operációs termek legmagasabb tisztasági követelményei mellett egy tíz négyzetméteres úgynevezett TAV-felületi mennyezetet írnak elő szellőztetéshez. Emellett óránként százszor kell cserélni a levegőt. Az irodai helyiségekben ez csak három- vagy hat alkalommal történik meg. Ezek a mennyezetek biztosítják, hogy a helyiség alatti terület megbízhatóan steril levegővel legyen ellátva. A TAV a függőleges turbulencia-mentes elmozdulási áramlást jelent. Ám magas energiaigény ellenére a levegő szállítására, párásítására és hőmérséklet-szabályozására ezek a mennyezetek nem képesek biztosítani a szükséges védelmet az operációs asztalnál végzett műtétek során. Veszély áll fenn, hogy a seb megfertőződik.

Az operációs termek legmagasabb fertőzés elleni védelme érdekében a berlini TU Hermann-Rietschel Intézetében, Prof. Dr.-Ing. Martin Kriegel vezetésével, hároméves kutatási projekt indult az energiahatékony multifunkcionális műtőhelyiségek szellőztetésére. A projektet az Bundesministerium für Wirtschaft und Energie (BMWi) mintegy 800 000 euróval támogatja.

„Az oka annak, hogy a TAV-mennyezetek nem tudják sterilizálni az alatta lévő műtéti területet, az az operációs termek technikai felszereltsége” – mondja Kriegel. A lámpák, mennyezeti ellátóegységek, a bonyolult orvosi berendezések, például képalkotó eljárások, de még az operatív személyzet maga is zavarja a légáramlást. „Ezek a sok geometriai és hőmérsékleti zavaró tényezők miatt a diszlokációs áramlás a seb környékén az operációs asztal felett összeomlik. „A fertőzések és részecskék behatolásának védelme már nem biztosított” – mondja Kriegel. Németországban évente körülbelül 16,2 millió műtétet végeznek, amelyek során mintegy 225 000 esetben alakul ki posztoperatív sebfertőzés. Ez 1,9 százalék. Az egészségügyi ellátásban a beteg egészségi állapotának romlása mellett a megnövekedett kezelési költségek évente körülbelül hárommilliárd eurót tesznek ki.

Az operációs termek sokoldalú felhasználásának növekvő igényeinek megfelelően olyan megfelelő légtechnikai védelmi koncepciókat kell kifejleszteni, amelyek a lehető legnagyobb védelmet nyújtják (minimális kockázat a posztoperatív sebfertőzések kialakulására és jobb munkavédelem az operáló személyzet számára), miközben az energiafelhasználás csökken. Ez a projekt célja. Alapja egy kockázatelemzés: potenciális fertőzési források, azok kibocsátási és terjedési jellemzői, valamint a fertőzések bejutási útjai a műtő levegőjébe rendszerszerűen kerülnek vizsgálatra. Az optimalizált légvezető rendszerekkel a műtőhelyiségekben a levegő mennyiségének csökkentése a korábbi harmadára lehetséges, miközben a védelem szintje növekszik. Németországban 4 800 műtőhelyiség esetén ez elméleti energia-megtakarítást eredményezne évente 84 gigawattóra elektromos energia formájában a levegő szállítására. Ez az egész németországi vasúti közlekedés éves elektromos energiafogyasztásának ötszöröse.

Az eredmények alapján, a Robert Koch Intézettel (RKI), a Charité – Berlin Egyetemi Orvostudományi Kórházzal, valamint a gyógyászati és légtechnikai vállalatok támogatásával kidolgozásra kerülnek a kivitelezési és cselekvési irányelvek, amelyek segítségével a kutatás eredményeit át lehet ültetni a gyakorlatba.