Egyedülálló betekintés az AT&S kutatásának kulisszái mögé

A technológiai vállalat AT&S már közel 800 szabadalmat tart nyilván, és a „Hosszú Kutatási Éjszakán” 2024. május 24-én betekintést adott kutatás-fejlesztési részlegeibe Leobenben. Néhány dolog azonban továbbra is szigorúan titkos: az európai első szubsztrátgyárában és kutatóközpontjában nemrég egy csúcstechnológiás gép áll, amely világszerte egyedülálló. Ez lehetővé teszi olyan szubsztrátstruktúrák megvilágítását, amelyek 14-szer vékonyabbak, mint egy emberi hajszál.

„Fotózás tilos” és „Restricted Area” – mintha ezek az utasítások már nem lennének elégségesek, a csúcstechnológiás gép még egy műanyag védőburkolat mögött is rejtőzik. Az, hogy mit tartalmaz ez a védőfényben fürdő tisztítókamra, az a R&D-csapat büszkesége az új szubsztrátkutató központban, a „HTB3”-ban Leobenben.

Kívülről a téglalap alakú gép látszólag jelentéktelen. És mégis: nincs a világon másik ilyen formában, és több millió euróba kerülne – azonban az AT&S a gyártótól prototípusként fél évre tesztelésre kapta meg. Így a gyártó vállalat gyakorlati adatokat szerezhet a gép sorozatgyártásra való felkészítéséhez, míg az AT&S mérnökei egy speciális eszközt használnak, hogy párhuzamosan értékes R&D-elemzéseket végezzenek.

A belső felépítés látványos: A gép egy ún. Direct Imager, egy olyan megvilágító, amely extrém finom struktúrákat képes megvilágítani a szubsztrátgyártásban. A mikrotechnológiában a mikrométer a mérőeszköz: 1 mikrométer (1 µm) a milliméter ezredrésze. Az áramköröket, amelyeket ennek a megvilágítónak a segítségével lehet gyártani, mindössze 5 µm szélesek (0,005 mm). Összehasonlításképpen: egy emberi haj kb. 70 µm vastag (0,07 mm), azaz 14-szer szélesebb.

A Timo Schwarz által vezetett leobeni R&D-szakértő csapat május óta teszteli a Direct Imager-t, és számtalan elemzést végez. Az új kutatóeszköz a megvilágítási folyamat során magas felbontást tesz lehetővé, nagyobb mélységélességgel, általánosan több konfigurációs lehetőséggel, korlátlan mintázatvariációkkal, és a többi technikához képest gyorsabb, rugalmasabb és erőforrás-kímélőbb tesztelési fázist biztosít. „Első ízben Európában kutatunk gyártási környezetben az IC-szubsztrát technológia fejlesztésén, és ezzel értéket teremtünk számunkra és partnereink számára” – mondja Schwarz, aki büszke a leobeni fejlesztésre.

Mi az a szubsztrát?

A szubsztrátokat leegyszerűsítve az áramkörlapok csatlakozóinak redukciós összeköttetéseinek tekinthetjük a chiphez. Ezek összekötik a kicsi bemeneteket és kimeneteket, amelyek erőteljes mikrochipekhez tartoznak (például grafikus kártyákban), a nagyobb szerkezetekkel az áramkörlapokon. Ma a szubsztrátok fontos alapját képezik minden adatfeldolgozásnak. Az AT&S már közel 800 szabadalmat tart nyilván IC-szubsztrátok és csúcstechnológiás nyomtatott áramkörök gyártására. Az árbevétel több mint ötöde az innovációs képességéből származik az AT&S kutatás-fejlesztésében. „Az, hogy nemcsak elsőrangú ügyfeleket szolgálunk ki az AT&S-sel, hanem sokak számára fejlesztési partner is vagyunk, a bizalom és megbecsülés jele, amit technológiai kiválóságunkkal élvezünk” – mondja az AT&S kutatási vezetője, Hannes Voraberger. „Különösen Európában elengedhetetlen a fejlett mikroelektronika kutatására és fejlesztésére fókuszálni, hogy ne kerüljünk gazdasági és technológiai függőségbe.”

A CTO, Peter Griehsnig hangsúlyozza a fenntarthatóság szempontjait is: „Az AT&S kutatás-fejlesztési tevékenységei két szempontból járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez: egyrészt az innovatív eszközök értékes mennyiségű időt, költséget és anyagot takarítanak meg a kutatás során, másrészt az általuk gyártott termékek hatékonyabb adatátvitelt és okos, környezetbarát energiahatékonyságot biztosítanak végfelhasználóink számára.”