Aki a „finomporfiltert“ mondja, annak is a PM1 részecskéket kellene értenie.

Felvétel különböző részecskeméretekről / kivágás (Kép: Camfil)

Táblázat 1

Táblázat 2

(Kép: Camfil)

Tobias Zimmer (Kép: Camfil)

2016 végén várhatóan bevezetik az ISO 16890 szabványt a levegőszűrők vizsgálatára és értékelésére. Körülbelül 18 hónapos átmeneti időszak után megszűnik az EN 779:2012. A jövőben a laboratóriumi eredmények sokkal inkább tükrözik a levegőszűrők valós viselkedését a valós légkondicionáló rendszerekben. A WHO és környezetvédelmi hatóságok publikációira alapozva a finom részecskék ISO ePM1, ISO ePM2,5, ISO ePM10 frakciói, valamint a durva por ISO coarse osztályokkal helyettesítik a korábbi G1-től F9-ig terjedő szűrőosztályokat. Emellett egy termékcímke tájékoztat a szűrő maximális finomporcsoportjára vonatkozó hatékonyság százalékos értékéről. Ezek a módosítások a létesítménygazdálkodóknak és felhasználóknak célzottabb tervezési lehetőségeket nyújtanak az egészségügyi és higiéniai szempontok figyelembevételével. A Camfil szakértői a legnagyobb sürgősséget és lehetőséget látják abban, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a finompor veszélyére, különösen a PM1-es tartományban.

Irodaház, kórház, iskola, repülőtér, rendezvénycsarnok, áruház, … – A légtechnikai berendezések üzemeltetőinek könnyebb dolguk lesz az új vizsgálati normával, mint az EN 779:2012-vel, mivel a megfelelő egészségügyi és higiéniai követelményeknek megfelelő szűrőmegoldásokat tudnak kiválasztani. Ez a megközelítés a szűrővizsgálat módjának megváltozásán alapul: az ISO 16890 bevezetésével, várhatóan 2016 végén, a külső levegőben található részecskeméret-tartományok, 0,3 és tíz mikrométer között, a korábbi 0,4 mikrométer helyett, kerülnek vizsgálatra. Ez a módosítás olyan eredményeket eredményez, amelyek a későbbi szűrőhasználat során sokkal jobban tükröződnek. Ezért a jövőben a szűrő hatékonyságát csak porterhelés nélkül értékelik.

Négy új szűrőcsoport

Az optimális levegőminőség eléréséhez szükséges szűrőválaszték pontosabbá tétele érdekében bevezetésre kerül mind a négy csoportba sorolás, mind pedig a szűrő százalékos hatékonyságának kötelező megjelölése. Például az ePM1 60 % azt jelenti, hogy a szűrő 60 százalékos hatékonysággal szűri ki az 1 mikrométernél kisebb részecskéket (PM = Particulate Matter). Egy termék csak akkor tartozhat egy csoportba, ha az adott részecsketípusból legalább 50 százalékot szűr ki. Minden szűrőt, amely kevesebb mint 50 százalékban szűri a PM10 részecskéket, a ISO coarse durva por kategóriába sorolják.

Csoportosítás az ISO 16890 szerint

(lásd az 1. táblázatot)

Fordítási segédlet

A Camfil kidolgozott egy kulcsot, amellyel az egykori finompor szűrőosztályok, M5-től F9-ig, átültethetők az új csoportokba. „Például egy jó F7-es szűrőnek meg kell felelnie az ePM1 csoportnak; vagyis legalább 50 százalékát kell szűrnie az egymikrométernél kisebb részecskéknek” – magyarázza Tobias Zimmer, a Camfil Comfort termékmenedzsere.

(lásd a 2. táblázatot)

Ez például igaz a Camfil korábbi F7-es osztályú levegőszűrőire. Ezek a jövőben könnyedén megfelelnek az ePM1 csoport szűrési követelményeinek.

Szűrőválasztás: jó szándék nem mindig jó eredményt hoz

Az épületgazdálkodók, akik ma a frisslevegő szűréséhez F7-es osztályú finompor szűrőt választanak, és nem kell különleges folyamatokat biztosítaniuk, általában egy célt követnek: jó egészségügyi és higiéniai körülmények kialakítása. Mivel az új vizsgálati norma, az ISO 16890 bevezetése alapvetően megváltoztatja a megfelelő légszűrők kiválasztási folyamatát, a Camfil fel kívánja hívni a figyelmet egy eddig figyelmen kívül hagyott területre: „Bár ez a jó beltéri levegő iránti igény megvan, sok felelős nem tudja, milyen fontos odafigyelni a PM1 részecskék, az egymikrométernél kisebb részecskék szűrésére” – mondja Zimmer.

A finompor általában veszélyes, mert az emberi szervezet nem rendelkezik természetes védelmi mechanizmusokkal ellene. A légutakon keresztül kerül be a szervezetbe, és jelentős része a PM1 részecskéknek akár a tüdőn keresztül a vérkeringésbe is bekerülhet. A következmények már ma is súlyosak. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint évente világszerte 6,5 millió ember hal meg idő előtt a beltéri és kültéri levegőszennyezés következtében; ebből körülbelül 600.000 az Európai Unióban. A leggyakoribb halálozási okok a szív- és érrendszeri, rákos és légzőszervi betegségek. A demencia hatására is már bizonyított a kapcsolat. Az egészségre gyakorolt negatív hatások mellett óriási költségek is társulnak a társadalom és a gazdaság számára.

A PM1 levegőszennyező anyagok a legnagyobb betegséget okozó tényezőkké váltak ebben az összefüggésben. A városi szabad levegőben ezek az anyagok az összes finompor részecske több mint 90 százalékát teszik ki.

A külső levegő minőségének javítása érdekében már számos kibocsátás-csökkentő intézkedést és jogszabályt hoztak. Mivel azonban az ember túlnyomórészt zárt épületekben tartózkodik (legalábbis európai szélességeken), nyilvánvaló, hogy a beltéri levegő minősége döntően befolyásolhatja az egyesek egészségét. „A vizsgálati normák és néhány kapcsolódó irányelv módosítása általános szemléletváltást igényel minden felelőstől. A beltéri levegő minősége, különösen a PM1 részecskék kérdése sokkal nagyobb figyelmet igényel. Mivel ez szinte mindenkit érint, aki nem él egyedül a pusztában, nagyon remélem, hogy a jövőben még felelősségteljesebb döntések születnek a frisslevegő szűrésében” – egészíti ki Zimmer.

A Camfil több mint 50 éves fejlesztési tapasztalattal rendelkezik a finompor szűrőtechnika terén, és jelenleg a legenergiahatékonyabb szűrőket kínálja ebben a termékkörben: a Hi-Flo M7 50+, Opakfil ES és a Hi-Flo XLT7/670 50+ modelleket – magas hatékonyságot a PM1 részecskék ellen és hosszú élettartamot egyaránt biztosítva.

1 www.iea.org -> kiadványok -> Ingyenes kiadványok -> WEO-2016 Különjelentés az Energia és Levegőszennyezés témában -> 3. oldal.
2 www.euractiv.de – Az adatok 2012-re vonatkoznak.