EN 779:2011 – egy jó kezdet

EN 779:2011 – egy jó kezdet

A Camfil magasabb elvárásokat támaszt a beltéri levegő minőségével kapcsolatban

Az új európai szabvány EN 779:2011, amely meghatározza a durva- és finomszűrők vizsgálati eljárásait, mindennapi szempontból is könnyebben alkalmazható feltételeket teremt a levegőszűrők osztályozásához: hiszen a továbbiakban nemcsak a közepes, hanem a minimális hatásfok is meghatározza az F7, F8 és F9 szűrőosztályokat. Ennek eredményeként sok szintetikus, statikus töltésű anyagból készült finomszűrő, mely gyors hatásvesztéssel rendelkezik, már nem felel meg a korábbi osztályozásnak. A szálas üveganyagok azonban gyakran elérik a szabvány által megkövetelt minimális szűrési teljesítményt, vagy azt meghaladják. Ezért a Camfil figyelmezteti a tervezőket és üzemeltetőket, hogy ne fogadjanak el gyengébb levegőminőséget, mint amit a piacon már elérhető szűrőanyagokkal lehetne. A világvezető légszűrőrendszer gyártója elsősorban etikai és gazdasági érvekre hivatkozik, amelyek Európában már természetesek. Például minden Camfil üvegszálas tasakszűrő megfelel a Svédországban működő SP Technical Research Institute of Sweden (P-mark) tanúsítványi követelményeinek. Így a Hi-Flo sorozattal minimális hatásfokokat érhetünk el 50, 70 és 80 százalékban, szemben a hazánkban elvárt 35, 55 és 70 százalékkal a F7, F8 és F9 osztályokban.

A Környezetvédelmi Hivatal becslése szerint évente 370 000 ember hal meg idő előtt Európában a finompor és ózon okozta légszennyezés következtében. Ez a társadalmi költség 427 és 790 milliárd euró között mozog. Nem kizárólag azok az egyének vannak veszélyben, akik különösen kedvezőtlen levegőfeltételeknek vannak kitéve. Mivel az átlagpolgár körülbelül 80 százalékát életének zárt térben tölti, és ebben a levegő kb. 50 százaléka külső eredetű, minden nagyvárosi lakos érintett lehet. A légszennyezés különösen káros hatással van a tüdőfunkciók fejlődésére, különösen tíz és tizennyolc éves kor között. Csökkenő teljesítőképesség, fokozott betegséghajlam, krónikus betegségek és halál is lehetséges következmények. A <2,5 mikrométernél kisebb, ún. tüdőátjáró szűrő részecskék különösen károsak. A Utah-i Brigham Young Egyetem tanulmányai szerint azonban azok az emberek, akiket levegőszennyezés ér, nagyobb kockázattal halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint tüdőbetegségekben.

EN 13779 Szellőztetés és klímaberendezések nem lakóépületek számára

Nem utolsósorban e háttér miatt ad iránymutatást az európai EN 13779 szabvány a nem lakóépületek szellőztető- és klimatizálórendszereire, hogy elfogadható telepítési és üzemeltetési költségek mellett minden évszakban komfortos és egészségügyileg biztonságos beltéri klímát alakítsanak ki. A szabvány először a belső levegő (IDA 1-től 4-ig) minőségét írja le, például egy ipari csarnok, bevásárlóközpont, felsőoktatási intézmény vagy városi hivatal esetében. Ezután szükséges a külső levegő minőségének (ODA 1-től 3-ig) helyszíni meghatározása. Mindkét érték képezi a megfelelő szűrőkategóriák pontos kiválasztásának alapját.

Az elvárások kérdése

Míg különféle módszerek segítenek meghatározni, hogy az adott helyiség levegőminősége alacsony, mérsékelt, közepes vagy magas legyen, végső soron a kívánt beltéri levegőminőség meghatározása a tulajdonos feladata marad. „Németországban még mindig lényegesen alacsonyabb az elvárás a levegőszűrők teljesítményével kapcsolatban, mint más európai országokban. A beszerzési és fenntartási költségek fontosabbnak tűnnek, mint a későbbi elért levegőminőség és így az ott tartózkodó emberek jóléte” – mondja Tobias Zimmer a gyártótól.

Miért elégedjünk meg kevesebbel?

Akár magas az elvárás a kívánt beltéri levegőminőséggel kapcsolatban, az EN 13779 szűrőosztály javaslatai csak korlátozottan vezetnek a cél eléréséhez:

Eddig csak durva (G1-4) és finomszűrők (F5-9) közötti megosztás volt hazánkban. A közepes hatásfok határozta meg a szűrőosztályt, annak ellenére, hogy a szintetikus szűrők rövid időn belül kiszabadulnak töltésükről (Discharging), és szűrési teljesítményük általában jelentősen alatta marad az osztályozási értéknek. Ezért a kiszabadulási állapotban (minimális hatásfok) mért szűrési teljesítményt gyakran „nem mértnek” tekintették, bár ezeket az értékeket a régi szabvány szerint is meg kellett határozni és a tanúsítványokon feltüntetni. Az osztály csak a laboratóriumi körülmények között mért átlagos szűrési teljesítményt mutatja, nem pedig a valós körülmények között várható szűrési eredményeket, élettartamot vagy nyomásesést.

A korábbi F5 és F6 (EN 779:2002) szűrőosztályok általánosságban csak korlátozottan alkalmasak finomszemcsés szűrésére valós körülmények között. Ezt a tényt egy új közepes szűrőcsoport, az M5 és M6 (Medium-Filter) osztályok veszik figyelembe.

A jövőben az F7, F8 és F9 osztályok esetében a szűrő osztályát a kisebb érték fogja meghatározni: a közepes hatásfok és a minimális hatásfok (Annex A – hatékonyság kisütött állapotban) közül a kisebb érték. A minimális hatásfoknak legalább 35, 55 és 70 százaléknak kell lennie a 0,4 mikrométeres részecskék esetében a finomszűrő osztályokban. Sok szintetikus anyagból készült szűrő nem tudja ezeket az elvárt értékeket már gyors kiszabadulásuk és a hatásvesztés miatt sem teljesíteni, így ezeket a jövőben nem lehet finomszűrőként megnevezni.

Másrészt számos üvegszálas levegőszűrő már ma is jobb eredményeket ér el alacsonyabb energiafelhasználás mellett, mint amit az EN 779 a jövőben megkövetel: például a Camfil Hi-Flo sorozata, amely a svéd „P-mark” tanúsítvány szerint készült. Míg a Svédországban működő SP Technical Research Institute 50, 70 és 80 százalékos minimális hatásfokot ír elő, a jövőben hazánkban alkalmazott szabvány 10-15 százalékponttal alacsonyabb. „A Camfil figyelmeztetni kívánja a tervezőket és üzemeltetőket, hogy ne elégedjenek meg egészség, teljesítőképesség és jó közérzet szempontjából kedvezőtlenebb levegőminőséggel, csak azért, mert az olcsóbb szűrőkkel kevesebb a költség. A személyzeti és gyártási kiesésekhez kapcsolódó gazdasági károkról nem is beszélve...” – mondja Zimmer.