Nem hiányozhat: Normák

A szabványok alig láthatók, de mindenhol jelen vannak. A Világ Szabvány Napján, október 14-én, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) alapításának 75. évfordulóját ünnepeljük. Svájc már a kezdetektől tagja ennek a szervezetnek, és ma is fontos hangja ennek a szervezetnek.

Urs Fischer, a Svájci Szabványügyi Szövetség (SNV) vezérigazgatója tudja, hogy Svájcnak jelentős hangja van a nemzetközi bizottságokban a szabványalkotási folyamatban. És ez nemcsak a klasszikus témákban, mint a sífelszerelések, libegő vagy gépgyártás, hanem olyan területeken is, mint a vezetési alapelvek vagy a menedzsment témák. Számos területen svájci szakértőknek lehetőségük van részt venni a szabványbizottságok munkájában. A Svájci Szabványügyi Szövetség (SNV) aktívan felhívja a megfelelő szakmai csoportokat a részvételre. Az ötlet az, hogy a releváns tapasztalattal rendelkező emberek gyakorlatias szabványokat határozzanak meg, ellenőrizzék azokat, és szükség esetén később módosítsák. A fejlesztési és az ellenőrzési folyamatok vezetése a Svájci Szabványügyi Szövetség (SNV) feladata. Ők a központi szereplők, és összeköttetést teremtenek a nemzetközi bizottságokkal.

A szabványok nem jogszabályok

Akár épületekben és infrastruktúrákban, akár szinte minden termékben alkalmazott szabványokat találunk. De miért? A szabványok lehetővé teszik a hatékonyabb gyártást, kezelést és tárolást. Javítják a technikai eszközök és berendezések kompatibilitását. Emellett bizalmat ébresztenek a fogyasztókban. Mivel az alkalmazott szabványok azt is jelentik, hogy az alapvető követelményeket, mint az egészség, biztonság és környezetvédelmi szempontokat betartják. Mivel a szabványokat ötévente felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják, naprakészek maradnak. Új területek vagy témák kerülnek beépítésre, például a digitalizáció vagy a klímaváltozás előrelátó figyelembevételével. Trend témák, mint a blockchain vagy a nagyvárosok, is bekerülnek. Társadalmi változások, például a demográfiai változások vagy a fenntarthatósági kérdések is beépülnek a szabványokba. Összességében a szabványokat széles körben elfogadják, mivel a gyakorlatból származnak és a gyakorlat számára készültek. Részben azonban jogszabályokra is hivatkoznak. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a szabvány jogilag kötelező érvényűvé válik. Minden más esetben a szabványok betartása önkéntes. Ennek oka, hogy magánjogi szervezetek készítik őket. Mivel azonban szorosan együttműködnek állami szervezetekkel, a szabványalkotás jó példája a sikeres köz- és magánszféra közötti partnerségnek (PPP), azaz az állami és a magánszektor közötti együttműködésnek.

Mit jelent az SN EN ISO 9001:2015?

Az 9001 a minőségirányítási szabvány száma, a kettőspont utáni évszám pedig a módosított verzió kiadásának évét jelöli. Ha ismét módosítják, az évszámot az új kiadás dátuma váltja fel. Minden szabvány ezen az elven van számozva.

Az ISO az International Organization for Standardization, azaz a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet rövidítése. A nemzetközi szabványügyi szervezetek szövetségében már 165 ország vesz részt. A szervezet székhelye Genfben található. Az ISO szabványokat világszerte fejlesztik a piac számára. Svájc tagja ennek a szervezetnek, és a Svájci Szabványügyi Szövetségen (SNV) keresztül részt vehet a szabványfejlesztésben.

A "EN" rövidítés azt jelenti, hogy ez egy európai szabvány, amelyet az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által fejlesztett szabványrendszerbe fogadtak be. Az EN ISO 9001 esetében ez azt jelenti, hogy a nemzetközi szabványt átültették az európai szabványrendszerbe.

A "SN" rövidítés azt jelzi, hogy ez egy svájci piaci szabvány. A SN EN ISO 9001 azt jelenti, hogy a nemzetközi és európai minőségirányítási szabványt beépítették a svájci szabványrendszerbe. Mivel Svájc mind az európai, mind a globális szabványalkotásban részt vesz, általában a nemzetközi vagy európai szabványokat veszik át, és az esetlegesen ellentmondó nemzeti szabványokat visszavonják. A nemzetközi szabványok előszavában vagy mellékletében megemlíthetnek vagy kiegészíthetnek nemzeti különlegességeket, de a szabvány fő tartalma mindenhol ugyanaz marad.

A CE-jelölés

A fogyasztók számára talán legismertebb jel a CE-jelölés. Ezt a jelölést arra hozták létre, hogy az EU jogszabályainak megfelelõ termékeket jelölje. A CE-jelölést gyakran az európai belső piac "útlevelének" nevezik. Ez igazolja, hogy a gyártó minden különleges EU-s jogszabályi követelményt figyelembe vett az általa forgalmazott termék esetében. Mivel ezek, akárcsak a svájci jogszabályok, hivatkoznak a releváns szabványokra, a CE-jelölés azt is igazolja, hogy ezeket betartották. Svájcban a CE-jelölés nem kötelező. Azonban mivel a legtöbb termék az EU-piacon is forgalmazásra kerül, nálunk is széles körben elterjedt.