Sörfőzés – A sörkészítés maradványait fenntartható módon kell felhasználni

A Professor Dr. Roland Ulber (balra), Professorin Dr. Elke Richling és Professor Dr. Werner Thiel csapatai vizsgálják, hogyan lehet a Treber-t más módon felhasználni. (Kép: TUK/Thomas Koziel)

Szintén Daniela Becker és Jens Weiermüller vesznek részt a projektben. (Fotó: TUK/Thomas Koziel)

2016-ban minden német átlagosan körülbelül 104 liternyi sört fogyasztott. A sör készítése során sok hulladék keletkezik, Európában évente körülbelül 400 000 tonna összegyűlik. Csak egy részüket hasznosítják újra állati takarmányként. Hogyan lehet ezeket a hulladékokat fenntartható módon felhasználni, például a vegyipar alapanyagaként vagy gyógyszerhatóanyagok forrásaként, ebben három szakterület kutatócsoportjai dolgoznak a Kaiserslauterni Műszaki Egyetemen (TUK) egy európai projekt keretében. A frankfurti Achema folyamatipari kiállításon június 11. és 15. között mutatják be terveiket a Rajna-vidék-Pfalz tartomány kutatási standján (9.2 csarnok, A86a stand).

A sörfőzés során az élesztők a maláta cukrait alkohollá és szén-dioxiddá alakítják a fermentáció során. A gabonamaláta egyéb összetevőit a mikroorganizmusoknak szükségük van a növekedéshez és szaporodáshoz. Ennek ellenére sok hulladék keletkezik. Ezekben a hulladékokban, szakmai körökben treber néven ismert anyagokban, még számos értékes összetevő található. Ezen a ponton lép be a projekt, amelyben három TUK munkacsoportja együttműködve kutat: vizsgálják, hogyan lehet a trebert fenntarthatóan és erőforrás-kímélő módon felhasználni a jövőben.

Prof. Dr. Roland Ulber bioeljárástechnológia tanszékén a csapat, Jens Weiermüller és Alexander Akermann doktori hallgatókkal, azt vizsgálja, milyen anyagok keletkeznek, ha a sörházi maradékokat tovább fermentálják. „Ehhez különböző mikroorganizmusokat, például gombákat és baktériumokat használunk,” mondja Akermann. Ezek a folyamatok számos kémiai terméket eredményeznek, például tejsavat. Ez például a jövőben a bioplastik gyártásának kiinduló anyagává válhat az ipar számára.

Az anorganikus kémia területén Prof. Dr. Werner Thiel és Ranja Saynisch, valamint Pascal Weingart doktori hallgatók foglalkoznak a treberben található zsírokkal. „Például számos telítetlen zsírsavat tartalmaznak, amelyeket az élesztők a fermentáció során nem használnak fel,” mondja Thiel. Ezeket az anyagokat a kémikusok első lépésben pontosabban azonosítani szeretnék. A következő lépésben termékeket kívánnak belőlük előállítani az ipar számára. „A zsírokból például glicerin nyerhető, amely a kémiai ipar köztes termékeivé alakítható,” folytatja a professzor. „A telítetlen zsírsavakból többek között előanyagokat lehet nyerni a műanyaggyártáshoz. Ehhez a szükséges katalizátorokat fogjuk kifejleszteni.”

A Élelmiszer-kémia és Toxikológia szakterületen Prof. Dr. Elke Richling vezetésével a doktori hallgatók, Daniela Becker és Verena Kirsch vizsgálják az anyagokat és kivonatokat, amelyeket többek között a projektpartnerek a treberből nyernek. Elsőként ezeket toxikológiai hatásuk szempontjából vizsgálják. „Biztosnak kell lennünk abban, hogy ezek az anyagok nem jelentenek egészségügyi kockázatot,” mondja Kirsch. Emellett azt is vizsgálni fogják, hogyan befolyásolják ezek az anyagok az ember cukoranyagciklusát. „Van néhány utalás arra, hogy különböző anyagok a treberből megakadályozhatják a cukor felszívódását a vérbe,” folytatja Becker. „Meg akarjuk vizsgálni, pontosan milyen hatással vannak. Lehetséges, hogy a szerzett ismeretek segítségével egy nap befolyásolhatnánk a glükóz anyagcseréjét. Ez nagy jelentőséggel bír a cukorbetegség kezelésében.”

A „BIOVAL” projektben a TUK mellett részt vesz a Szaar-i Egyetem, a Lotharingiai, Luxemburgi és Lüttichi Egyetemek, valamint a belga Celabor vállalat. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFRÉ) 1,84 millió euróval támogatja a projektet. A teljes költségvetés meghaladja a hárommillió eurót.

A három munkacsoport csapata bemutatja a projektet az Achemán.