Automatizálástechnika tehermentesíti a klinikai orvosokat

TEDIAS, a digitális anamnézis rendszerek teszt- és fejlesztőközpontja. © Fraunhofer IPA, Sascha May

Hogyan lehet digitalizációval tehermentesíteni a kórházi orvosokat és ápolókat, miközben a beteg kerül egyre inkább a folyamatok középpontjába? A Fraunhofer IPA kutatói vizsgálják, hogyan lehet a rutinfeladatokat digitalizálni és automatizálni a klinikai mindennapokban. Együttműködésben a mannheimi egyetemi klinikával és az orvosi fakultással most egy első rendszert valósítanak meg az anamnézis és az életfontossági adatok rögzítésére, amelyben már nem lesz szükség az orvosi személyzet közvetlen jelenlétére.

Hol lehet a kórházi ellátást digitalizációval javítani? »A sok lehetséges kiindulópont közül a betegfelvétel a legalkalmasabb«, mondja Dr. Jens Langejürgen, a klinikai egészségügyi technológiák osztályvezetője a Fraunhofer IPA-nál és a TEDIAS-projekt vezetője. »Sok követő folyamat támaszkodik az itt összegyűjtött információkra, így itt kell elkezdeni a következetes és fenntartható tehermentesítést az egészségügyi személyzet számára. Nagyon alaposan megvizsgáltuk ezt a folyamatot, és sok rutinfeladatra bukkantunk – például az alapvető orvosi adatok rögzítésében és az életfunkciók mérésében –, amelyek hatékonyabbá és jobbá tehetők: például csökkenthetjük a várakozási időket a betegeknél, teljes körűen gyűjthetjük az adatokat, miközben tehermentesítjük az orvosokat és ápolókat.«

Az egyetemi klinikán dolgozó orvosokkal és ápolókkal Langejürgen csapata most automatizált rendszereket fejleszt és tesztel a folyamatok hatékonyabbá tétele érdekében: ez a digitális betegfelvételi rendszerek teszt- és fejlesztőközpontja, röviden TEDIAS. A projekt célja a betegfelvétel digitalizálása, mint első lépés, hogy megalapozza a jövő digitális kórházát.

Érintés nélküli vizsgálat

A TEDIAS segítségével most először automatizálják azokat a rutinfolyamatokat, amelyek egy klinikára történő felvétel során végbemennek, így perspektivikusan orvosi személyzet nélkül is végrehajthatók lesznek. Azáltal, hogy a beteg aktívabban részt vesz a felvételi folyamatban, jobban tájékoztatva lehet. Az új rendszer központjában egy kifejlesztett érzékelő rendszer és egy avatár áll majd, amely kérdéseket tesz fel a betegnek. Terveznek például integrált IR-kamerákat a testhőmérséklet mérésére, szenzorokat a szív- és légzésszám meghatározására, mikrofonokat a légzési hangok vagy a hang rögzítésére. Ezek a mérések nem jelentenek terhelést a betegek számára, mivel érintés nélkül vagy mindennapi tevékenységek elvégzésével történnek, például leülés egy székre. »Ideális esetben a beteg vagy a beteg nem is veszi észre, mert közben a virtuális orvos kérdéseire válaszol a kórtörténetéről és tüneteiről«, magyarázza Langejürgen.

A mérések eredménye mindössze néhány másodperc alatt elérhető. A digitális első vizsgálat eredményeit közvetlenül a monitorra lehet küldeni az orvosnak, aki rövid időn belül fogadja a beteget. Ehhez a rendszerhez csatlakoztatni kell a kórházi rendszereket. Az eddig a rutinvizsgálatra fordított idő most hosszabb orvos-beteg beszélgetésre fordítható. Ha a vizsgálat eredménye releváns fertőzésre utal, a személyzet még a beteg vagy a beteg szobájában történő fertőzés előtt megteheti a védőintézkedéseket.

Gyorsabb adatgyűjtés, elemzés és értékelés

A mannheimi egyetemi klinikán már jövő évben elindul az első valódi labor a technológia kipróbálására. Az első két helyiség a digitális betegfelvételhez és első vizsgálathoz a következő hónapokban kerül kialakításra: az egyik a neurológiai sürgősségi osztályon, ahol a várakozási időt a vizsgálat és kérdezés megrövidíti. A második felvételi helyiség a belgyógyászatban lesz, ahol a kórházba érkező betegeknél első vizsgálatot végeznek, mielőtt bentfekvő kezelésre kerülne sor.

»A valódi labor lehetőséget ad arra, hogy különböző már elérhető vagy akár új technológiákat teszteljünk valós körülmények között, és kutassuk, hogyan lépnek kapcsolatba a betegek a rendszerrel. Az orvosok és az ápolók elfogadása végső soron döntő a rendszer klinikai alkalmazásában«, hangsúlyozza Langejürgen.

A automatizált első vizsgálat csak a fizikus számára, aki elektrotechnikából doktorált, a hosszú távú fejlesztés kezdete: »A TEDIAS projektben egy alapot teremtünk, amelyre építve fokozatosan kialakíthatunk egy digitális kórházat. Ezáltal minden releváns információ elérhető lesz az orvosok és az ápolók számára már a kezdetektől. Az adatok folytonossága és a magas színvonalú minőség segít abban, hogy a betegségek lefolyását korán felismerjük és reagáljunk rájuk«, prognosztizálja Langejürgen. »Ezek az adatok alapul szolgálnak algoritmusok tréningjéhez is, amelyek potenciálisan jelentősen javíthatják a betegellátást.«