Motiv zum Thema Kreislaufwirtschaft…

Motan anyagkezelése a körforgásos gazdaságban - Adat- és anyagáramlás a műanyagiparban. (Motan csoport)

Motan anyagkezelése és a körforgásos gazdaság – adatok és anyagáramlás a műanyagiparban. (Motan csoport)

Mai világunk – és ezáltal jólétünk is – számos okból nem képzelhető el műanyagok nélkül. A polimer anyagokat különböző alkalmazásokban találjuk meg, legyen szó háztartási termékekről, jármű- és repülőgépgyártásról, elektronikáról, orvostudományról vagy az építőiparról. Szinte elengedhetetlenek a csomagolóanyagként. Ebben a szerepben a műanyagok alapvető hozzájárulást nyújtanak az erőforrás-hatékonysághoz, például szigetelő- vagy könnyű szerkezeti anyagként segítenek a fűtőolaj és üzemanyagok megtakarításában, vagy élelmiszerek védelmében a korai romlás ellen.

Azonban vitathatatlan, hogy a műanyag hulladék mára globális problémává vált, melynek kezelésére vagy megoldására társadalmi összefogás szükséges. Továbbá növekvő nyersanyagigény és már látható erőforráshiány is problémát jelent: számos fontos nyersanyag korlátozottan áll rendelkezésre, és mivel a világ népessége növekszik, a nyersanyagok iránti kereslet is emelkedik. A műanyagipar számára ezért a körforgásos gazdaság központi kérdés.

A körforgásos gazdaság olyan termelési és fogyasztási modell, amelyben a meglévő anyagokat és termékeket lehetőség szerint a lehető leghosszabb ideig osztják meg, bérelik, újrahasználják, javítják, feldolgozzák és újrahasznosítják. Ezáltal meghosszabbítják a termékek életciklusát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hulladékokat minimálisra csökkentik.

Miután egy termék eléri életciklusa végét, az erőforrásokat és anyagokat a lehető legnagyobb mértékben megtartják a gazdaságban. Újra felhasználhatók, hogy továbbra is értéket teremtsenek.

A körforgásos gazdaság ellentétben áll a hagyományos, lineáris gazdasági modellel – amit eldobós gazdaságnak is neveznek. Ez a modell nagy mennyiségű olcsó, könnyen hozzáférhető anyagra és energiára épít.

Az erőforrások takarékos felhasználása az egyik legnagyobb kihívás napjainkban. Ez különösen igaz a csökkenőben lévő fosszilis nyersanyagokra. Ezért egy jól működő körforgásos gazdaság értelmes és szükséges kiegészítés lehet az értékes „műanyag” erőforrás megőrzése érdekében, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljon a műanyagok általános megítélése, azaz a jelenlegi rossz imázsuk. Különösen ez utóbbi szempont nem elhanyagolható a műanyagokkal kapcsolatos, gyakran érzelmeken alapuló viták, különösen a műanyag hulladék kérdésében.

A műanyagok alapvetően ideális tulajdonságokkal rendelkeznek újrahasznosítás szempontjából. A hatékony körforgásos gazdaság feltétele azonban az, hogy minden érintett szereplő az értéklánc egészében együttműködjön és kommunikáljon. A műanyagipar (műanyaggyártók, feldolgozók és újrahasznosítók) esetében ez kiterjed ügyfeleikre, valamint azokra, akik a termékeket piacra viszik, akik a terméktervezésben és az anyag specifikációkban meghatározó szerepet játszanak a regranulátum felhasználásának lehetőségeiben.

Az egyik további feltétel egy hatékony anyagáramlás-kezelés, melynek célja a lehető legnagyobb mértékben szelektív műanyag hulladékok gyűjtése. Minél tisztábban szerezhető vissza egy műanyag, annál jobb feldolgozhatóságot biztosít. Ennek érdekében fontos a megfelelő mennyiségek előállítása a regranulátumok biztosításához. Ehhez járulnak hozzá a szortírozási és szétválasztási rendszerek fejlesztése, különösen a vegyes anyagáramlások esetében a gyűjtő rendszerekből. Egyébként ma már szinte nincsenek valódi gyártási hulladékok, mivel ezeket vagy közvetlenül visszavezérlik a gyártási folyamatba, vagy speciális feldolgozókhoz kerülnek.

A motan, mint anyagmozgatási termékek és rendszerek gyártója, partnere a három műanyag szektornak: az új termékek és regranulátumok gyártásának, valamint a műanyagfeldolgozásnak. A körforgási rendszerek kiépítésével összefüggésben a motan szerint kiemelt szerepet játszik a digitalizáció és a gyártási folyamatok hálózatba kapcsolása – általánosan az Ipar 4.0 néven ismert. Már ma rendelkezésre állnak adatok a szárítók, adagoló- és keverő rendszerek, vagy a kristallizációs folyamatokból, és ezeket a folyamatokon belül használják fel. A jövőben további adatok kerülnek majd hozzá, például az anyagok összetételéről, nedvességtartalmáról, receptúrákról, anyagjellemzőkről, valamint a feldolgozó gépek gyártási adatairól. Fontos megjegyezni, hogy a regranulátum tulajdonságai változnak ismételt feldolgozás során. Itt is szerepet játszik a motan szakértelme, például a regenerátum gyártásánál az adalékok pontos adagolásában.

A minőségbiztosítás érdekében szükség lesz arra, hogy a feldolgozási folyamatból származó adatokat is gyűjtsük, és összekapcsoljuk a már meglévő információkkal. Ennek eredményeként egyre nagyobb szerepet kap a feldolgozásban az érzékelők alkalmazása, mind a gépekben, mind az eszközökben. A rendszerek digitális hálózatba kötése jelenleg az egyik legfontosabb feladat, melyben a motan is részt vesz. A körforgásos gazdaság sikeressége azon múlik, mennyire átlátható, pontosan mit tartalmaz egy termék, és hová kerül továbbításra. Már ma léteznek olyan megoldások, amelyekkel anyagokat lehet azonosíthatóvá tenni. A motan olyan megoldásokat fejleszt, amelyek automatizálják az információáramlást az anyagmozgatás során, így biztosítva az adatok folyamatos digitalizált láncolatát a beérkező árutól a késztermékig.

Amennyiben a regranulátum szelektív vagy nagyon jól szortírozott és feldolgozott, csak kevéssé különbözik az új anyagtól. Röviden példával illusztrálva, mennyire fontos lehet az átláthatóság az anyagok eredete és összetétele tekintetében: például egy kevert frakcióból származó anyagnál szárítást kell végezni, ami kontrollálatlan száradási folyamatokat eredményezhet, és akár a szárítószer károsodásához is vezethet. Ha az anyag összetétele ismert, megfelelő szárítógép-beállításokat lehet alkalmazni. Ezért elengedhetetlen a megfelelő dokumentáció és minőségbiztosítás a recycling- és feldolgozó ipar részéről.

Ahhoz, hogy működőképes körforgásos gazdaságot alakítsunk ki, végső soron minden fogyasztónak szerepet kell vállalnia. Ez vonatkozik mind a hulladékmegelőzésre és hulladékválogatásra, mind a regranulátumokból készült termékek elfogadására. Itt még sok edukációs munka várat magára.

Végül fontos, hogy reálisan értékeljük a lehetőségeket. Amennyiben például a kevert és szennyezett hulladékokat nem lehet jól újrahasznosítani, ezeket az anyagokat nyersanyagként (kémiai úton) kell hasznosítani. Erre már léteznek első, ígéretes projektek. Csak a körforgásos gazdaság végén kerül sor az energetikai hasznosításra, lehetőleg hatékony energiatermeléssel.