Közvetlen a valósághoz

Táblázat 1

Példaszerű részecskék és részecskeméretek

Az út az optimális szűrő kiválasztásához

vidéki területek

Városi régiók

Partközeli területek

Sivatagi régiók

Táblázat 2

Gázturbinák és kompresszorok

Felületi technológia

Italok és élelmiszerek

Táblázat 3

Táblázat 4

2017 januárja óta érvényben van az ISO 16890 szabvány a levegőszűrők osztályozására, és 2017. augusztusától szintén a DIN EN ISO 16890:2017. 2018 közepétől teljes mértékben felváltja a korábbi ipari szabványt, az EN 779-et.

Az ISO 16890 előnye: A szűrőhatékonyságokat valósághűen

A normának megfelelően az EN 779 szerint a levegőszűrők leválasztási teljesítményét csak egy szintetikus laboratóriumi vizsgálati por (ASHRAE-por) alapján értékelik, kizárólag 0,4 mikrométeres (μm) részecskeméretre. Azonban a külső levegő részecske-spektruma jóval szélesebb. Ezért a veszélyes finom részecskék nagy része a mérési módszertan szerint figyelmen kívül marad. További kritika: a laboratóriumi tesztek során a szűrők a növekvő porterhelés mellett magasabb hatásfokot érnek el. A gyakorlatban azonban a szűrő leválasztási aránya az atmoszférikus porral szemben állandó vagy akár enyhén csökkenhet is. Következtetés: az EN 779 szerint mért teljesítmény nem tükrözi a valós szűrőviselkedést. Emellett a vizsgálati norma nem ad információt arról, hogy mely részecske-spektrumot milyen mértékben szűr ki.

ISO 16890: Több átláthatóság és gyakorlati relevancia

A vizsgálati eljárás az ISO 16890 szerint sokkal differenciáltabb, mint az EN 779, és a helyi levegőminőséghez igazodik az adott folyamat helyszínén. Másként, mint a régi norma, a szűrőket egy 0,3–10 μm közötti részecskeméret-tartományban értékelik. Ez a tartomány a városi és vidéki területek tipikus tömegszélességi eloszlásából származik. Előnye: a szűrővizsgálat figyelembe veszi a levegőben ténylegesen jelen lévő részecskeméreteket. A szűrőket a PM1, PM2,5, PM10 finomporosztályok és a durva por (ISO coarse) szerint sorolják be. Ezáltal az ISO 16890 ugyanazokat az értékelési szinteket használja, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más környezetvédelmi hatóságok, például Németországban az Umweltbundesamt.

Az ISO megnevezések egyszerű magyarázata

Egy szűrőnek legalább az adott részecskeméret-tartomány 50 százalékát visszatartania kell ahhoz, hogy a finomporosztályba – PM1, PM2,5 vagy PM10 – sorolható legyen. A durva por szűrőként azokat a szűrőket értékeljük, amelyek kevesebb mint 50 százalékban távolítják el a PM10 részecskéket. A szűrő hatékonyságát kerekített 5 százalékos lépésekben adják meg. Például egy szűrő, amely 87 százalékban távolítja el a PM1 részecskéket, ISO ePM1 85 %-ként van osztályozva. Az „e” a „hatékonyságot” jelenti (lásd 1. táblázat).

A finompor nem egyenlő a finomporral

A finompor egy szennyezőanyag-keverék, amely különböző forrásokból származik. A természetes források közé tartozik főként a pollen, a gombaspórák és az eróziós por. Ezek a részecskék mérete körülbelül 10 μm, és általában szabad szemmel láthatók. A sokkal veszélyesebb, kb. 0,3 μm-es finompor fő okozói a közlekedési eszközök, ipari kibocsátások, épületek fűtése és a mezőgazdaság.

A helyi finomporterhelést a Környezetvédelmi Hivatal (Umweltbundesamt), az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) honlapjain tekinthetjük meg. Ezek az adatok általában nagyon jók a helyszíni porterhelés tényleges jellemzéséhez. A helyszín és az éghajlati viszonyok függvényében azonban a környezeti levegő összetétele és a legmegfelelőbb szűrési megoldás jelentősen eltérhet.

Közeli környezet – Hogyan befolyásolják a helyi részecskeméretek a szűrőkövetelményeket

A finompor éves átlagértékei helyszínenként különböznek a természetes körülmények és az emberi tevékenység hatására. Ezért itt négy jellemző környezetet és azok szűrési követelményeit vázoljuk fel.

Vidék

A vidéki finomporterhelés elsősorban a természetes eredetű részecskékből származik, mint pollen, spórák vagy eróziós por. Itt az ISO ePM10 szűrők már a részecskék nagy részét kiszűrik a beszívott levegőből.

Városi területek

Legyen szó Sanghajról vagy Stuttgartról: a nagyvárosokban és erősen városi környezetben főként az ipari kibocsátások, a dízelfüst és más égéstermékek játszanak szerepet, amelyek veszélyes szmogot okoznak. A beszívott levegőt ezért olyan szűrőkkel kell tisztítani, amelyek megbízhatóan eltávolítják a PM1 és PM2,5 részecskéket.

Partközeli területek

Part menti ipari létesítmények különösen a magas sótartalmú permetek miatt vannak veszélyben. A tartós korrózióvédelem érdekében nemcsak a normál port, hanem a só részecskéket is ki kell szűrni a levegőből.

Sivatagi régiók

Száraz és sivatagi környezetben a levegő főként felkavarodott homokot és port szállít. A PM2,5 és PM10 frakciók tartós leválasztása ebben a környezetben lényeges.

A nagyvárosok és a vidéki területek között a környezeti levegő finompor tartalma jelentősen eltérhet. Ezért a Freudenberg szívesen ad általános ajánlásokat a szűrőszintek kialakítására, amelyek a különböző régiók finompor éves átlagértékein alapulnak (lásd 2. táblázat).

Közelebb az igényekhez – Szűrőrendszerek ipari követelményekhez igazítva

A folyamatok a középpontban

A leghatékonyabb szűrési megoldás a konkrét folyamatkövetelményektől függ. A levegő szükséges tisztasági szintje határozza meg a szűrőrendszert az Ön szellőzőberendezéseihez. Ezáltal tartós költségmegtakarítás érhető el, ha a szűrőrendszer az ipari alkalmazásokhoz és a helyszíni finomporterheléshez igazodik.

Gázturbinák és kompresszorok: Védje berendezését megbízhatóan a korrózió és a porfelhalmozódás ellen. Egy optimalizált szűrőrendszer biztosítja gépei állandó teljesítményét, ezáltal a legjobb hatásfokot és a nem tervezett leállásokat megelőzve.

Felületi technológia: Kerülje a festékhibákat és a levegőben szálló szennyeződéseket. A pollen és por részecskék célzott szűrése biztosítja a minőségi követelmények betartását és a legjobb folyamat eredményeket.

Ital- és élelmiszeripar: Biztosítsa higiénikus gyártását a legmagasabb tiszta levegőminőséggel. A kockázatmentes kórokozók és egészségkárosító részecskék eltávolítása a zónás rendszerben történik, a higiénikus gyártási feltételek érdekében.

A Freudenberg vállalat személyre szabott tanácsadást nyújt ügyfeleinek az e.FFECT segítségével. Szakértői közösen dolgoznak ki legjobb szűrőrendszert az adott alkalmazáshoz. Az e.FFECT, az electronic Freudenberg Filter Efficiency Calculation Tool segítségével megtudhatja, melyik szűrőrendszer a legmegfelelőbb helyszínéhez és folyamathoz. Az adatok között szerepel a beszívott levegő kívánt tisztasági szintje, a helyszíni finomporterhelés, az éves üzemidő vagy az átlagos térfogatáram, és ezek alapján a vállalat összehasonlítja különböző, akár több szintű szűrőrendszerek teljesítőképességét. Így könnyen kiválasztható a legmagasabb hatékonyságú szűrési megoldás.

Segédlet – A szűrőosztályozások összehasonlítása az Eurovent 4 / 23 (2017) szerint

A 2018 januárjában megjelent EUROVENT 4/23 rámutat arra, hogy az EN 779:2012 és az ISO 16890 szerinti szűrőosztályozások nem összehasonlíthatók, és az EN 779 szerinti szűrőosztályok nem adnak megbízható képet a teljes szűrőteljesítményről. Az ECC (EUROVENT Certita Certification) valós mérési eredményeket értékelt több mint 90 különböző gyártó levegőszűrő típusáról, amelyeket független vizsgálóintézetek vizsgáltak. Például az eredmények azt mutatják, hogy minden, EN 779 szerint F7-es osztályozású levegőszűrő (ePM1 szerint) 40–65 % között teljesít (ISO 16890 szerint mérve). Hasonló nagy szórások figyelhetők meg minden más szűrőosztályban is.

A 2018 januárjában az ECC által közzétett összehasonlító táblázat a gyakorlati alkalmazásra készült. A valós szűrési adatok alapján összehasonlítja az egyes szűrőosztályokat. Ez alapján lehet tájékozódni a mindennapi munkában (lásd 3. táblázat).

Valós levegőfeltételekhez közelebb – A jövőben az Eurovent 4 / 23 (2017) ajánlásai alapján

A külső levegő feltételeitől (ODA-kategóriák „Outdoor Air” az EN 16798-3 szerint) és a beszívott levegő minőségi követelményeitől (SUP-kategóriák „Supply Air” az EN 16798-3 szerint) függően az EUROVENT 4/23 javaslatokat ad a megfelelő levegőszűrők kiválasztására, minimális leválasztási teljesítményekkel az ePM1, ePM2,5 vagy ePM10 frakciók esetében. Ezek az értékek a szükséges összteljesítményt írják le az adott finompor frakcióra, függetlenül attól, hogy egyszintű vagy többrétegű szűrésről van szó.

Például egy olyan gyártási terület esetében, ahol nincs különösebb higiéniai követelmény az autóiparban (SUP 4), és ahol a külső levegő erősen finompor-terhelt (ODA 2), javasolt olyan levegőszűrőket alkalmazni, amelyek összteljesítménye legalább 80 % PM10 esetében. A Freudenberg szakértői szívesen tanácsot adnak, és az e.FFECT segítségével kiszámítják, melyik szűrőrendszer érheti el ezt a célt (lásd 4. táblázat).

Az ISO 16890 hatása más szabványokra és irányelvekre

VDI 3803 4. fejezet „Szobairányítás, készülékkövetelmények – Levegőszűrőrendszerek (VDI Szellőzési Szabályok)”

A VDI 3803 4. fejezet jelenleg felülvizsgálat alatt áll, és várhatóan 2019 előtt nem kerül kiadásra. Itt a VDI a szobairányítási rendszerekben alkalmazott szűrőket írja le. A felülvizsgálat során figyelembe veszik az ISO 16890 szerinti új szűrőosztályozást is.

VDI 6022 1. fejezet „Szobairányítás, levegőminőség – Higiéniai követelmények a szobairányítási rendszerekre és készülékekre (VDI Szellőzési Szabályok)”

A VDI 6022 1. fejezetet 2018 január elején adták ki felülvizsgált formában. Itt a VDI ajánlásokat fogalmaz meg a higiéniai követelmények betartására a szobairányítási rendszerekben. A felülvizsgálat figyelembe veszi az ISO 16890 szerinti új szűrőosztályozást, és közvetlenül kapcsolódik a VDI 3803 4. fejezetének leírásaihoz.

EHEDG 47. dokumentum

Az European Hygienic Engineering & Design Group (EHEDG) az EHEDG irányelv No. 47-ben tájékoztatást ad a szellőzőrendszerek helyes alkalmazásáról a szigorú higiéniai követelmények mellett az ital- és élelmiszeriparban. Jelenleg felülvizsgálat folyik az új osztályozási rendszer miatt az ISO 16890 vizsgálati normában.

EUROVENT

A finompor szűrők tanúsítása és energiahatékonysági osztályozása jelenleg az EN 779 szerinti szűrőosztályozás szerint történik az EUROVENT által. Az EUROVENT Tanúsítási Cég 2018 őszéig felülvizsgálja tanúsítási rendszerét és osztályozását, hogy a jövőben is erőteljes iránymutatást nyújtson az energiatakarékos szűrőválasztáshoz.