Biztonsági szekrények: Új sokféleség és új utak a biztonság javítására!

Biztonsági szekrények: Új sokféleség és új utak a biztonság javítására!

2010. június 17./18-án az ESN-Akadémia biztonsági munkaasztalokról szóló szemináriumot rendezett, ahol az alkalmazási területekről, az új rendszerekről és minősítési technikákról tartottak előadásokat. Két panelbeszélgetés során vitatták meg a jelenlegi fejlemények kérdéseit és következményeit.

A biztonsági munkaasztalok számos új alkalmazási területet fedeztek fel, és mikrobiológiai és egyéb alkalmazásokban egyre növekvő sokféleségben mutatkoznak be, ahogyan L. Gail bemutatta. Az új munkaasztal-koncepciók figyelembe veszik az egyéni folyamatkövetelményeket nemcsak az eszközök és folyamatok tekintetében, hanem a személy- és termékvédelem szempontjából is.

A „Mikrobiológiai biztonsági munkaasztalok alkalmazása a biotechnológiában és a géntechnológiában” témakörében v. Hoerschelmann bemutatta a biztonsági munkaasztalok szabályozási kereteit: biológiai biztonsági intézkedéseket, építészeti követelményeket, műszaki és szervezeti biztonsági intézkedéseket, a személyzetre vonatkozó követelményeket, a személyes védőfelszerelést és az ellenőrzési intézkedéseket.

H. Weißsieker (TÜV Süd) beszámolt olyan biztonsági koncepciókról, amelyek alkalmasak arra, hogy közvetítsenek a folyamatkövetelmények és a védelmi rendszerek között. Fontos segédeszközként emelték ki az ISO 14644-7 és a VDI 2083-16 osztályozási rendszereit. A „Új rendszerek” című prezentációt C. Moirandat, a CMD/Skan képviselője tartotta. Ebben a hozzájárulásban a személy- és termékvédelemhez kínált technikai lehetőségek széles skálája volt látható, amely ma látszólag csak részben van kiaknázva. Az új rendszerek arra irányulnak, hogy ne csak a magas patogén vagy toxikus anyagokat biztonságosan kezeljék, hanem javított megoldásokat kínáljanak nyitott szellőzők, valamint dekontaminációs és hulladékkezelési feladatokra is.

A „Típusvizsgálat” témakörében S. Schneider (TÜV Nord) a DIN EN 12469 mikrobiológiai biztonsági munkaasztalok követelményeinek ellenőrzésére vonatkozó GS tanúsítványról tartott előadást. Másrészt T. Hinrichs (Berner) hozzájárulásában világossá vált, hogy a személyvédelem még a tanúsított munkaasztalok esetében is korlátozott lehet a környezeti zavarok miatt. Ezeket a vizsgálatokat, amelyek a laboratóriumi szellőzők „Robusztusságának” ismert tesztelésére irányultak, saját mérésekkel és irodalmi adatok összevetésével végezték.

D. Stanischewski (BIS Prozesstechnik) összehasonlította ezeket az eredményeket olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik a védelmi funkciók ellenőrzését rutinszerű vizsgálatok során, azaz az üzembe helyezés helyén és működési körülmények között, az ISO 14644-3 alapján.

A viták során felmerült a kérdés, hogyan lehet javítani a biztonságot, különösen a személyvédelem szempontjából. A gyártók számára ez elsősorban azt jelenti, hogy a „biztonságos működést” a vertikális (Downflow) és horizontális (Inflow) légáramlás referencia- és határértékeinek meghatározásával kell biztosítani.

Míg a szokásos vizsgálati módszerek teljes mértékben a típusvizsgálatra és az ahhoz kapcsolódó zavarokra összpontosítanak, a telepítési helyen és különösen működési körülmények között fennálló feltételek viszonylag figyelmen kívül maradnak. D. Stanischewski megerősítette ezt a feltételezést saját méréseire hivatkozva, amelyek azt mutatták, hogy azok a munkaasztalok, amelyek személyvédelme megfelelt a normák KI-tesztjén, és a részecskeszűrő teszten (ISO 14644-3) még védelmi tényező > 105 értéket mutattak, működés közben, hibátlan kezelés mellett, csak védelmi tényező < 103 értéket mutattak.

Ez alapján el kell fogadni, hogy a biztonsági munkaasztalok megbízható működését már nem lehet kizárólag a típusvizsgálattal biztosítani. A telepítési helyen és különösen működési körülmények között végzett vizsgálatok a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak. Ez különösen lehetővé tenné, hogy a nem típusvizsgált berendezéseket is a helyszínen a gyakorlati követelményeknek megfelelően minősítsék és folyamatosan biztonságosan üzemeltessék. Különösen azoknak a munkaasztaloknak az esetében, amelyek alkalmazása nem illeszkedik a meglévő szabványokhoz és a rájuk vonatkozó külön vizsgálatokhoz, ez lehetőséget adna a biztonságos működés bizonyítására.

H.-J. Riegel (BG RCI) felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a szempontokat a DIN EN 12469 módosítása során a német oldalnak be kellene mutatnia.

Szerző: Dr. Lothar Gail
E-mail: lozhar.gail@kcfn.de