Láthatatlanná tenni a láthatatlant: az OHB építi a világ első gravitációs hullámokra fókuszáló űrtávcsövét

Művészi ábrázolás a LISA-figyelőről. © OHB / Művészi benyomás a LISA (Laser Interferometer Space Antenna) megfigyelőről. © OHB

Prof. Carole Mundell, az ESA Tudományért felelős igazgatója és Chiara Pedersoli, az OHB System AG vezérigazgatója a párizsi légi kiállításon a LISA-misszió indítóeseménye során. © ESA – M. Polo / Carole Mundell, az ESA Tudományért felelős igazgatója és Chiara Pedersoli, az OHB System AG vezérigazgatója a párizsi légi kiállításon a LISA-misszió indítóeseménye során. © ESA – M. Polo

Nagy öröm minden partner körében a LISA-misszió aláírási eseményénél. © ESA – M. Polo / Nagy öröm minden partner körében a LISA-misszió aláírási eseményénél. © ESA – M. Polo

Az összes szem a LISA-ra irányul – egy űr-alapú megfigyelőműszer, amelynek célja, hogy az általunk ismert univerzumot azáltal fedezze fel újra, hogy gravitációs hullámokat kutat. Világszerte a tudományos közösség izgatottan várja a LISA (Laser Interferometer Space Antenna) missziót, amelyből remélik, hogy választ kapnak néhány utolsó nagy rejtélyre az univerzumunkkal kapcsolatban. Így volt érzékelhető az öröm a párizsi Légi Show-n június 17-én, 2025-ben, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) és az űrkutatási vállalat, az OHB System AG, hivatalosan is megünnepelte a LISA-misszió indulását. Az OHB nyerte el a fővállalkozói szerepet a LISA építésében – egy 839 millió eurós szerződéssel. A misszió központi eleme: egy egyedülálló három űrszonda konstelláció, amelyek egy egyenlő oldalú háromszöget alkotva, 2,5 millió kilométeres oldalhosszúságban követik a Földet a Nap körüli pályájukon.

„Nagyon örülök, hogy ma aláírhatjuk a szerződést partnerünkkel, az OHB-vel. A LISA évtizedes kutatás, technológiai úttörőmunka és a tudományos közösséggel való szoros együttműködés eredménye, valamint az ESA-tagállamok kitartó támogatásával jött létre. A misszió teljesen új ablakot nyit a sötét univerzumba, és segít majd tesztelni a fizika ismert törvényeit” – mondta Prof. Carole Mundell, az ESA Tudományos Igazgatója. „Amint a LISA elindul, az a precizitás és a technológiai mestermunka diadala lesz, valamint nemzetközi együttműködés eredménye – és Európát a űrtechnológia és az alapkutatás élvonalába helyezi.”

Chiara Pedersoli, az OHB System AG ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „Büszkék vagyunk arra, hogy az ESA és a tudományos közösség bizalmát élvezve megvalósíthatjuk ezt az áttörő missziót. Együtt partnereinkkel megvalósítjuk a LISÁ-t – és lehetővé tesszük, hogy új szemmel lássuk az univerzumot.” Pedersoli hozzátette: „A LISA hatalmas kihívás lesz – de ugyanakkor az emberiség következő nagy lépése a kozmikus eredetek megértése felé. Személy szerint úgy gondolom, Albert Einstein biztosan büszke lenne arra, hogy láthatná, hogyan bizonyítjuk be a relativitáselméletét.”

A következő nagy ugrás – tudományos és technológiai szempontból

A misszió indítása várhatóan 2035 közepén lesz. A három LISÁ-űrszonda akkor fogja mérni az alig mérhető téridő torzulásokat, amelyeket Albert Einstein jó 100 évvel ezelőtt jósolt a relativitáselméletében. Nagy érzékenységével a LISA egy rendkívül alacsony frekvenciatartományt ér el, amely a Földről nem mérhető. Így a megfigyelőállomás képes lesz láthatóvá tenni kozmikus eseményeket, amelyek akár az univerzum legkoraibb szakaszaiba nyúlnak vissza.

A tudományos közösség nyomon követheti majd például, hogy a szupermasszív fekete lyukak hogyan olvadnak össze és fejlődnek a kozmikus történelem során. A LISA- megfigyelővel alapvetően jobban meg fogjuk érteni a gravitáció természetét, és az univerzum tágulási sebességét – amint a LISA az űrben lesz –, pontosabban tudjuk majd meghatározni.

Mindegyik három űrszonda szabadon lebegő teszttömegeket fog tartalmazni, amelyek arany-platina ötvözetből készültek, nem nagyobbak egy Rubik-kockánál. Az űrben a gravitációs hullámok torzítják a téridőt, és ezáltal minimálisan változtatják a távolságokat a LISÁ- megfigyelő teszttömegei között. Ezeket a apró változásokat egy rendkívül precíz mérési módszer, a lézerinterferometria segítségével fogják mérni – innen ered a misszió neve is: Laser Interferometer Space Antenna (LISA). A mérésekhez lézersugarakat küldenek 2,5 millió kilométeres távolságokra egyik szondáról a másikra, és összehangolják azokat. Így mérhetők a távolságváltozások milliárd-ad milliméteres tartományban – vagyis olyan elmozdulásokban, amelyek kisebbek, mint egy héliumatom átmérője.

Nemzetközi partnerség

Az ESA által vezetett LISÁ-misszió egy együttműködés az ESA-val, tagállamaival, a NASA-val és egy nemzetközi tudósokból álló konzorciummal, a LISÁ-konzorciummal.

A űr szegmensét egy ipari konzorcium építi az OHB System AG vezetésével, erős partnerként a Thales Alenia Space szerepel.

A legfontosabb hardverelemek közé tartoznak az ESA-tagállamok által szállított, külső erőktől védett szabadon lebegő teszttömegek, amelyeket Olaszország és Svájc biztosít, a piko-méter pontos interferometrikus jelek rögzítésére szolgáló rendszerek, amelyeket Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia és Csehország szállítanak, valamint a tudományos diagnosztikai alrendszer (egy szenzorokból álló arzenál a szondán), amely Spanyolországból érkezik.