- Tudomány
- MI-vel fordítva
Az űrből a mindennapokra
Egy konzorcium, amelyben a Berlini Műszaki Egyetem részt vesz, az utolsó hat pályázat között szerepel két új, milliárdos nagyszabású kutatóközpont létrehozására Kelet-Németországban.
A Technische Egyetem (TU) Berlin Űrkutatási Tanszéke jelentős mértékben részt vesz az Európai Űrforrás Kutatóintézet (ERIS) tervezett Nagy Kutatóközpontjának kialakításában, ahol új technológiákat fejlesztenek a világűr számára, és ezeket a fenntartható életmód érdekében a Földön is hasznosítani kívánják. A projektjavaslat most az utolsó fordulóban van a „Tudás perspektívákat teremt a régió számára!” versenyben. Ezt a versenyt a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF), Szászország Szabadállam és Szász-Anhalt Tartomány írta ki. Két nagy kutatóközpont épül Szászország Lausitz régiójában és Közép-Németországban. A támogatás összege mindkét központ esetében 1,1 milliárd euró. A döntést várhatóan szeptember végén hozzák meg.
A kétlépcsős pályázati eljárásban benyújtott közel 100 koncepcióterv közül a BMBF a legmeggyőzőbb hatot javasolta a következő támogatási szakaszra. Ezek a projektek lehetőséget kaptak arra, hogy 2022 április végéig értékelhető koncepciót készítsenek. A Freibergi Bányászati és Földtani Egyetem által kezdeményezett ERIS pályázat a világűr erőforrásaira fókuszálva került benyújtásra. Az ERIS konzorcium jelenleg 66 kutató- és ipari partnerből áll, és 1200 új munkahelyet tervez a régióban. A projekt célja a Föld aktuális kihívásainak innovatív megoldása a űrkutatás fejlődésével. Ennek része a környezetkímélő gyártási eljárások, az emberek fenntartható ellátása és új nyersanyagforrások feltárása.
Az űrtechnológia már ma is mindennapjaink része
„Az űrkutatásból származó magas technológiákat már most folyamatosan használjuk a Földön, és meghatározzák mindennapjainkat” – mondja Prof. Dr.-Ing. Enrico Stoll, a TU Berlin Űrkutatási Tanszékének vezetője és az ERIS négy szóvivője közül egyik. Ide tartoznak például a GPS helymeghatározó rendszerek, okostelefonok CMOS-szenzoros kamerái, infravörös hőmérők, de vízszűrők és inzulinpumpák is. Azok a technológiák és folyamatok, amelyeket a Hold vagy a Mars kutatóállomásának építéséhez fejlesztettek ki, szintén hatalmas átviteli és innovációs potenciállal bírnak. „Ezek a technikák, mint például a 3D nyomtatás, teljesen más alkalmazási területeket fednek le, és jelentősen javíthatják életmódunkat” – magyarázza Stoll.
Tapasztalatok műholdak, robotika és 3D nyomtatás terén
A Űrkutatási Tanszék szakértelmét elsősorban a gyártástechnológiák fejlesztésében kamatoztatja, és támogatja többek között az erőforrás-feltárás és robotika területein. Évek óta tapasztalattal rendelkezik műholdak építésében, így megalapozott tudással bír a más égitesteken való űrjármű-rendszerek fejlesztésében is. Az „Exploration and Propulsion” csoport technológiákat kutat a Holdon lévő erőforrások kihasználására, az úgynevezett In-Situ Resource Utilization (ISRU) területén. Elsősorban a Hold felszínén mindenütt jelen lévő holdi törmeléket, azaz a holdi regolitot (köznyelven holdpor) vizsgálják, amelyből értékes elemek, például fémek vagy oxigén nyerhető ki, amelyek nélkülözhetetlenek a kutatóállomás építéséhez. További kutatási projektek a holdi regolitból származó szerkezetek és köztes termékek előállítására irányulnak. A 3D nyomtatás módszerével a regolit lézerrel vagy koncentrált napsugárzással megolvasztható, és a jövőben épületek és utak építésére szolgálhat a Holdon.
Az űrkutatás nem kerülőút
„Az ERIS Nagy Kutatóközpont olyan szakmai szereplőket fog össze, akik a világűrkutatás, valamint az erőforrás-, energia-, gyártási- és környezetvédelmi technológiák területén dolgoznak, és ezáltal átfogó fejlődési lehetőségeket nyit meg” – mondja Simon Stapperfend, a TU Berlin felelős projektmenedzsere. Az űrkutatás ezért nem kerülőút, hanem inspiráció az új technológiák számára a Földön. „Az a technika, amely lehetővé teszi az emberi életet a Holdon és a Marson, a Földön is segíthet csökkenteni az erőforrás-felhasználást, helyben zárni az anyagkörforgást és energiát megtakarítani.” A rendkívüli környezeti viszonyok a Holdon és a Marson, valamint az ottani nyersanyagok helyben történő kitermelésének korlátozottsága miatt minden segédanyag újrahasznosítására és körforgásba történő visszavezetésére van szükség, ami sok párhuzamot mutat a fenntarthatósági kihívások társadalmi kérdéseivel. A Hold életidegen körülményei miatt sok összetett feladatot megbízhatóan robotoknak kell elvégezni, ami új lendületet adhat ennek a kutatási területnek az alkalmazásában a Földön is.
TU Berlin
10623 Berlin
Németország








