Munkaépítés a fenntarthatóság és a funkcionalitás között

Külső nézet a bécsi kutatóközpontról. (Fotó: © Lorenz Consult)

Nézőpont a laborban a kutatóközpontban Bécsben. (Fotóhitel: © Lorenz Consult)

Nézőpont a laborban a kutatóközpontban Bécsben. (Fotóhitel: © Lorenz Consult)

Technikai és higiéniai szabványokon túl a modern laborépületeknél egyre inkább más szempontokra is fókuszálunk: ökológiai felelősségvállalás, funkcionális teljesítmény és gazdasági hatékonyság – az épület teljes életciklusa során. Hogyan lehet ezeket az igényeket a gyakorlatban egyesíteni, azt a „Jövő laboratóriuma” mutatja meg, egy Wienben megvalósított kutatás- és fejlesztési központ.

Fenntarthatóság mint vezérelv – a kezdetektől fogva

A laborépítésben a fenntarthatóság már a korai tervezési szakaszban kezdődik, világos fenntarthatósági célok meghatározásával. Az életciklus-elemzések (LCA) és az életciklus-költségszámítások (LCC) értékelik a döntéseket a teljes használati időszak alatt, és azonosítják azokat az anyagokat és technikai rendszereket, amelyek tartósak, energiahatékonyak és gazdaságilag értelmesek – anélkül, hogy a biztonság, higiénia vagy teljesítmény terén kompromisszumokat kötnénk.

Emellett a fenntarthatósági tanúsítványok már a kezdetektől megbízható értékelési keretet nyújtanak ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokra. Átláthatóságot, összehasonlíthatóságot teremtenek, és a teljes életciklus során minőségbiztosítást szolgálnak. Így a „Jövő laboratóriuma” a TQB-tanúsítvány (Total Quality Building) szerint lett értékelve az ÖGNI (Ausztriai Fenntartható Ingatlangazdaság Társaság) által – ez egy osztrák fenntarthatósági és minőségértékelő rendszer, amely holisztikusan vizsgálja az energiát, egészséget, kényelmet, erőforrás-hatékonyságot és az életciklus-költségeket. Ez a rendszer Európa egyik bevezetett átfogó épületértékelő rendszere, és az osztrák megfelelője a német DGNB tanúsítványnak.

Energiahatékonyság és CO₂-kibocsátás csökkentése céltudatosan

Korán bevonva és egyeztetve, a HKLS (Fűtés, Klíma, Szellőztetés és Vízvezeték), az épületfizika és az építészet szakági munkák döntő szerepet játszanak egy fenntartható és ugyanakkor funkcionális épületszerkezet megvalósításában. Az energiahatékonyság, szigetelés, levegőcsere és hőtechnikai tulajdonságok precíz számításai az anyagokat és technikai megoldásokat optimálisan hangolják össze.

A megújuló energiaforrások kiegészítik az energiahatékony koncepciót: a Wieni „Jövő laboratóriuma” esetében a geotermikus energia és a tetőn elhelyezett teljes felületű napelem-rendszer fedezi az energiaigény egy részét. A nyári hónapokban a napelem támogatja a szellőzőberendezéseket, valamint a szivattyúkat és elosztó rendszereket. Az épületkoncepció további zöldítéseket és kertterületeket is magában foglal.

Különleges követelmények a beltéri kialakításban

A laborhelyiségen belül a magas komplexitású rendszerek – frisslevegő, elszívó és szűrőtechnika – nemcsak szigorú biztonsági és higiéniai követelményeknek kell megfeleljenek, hanem egyben energiahatékonyan és megbízhatóan kell működniük a teljes használati időszak alatt.

A bécsi projektben a légtechnikai kialakítás a DIN 1946-7 (Laboratóriumi légtechnikai rendszerek) alapján készült, külső levegőmennyiség 25 m³/h m² hasznos alapterület szerint. Ott, ahol a szellőztetés nem fedezi teljes mértékben a hűtési igényt, kiegészítőként a fan coil egységek veszik át a feladatot.

Anyagválasztás a funkcionalitás és az ökológia között

Az anyagválasztás a jogi előírások, szabványok, nemzetközi normák és a projekt-specifikus követelmények közötti feszültségterületen mozog. A bútoroknak és felületeknek ellenállónak kell lenniük oldószerek és vegyszerek ellen, miközben nem veszélyeztetik az ökológiai összhangot vagy a felhasználók egészségét.

A kiválasztás általában több lépcsős folyamatot követ. Először olyan anyagokat választanak, amelyek megfelelnek a laboratóriumi és higiéniai szigorú követelményeinek. A következő lépésben ökológiai vizsgálat történik, többek között a lehetséges káros anyagokra vonatkozóan. Szükség esetén azonos értékű alternatívák kerülnek alkalmazásra. Cél, hogy minden felhasznált anyag ne csak vegyszer- és oldószerálló legyen, hanem ökológiailag is összhangban álljon, egészségügyi szempontból biztonságos legyen – és összességében a lehető legfenntarthatóbb legyen.

A „Jövő laboratóriuma” projektben a TQB-tanúsítás rendszeresen kísérte az anyagválasztást. Azok az anyagok, amelyek nem feleltek a fenntarthatósági kritériumoknak, kizárásra kerültek. Emissziócsökkentett padlóburkolatok, ragasztók és bitumenes bevonatok esetében rendelkezésre álltak a szükséges igazolások. A kivitelezés során is következetesen választottak anyagokat: amikor az eredetileg tervezett fal szín nem volt már elérhető, a terméket cserélték. A helyettesítő terméknek ugyanazokat az ökológiai követelményeket kellett teljesítenie, mint a higiénia, tisztíthatóság és anyagállóság. Mielőtt alkalmazták, a megrendelő külön jóváhagyásával is ellátták.

Rugalmasság a hosszú távú épülethasználathoz

Egy fenntartható laborépület egyik alapvető jellemzője, hogy képes alkalmazkodni a változó felhasználási igényekhez. A „ballroom” koncepció ezt a térbeli feltételeket teremti meg – és megvalósult a bécsi új laborépületben is: minden folyamat egységes osztályozással zajlik, a helyiségeket a kutatási igények szerint rugalmasan lehet felszerelni készülékekkel és berendezésekkel. A moduláris épületkoncepció lehetővé teszi a jövőbeni bővítéseket és a kutatási-fejlesztési csapatok változó igényeihez való igazítást – és magas rugalmasságával támogatja az erőforrás-kímélő, fenntartható használatot az épület teljes életciklusa során.

Digitális tervezés a fenntarthatóság motorjaként

A digitális tervezési módszerek döntő szerepet játszanak a fenntartható építési projektekben. Minden szakterület – építészet, épületgépészet, elektrotechnika, labortervezés, statika és épületfizika – egy egységes digitális modellhez kapcsolódik. Így korán elemezhetők és optimalizálhatók az anyagszükségletek, az energiafogyasztás és a technikai függőségek. A tervezési hibák és ütközések csökkenthetők, mielőtt azok a kivitelezés során költségekhez vagy késedelmekhez vezetnének.

Fenntarthatóság gazdasági feltételek mellett

A fenntartható laborépítés gyakran a korlátozott költségvetés és szoros időbeosztás feszültségében zajlik. Ezért különösen fontosak a variációs vizsgálatok, az átlátható döntéshozatali folyamatok és a szoros együttműködés a megrendelők, tervezők, felhasználók és gyártók között. A Seestadt Aspern példája is ezt mutatja: közel öt év szűk időkeretében és szigorú gyógyszeripari követelmények mellett a különböző szakterületek közötti koordináció a legnagyobb precizitást igényelte – és minden érintett részéről a közös, életképes kompromisszumok keresésének készségét.

Minőségbiztosítás a működtetésig

A rendszeres ellenőrzések a kivitelezés során, valamint a strukturált üzembe helyezés biztosítják, hogy minden rendszer hatékonyan és a tervek szerint működjön. A fenntarthatóság azonban nem ér véget a befejezéssel: a folyamatos monitoring biztosítja az energiahatékonyságot és a felhasználói kényelmet az üzemeltetés során is.

Összegzés

A fenntartható laborépítés szakértelmet, együttműködést, rugalmasságot és a szabványokon túlmutató elkötelezettséget igényel. Bár szűkös gazdasági keretek között is, szinte mindig található életképes megoldás, ha minden érintett közösen dolgozik a lehető legjobb változatért. A Jövő laboratóriuma azt mutatja: a gyógyszerészeti követelmények és a fenntarthatósági célok nem zárják ki egymást. Sőt, egymást feltételezik, ha a tervezési megközelítés már a kezdetektől integrált módon épül fel.

Projektadatok áttekintése:

Helyszín: Bécs
Használat: Kutatás- és fejlesztési központ, kb. 250 munkahely
Bruttó alapterület: kb. 26 000 m²
Építési költség: háromjegyű milliós összeg
Tervezési és kivitelezési idő: kb. 5 év (2021 októberétől, átadás 2026 májusáig)
Kutatási területek: Idegtudomány, onkológia, gasztroenterológia, ritka betegségek
Légtechnikai kialakítás: projekt-specifikus a DIN 1946-7 szerint (25 m³/h m²); nincs ISO/GMP besorolás
Összes energiaigény: 264,78 kWh/m²/év (teljes terhelésen)
Napelem rendszer: 216 kWp
Geotermikus energia: 510 kW kivonási teljesítmény (üzemmódtól függően akár 2.300 kW hőszivattyúkkal)
Tanúsítvány: TQB (ÖGNI) 850 pontból 1000-ből

Megjegyzés: Az energiaadatszámok a bonyolult rendszerkapcsolatok és változó felhasználási profilok miatt tájékoztató jellegűek.