Böhmische Dörfer vagy egy szükséges beruházás?

Az antiseptikumok alkalmazásakor mindig előfordulnak hatékonysági réseket. Labor L+S bemutatja, hogyan lehet ezektől jobban védekezni.

Gondolkodott már azon, miért mutatnak ki a higiéniai monitoring során, különösen a típusos, ártalmatlan bőrgombák mellett, kritikus mikroorganizmusokat (pl. baktériumspóraképzők vagy penészgombák), annak ellenére, hogy különböző fertőtlenítőszereket alkalmaznak? Szembesült már egy hatósági audit során egy ellenőrrel, aki adatokat kért a fertőtlenítőszerek validálásáról? Vagy nem akar már csak jó monitoring eredményekkel megelégedni, hanem fel akar készülni egy hirtelen fellépő balesetre is? Bár egyszerűnek tűnik: egy listázott fertőtlenítőszer alkalmazása ma már nem elég.

A megfelelő fertőtlenítőszerek kiválasztása és kvalifikálása a gyógyszeripari környezetben továbbra is nagy kihívás. Nemcsak a termék alapvető hatékonysága a különböző mikroorganizmusok ellen számít, hanem az is, hogy a fertőtlenítőszer anyagbarát, biztonságos alkalmazhatóság és hatékonyság szempontjából is megfeleljen. A nem megfelelő készítmények alkalmazása nemcsak anyagi károkat okozhat – hanem közvetlenül befolyásolja a termékbiztonságot is, ha nem biztosított, hogy különösen a patogén mikroorganizmusokat megbízhatóan elpusztítják!

Miért nem elegendőek már a gyártói adatok önmagukban

Az elmúlt tíz év során számos olyan fertőtlenítőszer-validálás során, amelyeket a Labor L+S AG végeztek, hatékonysági réseket tártak fel. Ennek részben az az oka, hogy nem megfelelő termékeket vagy stratégiákat alkalmaztak, például alkoholos készítményeket baktériumspórák ellen. Másrészt a gyártók alkalmazási ajánlásait sem mindig pontosan követik. Ha egy fertőtlenítőszer hatékonyságát vizsgálva hiányosságokat találnak, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termék alapvetően alkalmatlan.

A gyártók általában orvosi szempontból releváns kritériumok szerint tesztelik a termékeket, amelyek azonban általában nem felelnek meg a gyógyszeripari környezetben alkalmazott feltételeknek.

Különösen a mikroorganizmus-spektrum és a felületi anyagok tekintetében az alkalmazási területek a klinikán és a gyógyszeriparban nagyon eltérnek. Ezért döntő fontosságú a vizsgálati terv alapos kiválasztása, és olyan laboratóriumban történő végrehajtása, amely nagy tapasztalattal rendelkezik az egyedi, ügyfél-specifikus vizsgálati tervek összeállításában a fertőtlenítőszerek hatékonyságának vizsgálatára.

A megfelelő fertőtlenítőszer kiválasztása

De kezdjük az első lépéssel, azaz a megfelelő fertőtlenítőszer kiválasztásával. Előzetes szűréshez hasznos lehet például a VAH-lista (Alkalmazott Higiénia Szövetség) irányadó. A listán szereplő termékeket legalább két független szakértő a DGHM-Standard módszerei szerint vizsgálta mikrobiocid hatásuk szempontjából. Az alkalmazott referenciagémspektrum és a felületek azonban – ahogyan már korábban említettük – főként a klinikai területen alkalmazott fertőtlenítőszer-használatot tükrözik. Ezért nem elég kizárólag a gyártói hatékonysági adatokra hagyatkozni. Ezek kiválóan kiegészíthetik saját adatait, de második lépésként elengedhetetlen, hogy igazolja az adott termék alkalmasságát a gyógyszeripari környezetben.

Ez nem csupán „jó lenne, ha így lenne”, hanem a GMP irányelv 15. melléklete is kötelezővé teszi. Ebben előírják, hogy a termékekhez érintkező berendezések és felületek tisztítási és fertőtlenítési eljárásait validálni kell, és szükség esetén az olyan részeket is figyelembe kell venni, amelyek nem érintkeznek közvetlenül a termékkel.

Az amerikai FDA (Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság) már évek óta elvárja, hogy a gyógyszeripari gyártásban alkalmazott fertőtlenítőszer-használatot validálják, és igazolják hatékonyságukat a működési környezetben található felületeken a működési izolátumok ellen. A kezdeti validálás mellett, amely a fertőtlenítőszer hatékonyságát vizsgálja, kockázatértékelés keretében meg kell határozni, mikor és hogyan kell rendszeres újraértékeléseket végezni.

Amennyiben változik a fertőtlenítőszer-koncept, például új szereket vezetnek be, az alkalmazási koncentrációkat módosítják vagy új hatástartamokat határoznak meg, gyakran szükség van új hatékonysági vizsgálatokra. Különösen akkor, ha a meghatározott házi mikroorganizmus-spektrum változik, érdemes újraértékeléseket végezni.

Valósághűbb és gyakorlatközelibb helyszíni körülmények bemutatása

Mivel hosszú ideig nem voltak kötelező előírások a fertőtlenítőszer-validálás végrehajtására, a validálási felelősök a gyógyszeriparban a „fekete bárány” szerepét töltötték be – ebben az esetben a megfelelő módszereket és követelményeket kellett meghatározniuk egy validálási terv keretében. Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében ajánlott a vizsgálatokat a DGHM vagy az EN irányelvek szerint végezni. A vizsgálati terv lényegében megfelel azoknak a standard módszereknek, amelyeket eredetileg a fertőtlenítőszer-gyártók fejlesztettek ki, és ma is alkalmaznak a hatékonyság vizsgálatára.

Azonban ezek a módszerek nem tükrözik a valós körülményeket a gyógyszeripari környezetben. A DGHM irányelv szerinti gyakorlatias felületi vizsgálat például akár 10^1 KBE/ml mikroorganizmus-számot is alkalmazhat, és minimum 5 log-redukciót ír elő. A higiéniai felelősök azonban tudják, hogy ez a „helyes mikrobiológiai élet” kevéssé jellemző. A higiéniai monitoring értékelései azt mutatják, hogy – ha egyáltalán – általában csak alacsony mikroorganizmus-számokat találnak, így a 5 log-os mikroba csökkentés túlzás lehet. Ezt a szempontot veszi figyelembe az USP is, amikor a <1072> fejezetében „Disinfectants and Antiseptics” így fogalmaz: „... a fertőtlenítők kevésbé hatékonyak a laboratóriumi kihívásvizsgálatokban használt magas mikroorganizmus-számok ellen, mint a tiszta helyiségekben található számok ellen.” Az USP ezért legalább 3 log-redukálást ír elő vegetatív baktériumok esetében, és legalább 2 log-redukálást baktériumspórák esetében. Ez a USP megközelítés valósághűbben és gyakorlatközelibben tükrözi a helyszíni körülményeket, és jelentősen megkönnyíti a fertőtlenítőszer-validálást.

Ez a vizsgálati terv azonban természetesen nem jelenti azt, hogy minden fertőtlenítőszer hatékony lenne. Még mindig fontos, hogy a készítményeket az alkalmazási helyük és hatókörük szerint válasszuk ki.

Az első alkalommal, 2007-ben végzett fertőtlenítőszer-validálás során, amelyet a Boehringer Ingelheim számára végeztek, elsőként mutatták be, hogy az USP-irányelvek alkalmazásával a fertőtlenítőszer-hatékonyság vizsgálata gyakorlatiasabb és realisztikusabb eredményeket hozott (lásd a Matin et al. [2007] publikációját: „Gyakorlatias validálás a gyógyszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszer-ellenőrzésében”, Pharm. Ind. 69, Nr. 11, 1323 - 1326).

A DGHM-módszerrel végzett gyakorlatias vizsgálatok során kiderült, hogy minden tesztelt fertőtlenítőszer – függetlenül a felülettől – hatékonysági réseket mutatott. Az összes olyan vizsgálat, ahol nem érték el a kívánt mikroba-redukciót, a USP-előírásokat figyelembe véve alacsonyabb kiindulási mikroorganizmus-számokkal ismételték meg. Ez bebizonyította, hogy alacsonyabb mikroba-számokkal szinte minden esetben el lehet érni a kívánt mikroba-redukciót.