Érték megőrzése – erőforrások takarékoskodása

A műanyag termékek már szinte minden életterületről hiányozhatatlanok. Nem véletlenül. A műanyag csomagolások meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát, az autókban lévő műanyag alkatrészek könnyebbé teszik a jármű használatát és ezáltal csökkentik a CO₂-kibocsátást. Az orvostudományban a higiénia maximális szintjét biztosítják, így a biztonságot is. Sok előnyük ellenére azonban a fontos alapanyag, a műanyag az utóbbi időben rossz hírbe került – a műanyag hulladék miatt, amely egész tájakat szennyez, és hatalmas szőnyegekként úszik az óceánokon. De ez a probléma megoldható. A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik ebben, amely a K 2019, a világ legnagyobb műanyag- és gumiipari szakkiállítása, témájaként is szerepel majd 2019. október 16–23. között Düsseldorfban. 

A körforgásos gazdaság ötlete alapvetően egyszerű. Az értékes alapanyagot, amelyet egyszer már felhasználtak egy termékhez, a végső élettartama után úgy dolgozzák újra, hogy újra felhasználható legyen. Mindig és mindig ugyanúgy. Ez nem minden anyagnál működik. De sok műanyag esetében kiválóan működik. A körforgásos gazdaság eredményeként drasztikusan csökken a hulladék mennyisége. Emellett megóvja az olajkészleteket is, hiszen ahol új termékeket készítenek újrahasznosított műanyagból, ott nem szükséges nyersanyagot felhasználni.

Körülbelül 70 évvel ezelőtt kezdődött a műanyag tömegtermékké válása. A Kaliforniai Egyetem számításai szerint azóta 8,3 milliárd tonna került gyártásra. Különösen a világ számos részén tapasztalható népességnövekedés miatt az elmúlt időszakban jelentősen nő a gyártott műanyag mennyisége. 1950-ben mindössze 2 millió tonna műanyagot gyártottak, de 2017-re ez már 348 millió tonnát tett ki. Ennek megfelelően nő a műanyag hulladék mennyisége is, és egyre sürgetőbbé válik a felelős bánásmód kérdése. Hiszen a szennyezés és a korlátlan erőforrás-felhasználás nemcsak a környezetet károsítja, hanem lassítja a gazdasági növekedést is.

A probléma kezelése

Sok ország már felismerte: ha meg akarjuk őrizni a műanyagtermékek megkérdőjelezhetetlen hasznát, nem folytathatjuk a korábbi módon. Az EU ezért 2018-ban bemutatott műanyag stratégiájában a körforgásos gazdaságra helyezi a hangsúlyt. Kínának jelenlegi ötéves tervében a körforgásos gazdaság célként szerepel. Olyan országok, mint India és Indonézia, harcot hirdettek a műanyag hulladék szennyezése ellen. Afrikában, például Nigériában is vannak már kezdeményezések a körforgás kialakítására. Emellett egyre növekvő kritika éri a fogyasztókat is a műanyaggal kapcsolatban, ezért számos nemzetközi márka vállalta, hogy a jövőben több újrahasznosított műanyagot alkalmaz termékeik gyártásában vagy csomagolásában, például a Coca-Cola, az Ikea, a Kraft Heinz vagy az Adidas. A kínai Gree Electric Appliances, az egyik legnagyobb háztartási elektronikai gyártó, pedig azzal ígérkezik, hogy termékeiket teljes egészében újrahasznosíthatóvá teszik. 

Sok tényező összeáll

Még nem működik széles körben a körforgás. Ahhoz, hogy működjön, sok feltételnek kell teljesülnie. Elsősorban gyűjtőrendszerekre van szükség. Ha a használt műanyagokat újra akarják hasznosítani, akkor megfelelő mennyiségben kell rendelkezésre állnia. Jelenleg különböző rendszerek léteznek a világon. Visszaváltós rendszerek, amelyek például Németországban a PET-palackokra épülnek, vagy olyan modellek, amelyek a gyártók és kereskedők részvételét írják elő a csomagolások begyűjtésében. Mindegyik alapja az a felismerés, hogy a műanyag hulladék értékes, és megéri gyűjteni. Fontos a terméktervezés is. Eddig elsősorban a funkcionalitásra és, fogyasztási cikkek esetében, a megjelenésre helyezték a hangsúlyt. A jövőben a újrahasznosíthatóságot már a termékfejlesztés során figyelembe kell venni.

Egy másik alapvető pillére a körforgásos gazdaságnak a recycling, azaz az újrahasznosítás. Olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a használt műanyagok tisztítását, válogatását, aprítását, és újra műanyag granulátummá alakítását, amit például műanyag alkatrészek gyártásához lehet felhasználni. Már léteznek sok ilyen technológia. Az egyik problémát azonban gyakran a nyersanyag minősége jelenti. Csak hibátlan újrahasznosított anyagból lehet magas színvonalú műanyag alkatrészeket gyártani. A gyakorlatban azonban még alig lehet megjósolni, hogy mennyire tiszta egy másodlagos műanyag. Thorsten Kühmann, a VDMA műanyag- és gumiipari gépészeti szövetség ügyvezetője javasolja, hogy szabványokat kellene kialakítani az újrahasznosított anyagokra. „Eddig senki sem tudja, hogy az újrahasznosított anyagok milyen minőségűek, így a folyamatok bizonytalanok, mert nem lehet úgy befolyásolni a gyártást, mint a szabványosított nyersanyag esetében. Sokkal könnyebb elfogadni az újrahasznosított anyagokat, ha szabványosítva vannak.” Mindenesetre az a lényeg: minél tisztább a műanyag hulladék, annál könnyebben lehet azt magas színvonalú granulátummá feldolgozni. Sok szakértő ezért támogatja az elkülönített gyűjtőrendszereket, hogy a különböző műanyagokat ne kelljen a feldolgozó vállalatnak sok víz- és energiafelhasználással szétválasztania. 

Hálózatépítés szükséges

A körforgásos gazdaság lényegében arról szól, hogy összekapcsolja a hulladékgazdálkodást és az újrahasznosítást a gyártással. Ez még csak a kezdet. „A legnagyobb akadály a különböző szereplőcsoportok közötti szakadék” – mondja Henning Wilts, a Wuppertali Klíma, Környezet és Energia Intézet körforgásos gazdasági szakértője. Hiányzik a folyamatok összekapcsolása a gyűjtés, az újrahasznosítás és a gyártás között, vállalati határokon túl. A adatcsere még nem történik meg. Például egy gyártó még nem tudhatja, hogy az újrahasznosító éppen milyen műanyagot dolgoz fel, és így azt sem, mekkora mennyiséget kaphat. Emellett a körforgás egyes területeit általában különböző jogszabályok szabályozzák. „A rendszerek több évtizedes fejlődés eredményeként különváltak. Összevonásuk nagy feladat” – mondja Wilts.

Ennek ellenére megéri erőfeszítéseket tenni a akadályok leküzdésére, nemcsak a környezet- és erőforrásvédelem érdekében. Az EU Bizottság szerint a műanyagok körforgásos gazdasága hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez, és ezáltal konkrét gazdasági haszonnal jár. Wilts szakértő is egyetért: „Ha sikerül kialakítani a körforgásos gazdaságot, az olyan költségkímélő és hatékony lesz, hogy más országok szívesen átvették majd” – mondja. Aki a körforgásos gazdaságot elkezdi, példát mutat. A műanyag erőforrás értékének megőrzése meggyőző érv lesz azoknak az országoknak és régióknak, ahol a műanyag hulladék problémájának megoldása még csak az első lépéseknél tart.

Nem minden műanyag feldolgozása gazdaságosan ésszerű, és nem minden használt műanyag kerül vissza a körforgásba. De még ezek is hasznosak lehetnek. A hőhasznosítás, azaz az elégetés révén segítenek például a cementgyárak számára szükséges tüzelőanyag megtakarításában. A műanyag alapanyag így legalább másodszor kerül felhasználásra.

Mindegyik szakértő egyetért abban, hogy ha fenntartható és globális változást akarunk elérni, és tartósan be akarjuk vezetni a működő körforgásos gazdaságot, akkor az egész értéklánc támogatására és együttműködésére van szükség, a nyersanyaggyártótól a végfelhasználóig. A fenntartható magatartás otthon és az iskolában kezdődik.

Az embereknek tudatosítani kell a műanyag értékét, nemzetiségtől, életkortól és társadalmi csoporttól függetlenül. Emellett elengedhetetlen a politikai és jogi elkötelezettség is. A protekcionizmus, amely csak saját nemzeti érdekeit és a kereskedelempolitikai hatásokat veszi figyelembe, nem fog segíteni a megfelelő intézkedések végrehajtásában és a széles körű szemléletváltás előmozdításában.

Jó példák már vannak: például az Európai Unió tagállamai kötelesek 2025-ig 90%-os gyűjtési arányt elérni az egyszer használatos műanyag palackok esetében. Azonban sokkal több konkrét intézkedésre van szükség, például a reciklált anyag felhasználási határértékének meghatározására vagy az energia termelésében elért arányra, amit a műanyag hulladék elégetésével kívánnak elérni.

A körforgásos gazdaság témája a K 2019 kiállításon Düsseldorfban nemcsak a kiállítók standjain lesz hangsúlyos, hanem a kísérőprogramokban is. A „Circular Economy” például a „Plastics Shape the Future” különkiállításban, a Plastics Europe szervezésében kerül fókuszba, valamint a „VDMA Circular Economy Forum”-on is. A K 2019 beléptető területein már a „Touch Points Circular Economy” fogja felhívni a szakmai látogatók figyelmét a témára, és irányt mutat majd a kiállítási csarnokokban található megfelelő standokhoz.