Modern analitika az élelmiszeriparban nélkülözhetetlen

Auga FoodTec bemutatja a tömörített know-how-t és a modern technológiákat minden élelmiszer- és italgyártási területen.

Auga FoodTec – Nemzetközi beszállítói vásár az élelmiszer- és italipar számára – 2015. március 24. és 27. között Kölnben mutat be aktuális és átfogó áttekintést az új technológiákról, berendezésekről és beszállítói alkatrészekről minden gyártási területen. A kiállítás egyik központi témája a modern analitika, amely segítségével az élelmiszer-gyártók például gyorsan és költséghatékonyan képesek felderíteni a penészgombák toxikus anyagcsere-termékeit, az úgynevezett mikotoxinokat. A gyors elemzés és az egyszerű kezelhetőség – lehetőleg közvetlenül a feldolgozási folyamat helyszínén – áll ezen új módszerek középpontjában. Az Auga FoodTec a „Food Safety” témakörével számos aspektust és szolgáltatót mutat be az analitika területén, így a legújabb módszereket és know-how-t közvetítve a keresletet támasztó ipar számára.

Olyan mikotoxinokat ismerünk például, mint az aflatoxinok, ochratoxinok, anyajuhkór alkaloidok, fusariotoxinok, patulin, Alternaria-toxinek. Már több mint 350 mikotoxin ismert, amelyek több mint 250 penészgombafajtából származnak. Még kis mennyiségben is toxikus hatással lehetnek az emberekre és az állatokra. A mérgezés jelei lehetnek a máj- és vesekárosodás, az immunrendszer gyengülése, bőrszövet és nyálkahártya károsodása, vagy hormonális hatások, például termékenységi zavarok. Emellett néhány mikotoxin rákkeltő hatású vagy örökletes károkat is okozhat.

Ezért például az élelmiszerek nem tartalmazhatnak több mint két mikrogramm aflatoxin B1-et kilogrammonként. Az Európai Bizottság gyors figyelmeztetései a szennyezett minták, például füge, dió, fűszer és kukorica esetében folyamatosak. A főzés, sütés vagy pirítás általában nem segít a hőálló anyagok elpusztításában. A mikotoxinok felderítése kötelező az élelmiszer-gyártók számára – ellenőrzésekkel kell bizonyítaniuk, hogy termékeik mentesek ezektől a mérgektől.

Az ellenőrző pálcikával

Csak az 1970-es évek óta léteznek olyan analitikus módszerek, amelyek érzékenyek a mikotoxinok kimutatására. Ma a kihívás az, hogy megfelelő eljárásokat fejlesszünk ki a helyszíni ellenőrzéshez, hogy a mikotoxinokat egyidejűleg és gyorsan felismerjük az élelmiszerekben. Míg a laboratóriumi mennyiségi kimutatás nagyon pontos, de költséges és időigényes, a gyors módszerek eredményeket adnak rövidebb idő alatt. Immunológiai módszerek, mint az ELISA (Enzimmel kötött immunadszorbens vizsgálat) és a lateral flow tesztek, de kémiai vizsgálatok, például fluorimetrikus módszerek aflatoxinok meghatározására, költséghatékonyabbak és segítenek a napi rutinmunkában. Ezekkel a tesztekkel még nem képzett munkatársak is képesek lehetnek a szennyezett áruk azonosítására nem laboratóriumi körülmények között.

Például a "Lateral Flow Test" mindössze öt perc alatt képes kimutatni egyes mikotoxinokat. Alapvetően a vizsgálórendszer úgy működik, mint egy gyors teszt: ha a mintában aflatoxin van, akkor egy tesztcsík láthatóvá válik, ha nincs, akkor nem. Így nemcsak a kukorica és a gabona, hanem a dió, füge és bizonyos fűszerek is megbízhatóan vizsgálhatók a mérgező anyagok szempontjából. Egy másik előny: a teszt technikai felszerelés nélkül, közvetlenül az áruk átvételekor alkalmazható. Ugyanilyen gyors és költséghatékony az ELISA módszer is: fusariotoxinokat határoz meg árpában, zabban, rozsban vagy kukoricában. A mikrotiterlemez teszt az anyagokat antitest-antigén reakció alapján találja meg kevesebb mint 20 perc alatt, magas mintaszámot lehet vele feldolgozni.

A holnapi analitika irányt mutat

Jelenleg még csak referencia módszerekkel lehet ellenőrizni a mikotoxinokra vonatkozó jogszabályi határértékeket. A gyors tesztek csupán a toxinszint becslésére szolgálnak az élelmiszerekben. Pontos eredményekhez magasnyomású folyadékkromatográfiára vagy tömegspektrometriára van szükség. Új eljárások ígérnek megoldást: a tudósok infravörös lézerspektroszkópiával próbálják felderíteni ezeket a szubsztanciákat. Az Európai Bizottság által támogatott Mycospec-projekt alapját képező újszerű félvezető lézereken alapul, amelyek középtávoli infravörös tartományban bocsátanak ki hullámhosszakat. „Széles spektrális tartományban hangolhatók, így a mikotoxinok összetett jellegzetességei az infravörös tartományban rögzíthetők” – magyarázza Prof. Dr. Boris Mizaikoff, az Ulmi Egyetem Analitikai és Bioanalitikai Kémia Intézetének vezetője. A mintákat gyorsan és helyben fel lehet készíteni ezzel a mérési módszerrel, ami megkönnyíti a határértékek ellenőrzését. A prototípust a projektcsoport 2015-ig tervezi befejezni. Ugyancsak gyakorlati alkalmazású a kutatási kör által támogatott bioszenzor- tömb fejlesztése, amely költséghatékony módon képes minden, a gabonában és gabonatermékekben releváns mikotoxint kimutatni. A bioszenzor akár öt mikotoxin kimutatására is képes tizenegy perc alatt.

Jövőre várhatóan tovább szigorodnak a mikotoxinokra vonatkozó maximális értékek az élelmiszerekben. Ezt az eredményt a AFC-Consulting 2013-as „Mikotoxin-analitika” tanulmánya is megerősíti, amelyben a tanácsadó cég a gabonában és gabonatermékekben található egészségre károsító anyagok problémáját vizsgálta. A 55 százalékos élelmiszer-gyártók egyetértése szerint a mikotoxinmentes, egészségileg biztonságos termékek biztosítása egyre fontosabb lesz.