Nemzetközi tisztasági szabványok az autóipar számára

A részecskék kivonása egy alkatrészből a VDA Band 19.1 szerint.

Már 2001-ben a Fraunhofer IPA tisztaságtechnológusai foglalkoztak a "Technikai tisztaság az autóiparban" témával. A tudósok elkészítették az első változatát a VDA 19-nek, amely 2015 elejéig volt érvényben. „Eddig a VDA 19 és a nemzetközi megfelelője, az ISO 16232 tartalma még egyezett”, magyarázza Dr. Markus Rochowicz, a Fraunhofer IPA tisztaságtechnikai csoportvezetője. 2012 és 2014 között azonban a német szabvány alapvetően átdolgozásra került. Az 2015 eleji újranyomás óta a gyártóknak nehéz nemzetközileg összehasonlítható módon ellenőrizni a részegységek technikai tisztaságát. „Egyre több autógyártó és beszállító követel egységes irányelvet”, mondja a szakértő.

Erős szövetség tapasztalattal a méréstechnika terén

Most a tisztaságtechnikai szakértők a Fraunhofer IPA-tól veszik át ezt a feladatot. Együttműködve az autóipari és méréstechnikai vállalatokkal, a tudósok az ISO 16232-t szeretnék hozzáigazítani a német VDA 19.1 szabványhoz. »Részt vesz például a Daimler, Mahle, Bosch, VW és Zeiss«, tájékoztat Rochowicz. A csoportvezető örül annak, hogy egy erős szövetség áll mögötte. „Ha sikeres német cégek, sokéves tapasztalattal, követelik a szabványokat, akkor azok gyorsan nemzetközileg is elfogadottá válnak”, véli Rochowicz. Az egész világon érdeklődnek az autógyártó országok is a szabvány iránt: „Japánból, az USA-ból, Franciaországból és Svédországból is jelezték már érdeklődésüket, hogy részt vegyenek a szabvány kidolgozásában”, örül Rochowicz.

Kevesebb paraméter és meghatározott eljárások

Az új irányelvvel a stuttgarti szakértők nemzetközileg összehasonlítható mérési eredményeket szeretnének elérni. „A technikai tisztaság problémája az, hogy több eljárással kell mérni a laborban”, írja Rochowicz. Így a maradék szennyeződést kivonják a részegységekből, szűrik, majd mikroszkóposan vizsgálják. „Eddig nem voltak egyértelmű irányelvek az eljárásra, és nem voltak fix értékek a paraméterekre”, mondja Rochowicz. Ennek eredménye a mérési eredmények eltérése akár négyszeres is lehet – „katasztrófa a minőségellenőr számára”, tudja Rochowicz. Egy új ISO 16232 végre tisztázást hozhat: „Azt akarjuk, hogy a VDA 19.1-hez hasonlóan szigorúan korlátozzuk a paraméterek sokféleségét. Emellett meghatározzuk, hogyan kell elvégezni a mérést. A módosított szabvány például megmondja a mérőnek, milyen extrakciót végezzen, milyen szűrőt használjon, és hogyan állítsa be a mikroszkópját”, magyarázza a csoportvezető. A szövetség kick-off találkozója 2015. szeptember 30-án volt a Fraunhofer IPA-ban Stuttgartban. Négy találkozót terveznek évente, nemzetközi részvétellel. Tizenkét hónap múlva a csapat egy egyeztethető alapdokumentumot kíván közzétenni az új ISO 16232-ről.