Fejlesztők, beszállítók és gyártók közvetlen párbeszédben az orvostechnikai eszközök felhasználóival

„Orvostechnikai eszközöknek jobban kell fejlődniük. Gyakran nem elég kompaktak, nem elég rugalmasak, és nem értelmesen integrálhatók az osztályok működési folyamatába“ – írta nemrég egy, az orvostechnika fejlesztésére összpontosító szaklap a gyártók és felhasználók közötti konfliktusról. „Az orvostechnikai eszközök felhasználóinak hiánylistája nyilván hosszú“ – állapítja meg Peter Reinhardt, a DeviceMed főszerkesztője. Pontosan ezt a kihívást, a gyártók, fejlesztők és az orvostechnikai rendszerek és termékek felhasználói közötti párbeszéd előmozdítását célozta meg az idei COMPAMED Innovációs Fórum. A hagyományos fórum mindig néhány hónappal előre betekintést nyújt a nemzetközi vezető szakkiállítás, a COMPAMED, az orvostechnikai ipar beszállítóinak témáiba és trendjeibe, amely Düsseldorfban kerül megrendezésre (2019-es időpont: 2019. november 18. – 21., párhuzamosan a MEDICA 2019-gyel). A rendezvényt a Düsseldorf-i vásár és az IVAM Mikrotechnológiai Szövetség közösen szervezi. A fórum házigazdája, amelynek mottója „Praktika találkozik a technológiával – Hightech kórházakban“ volt, július 10-én a Krefeldi Helios Klinikum volt.

A Helios-hálózatban ez a klinika a maximális ellátást nyújtó intézményként, több mint 30 szakosztállyal a nagy intézmények közé tartozik. 2350 munkatárssal rendelkezik, akik 1100 ágyon 60 000 beteget kezelnek fekvőbetegként, és évente 120 000 beteget látnak el ambulánsan. „A fórum első, bevezető beszélgetései már megmutatták, hogy különösen a hightech orvostechnika sokszor nem a valódi szakmai igények szerint alakul“ – magyarázza Dr. Thomas R. Dietrich, az IVAM ügyvezető igazgatója.

Ebben a kontextusban a Helios új utakat keres – így a vállalat nemcsak fontos felhasználója az orvostechnikának, hanem a saját cégén belüli „Kutatási és Innovációs Központ“ (HCRI) révén Wuppertalban és Berlinben is támogatja a jövőorientált fejlesztéseket az egészségügy és orvostudomány területén. A középpontban olyan megoldások állnak, amelyek még nem elérhetők a piacon, valamint pilotprojektek klinikák és kutatóintézetek számára. „Célunk az, hogy javítsuk az orvosi ellátás minőségét, optimalizáljuk a klinikai folyamatokat, növeljük a munkaadói vonzerőt, és növeljük az egészségügyi rendszer hatékonyságát“ – mondja Maren Christina Geissler, a Helios Innovációs és Kutatási Osztályának vezetője Wuppertalban. Egy fontos projekt az európai STARS-PCP konzorcium, amely 2017 elején indult, és amelyben a Helios is részt vesz. Ez öt évig tart, és az EU Horizon programja keretében több mint 3,2 millió euró támogatást kap. A STARS célja új, személyre szabott eHealth megoldások kifejlesztése, hogy csökkentse az orvosi beavatkozásokkal járó stresszt. A stressz csökkentése mérsékli a nyugtatók káros mellékhatásait, lerövidíti a kórházi tartózkodást és a gyógyulási időt. Egyidejűleg a gondozók és a hozzátartozók folyamatos segítségtől mentesülnek.

Beszédalapú asszisztencia kórházakban egyre fontosabb

A kórház digitalizációja folyamatban van, de még nem mondható sikeres történetnek. A Helios-konszern belül a Krefeldi Klinika ebben a szektorban már jól felkészült: a digitális betegnyilvántartás szinte minden területen már 2013 óta működik. „A jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a beszédalapú asszisztencia témájára az orvosi levelek és dokumentációk kezelésében“ – számol be Franziska Niederschelp, a Krefeldi Klinika ügyvezető-helyettese. A beszédfelismerés bevezetése az egész intézményben folyamatban van. Ennek részeként egy pilotprojektben az „Single-Sign-on“ (SSO) rendszer kerül alkalmazásra. Ez az egyszeri bejelentkezés lehetővé teszi, hogy egyetlen hitelesítési folyamat révén hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz, alkalmazásokhoz vagy erőforrásokhoz. Az SSO helyettesíti az egyes alkalmazások külön bejelentkezéseit, és egységes felhasználói azonosítást biztosít. Az SSO megakadályozza, hogy a felhasználók különböző alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz különböző azonosítókat és jelszavakat kelljen beállítaniuk, ami megnehezítené a kórházi működést. Egy további fókusz a betegadatok automatikus összekapcsolása és digitális összefűzése a medikai eszközök, laboreredmények és különböző osztályok között.

Szenzorok kulcsszerepet töltenek be

Sok új fejlesztéshez az orvostechnikában, valamint az egészségügy digitalizációjához elengedhetetlenek a szenzorok, amelyek már régóta fontos szerepet töltenek be a COMPAMED-en, és a Krefeldi Innovációs Fórum második szekciójában intenzíven kerültek bemutatásra. Így a Centre Suisse d’Electronique et de Microtechnique (CSEM) kifejlesztett egy optikai módszert a vérnyomás folyamatos, megbízható ellenőrzésére. A magas vérnyomás egyharmadát érinti az idősebb lakosságnak, és súlyos szövődményekhez, például stroke-hoz vagy szívelégtelenséghez vezethet. Tíz év kutatás és öt év klinikai tesztelés után a CSEM a „oBPM“ (Optical Blood Pressure Monitoring) márkanév alatt kínál hordozható, mandzsetta nélküli mérőeszközt, amely a nyugalmi vagy mozgás közbeni vérnyomást a legmagasabb minőségben méri. Az oBPM mérési módszerének termékötlete a ujjon mért fotoplethysch jelek (PPG jelek) fiziológiai elemzésén alapul. Ezeket a jeleket egy kereskedelmi pulzoximéter rögzíti. Első kísérleti bizonyíték a folyamatos vérnyomás-ellenőrzésre optikai jelekkel egy klinikai vizsgálat során Lausanne-i egyetemi kórházban történt. Az alkalmazás egy hagyományos okostelefon és egy ehhez tartozó alkalmazás segítségével lehetséges, ahol a telefon kamerájának fényét használják. „Most megalapítottuk az ‘aktiia’ startupot, hogy a oBPM technológiát hasznosítsuk, és egy karkötőt forgalmazzunk, amely gyűjti az értékes adatokat és átviszi azokat az okostelefonra“ – magyarázza Dr. Alexander Steinecker, az IMS üzletfejlesztési igazgatója.

Egyszer használatos szenzorok intelligens sebtapaszokhoz

A szenzorok iránti igény folyamatosan növekszik, az InnoME szerint azoknak vékonyaknak, rugalmasaknak és formázhatóknak kell lenniük, könnyen integrálhatónak és testközelben alkalmazhatónak. „A hagyományos érzékelők csak korlátozottan alkalmasak orvosi alkalmazásokra, mert nem gazdaságosak, nem kínálnak szabadságot a formatervezésben, valamint környezeti szempontból nem megfelelőek és nem könnyen integrálhatók“ – hangsúlyozza Eike Kottkamp, az InnoME ügyvezetője. A cég tömeggyártásban vagy egyedi termékekhez kínál egyszer használatos szenzorokat. A legtöbbet szitázással gyártják, alternatívaként tekercs-gyártási eljárások is alkalmazhatók. Egymilliós darabszám esetén az árak kb. 12 cent körül alakulnak. Alkalmazási területek közé tartoznak az intelligens kötözőanyagok és sebtapaszok, amelyek lehetővé teszik a seb monitorozását a kötés eltávolítása nélkül, vagy hulladékzsákok testnedvek, például vér, vizelet, izzadság és dializátum gyűjtésére, amelyek in vitro monitorozást tesznek lehetővé. Mérőértékek lehetnek többek között a pH-érték, vezetőképesség és hőmérséklet.

Szintén a Fraunhofer Mikroelektronikai Áramkörök és Rendszerek Intézete (IMS) kutat és fejleszt az orvostechnikai szenzorok területén. „Márkánk alapját a CMOS-áramkörök képezik, amelyeket mikroszisztémákká bővítünk“ – írja Michael Görtz az IMS-ből. Az orvostechnikában különösen fontos a vérnyomás, az agyi vagy szemnyomás mérése. Gyors, egyszerű és könnyen használható a EYEMATE érzékelőrendszer, amelyet az IMS és az Implandata Ophthalmic Products közösen fejlesztett ki, és amely javítja a szemnyomás mérését. A jövőben az EYEMATE segíteni fog a glaukóma betegek életének megkönnyítésében. Az implantátum lehetővé teszi az optimális terápiát a zöldhályogban szenvedő betegeknél. A szemünkben folyamatosan cserélődik a szekretált víz – újat termel, és a régit elvezeti. Ha azonban az új víz mennyisége nagyobb, mint a kifolyó, a szemnyomás megemelkedik, és visszafordíthatatlan károsodások, akár a látóideg halála is bekövetkezhet. „Az EYEMATE segítségével egy mikroszenzorrendszert hoztunk létre, amellyel a betegek saját maguk végezhetnek érintés nélküli nyomásmérést a szemükben“ – mondja Michael Görtz az IMS-ből. Egy a szembe beültetett szenzor méri a nyomást és a hőmérsékletet. Az értékeket egy kezelőképes eszköz, például egy okostelefon kamerája segítségével rögzíti, digitalizálja és megjeleníti. Másodpercek alatt pontosan mérhető a nyomás és a hőmérséklet a szem belsejében. A kezelőorvosok így sokkal több adatot kapnak a megfelelő terápia kialakításához. Emellett a betegek közvetlenül hozzáférhetnek az adatokhoz egy okostelefonos alkalmazáson keresztül, nyomon követhetik a szemnyomás alakulását, és szükség esetén reagálhatnak, ha túl magas nyomás lép fel. Minél többet használja a beteg az olvasóeszközt, annál megbízhatóbbak lesznek a mérési eredmények, és annál személyre szabottabbá válhat a terápia.

Új megoldások házi segélyhívó és helyiségfigyelő rendszerekhez

Az egyre idősödő népesség miatt fontos téma a biztonságos, egészséges élet lehetősége saját otthonunkban. Ennek lehetőségei a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre jobbak. A FZI Informatikai Kutatóközpont „easierLife“ nevű kutatása egy okos házi segélyhívó rendszert hozott létre, amely a biztonságot gombnyomás nélkül biztosítja. „A hagyományos rendszerek esetében csak 13 százalék viseli egész nap a rádióadót, 27 százalék nem viseli, és csak 17 százalék aktiválja, ha elesik“ – állapítja meg Annette Hoppe a FZI-ből. Az easierLife HOME szenzorokra alapozva érzékeli a mindennapi tevékenységeket, intelligens értékelést végez szokatlan helyzetekben, és egyéni riasztást indít alkalmazáson vagy segélyhívó központon keresztül. Az automatikus riasztás a rendellenességek esetén alkalmassá teszi az Alzheimer-kórral élőket is. A „normál viselkedést“ minden felhasználó számára külön be lehet állítani, az információk sűrűségét lehet módosítani. A jövőben a rendszer önállóan megtanulja az egyéni napi szokásokat.

Egy intelligens helyiségfigyelő rendszer fejlesztésén dolgozik a nevisq technológiai vállalat is, amely egy érzékelőszalagot fejlesztett ki lábfejre helyezve. Ez felismeri az embereket, tárgyakat és mozgásokat a helyiségekben, az adatok értékelésében pedig mesterséges intelligencia segít. „Aktív infravörös technológiát alkalmazunk, hogy a padló fölötti felületet átvizsgáljuk“ – magyarázza Christian Kind, a nevisq üzletfejlesztési és pénzügyi igazgatója. Az intelligens lábfej-szalagok költséghatékony alternatívát jelentenek a már létező technológiákhoz képest, például padlóérzékelőkhöz vagy testre helyezett eszközökhöz. A szalagok nemcsak eleséseket érzékelnek, hanem riasztást is adnak, ha a felhasználó elhagyja az ágyat vagy a helyiséget. A szenzor szalag „agya“ egy mini számítógép, amely helyben dolgozza fel az érzékelő adatokat, elemzi a tevékenységeket, és interfészként szolgál a fényjelző rendszerhez. „Elsődleges célcsoportunk a gondozási intézmények, de a potenciál a okos otthon alkalmazásokban is látjuk“ – mondja Kind.

A COMPAMED Innovációs Fórum összegzése: az a koncepció, hogy fejlesztőket, gyártókat és felhasználókat egy asztalhoz hozunk, gyümölcsöző eredményeket hoz. Ezt igazolják a beszélgetések során kialakuló élénk és inspiráló viták a prezentációk között. Ez az együttműködés a COMPAMED 2019-en Düsseldorfban folytatódik és mélyül, amely a nemzetközi első számú platform az orvostechnikai beszállítók számára.