A CleanRoomNet megrendezte a 4. Technológiai Fórumot a tisztatérben, témaként: „Küzdelem a kórokozók ellen”.

Campus SB. Légi felvétel

Csatornázási koncepció

Baktériumok Escherichia coli

Az  4. Technológiai Fórum  Szoba, amely a Saar-vidéki Egyetemen került megrendezésre, egyben a CleanRoomNet hálózat jubileumi eseménye is volt. Egyik legkorszerűbb technológiája ennek az iparágnak a szervezők az alkalmat arra használták, hogy a jelenleg talán legkényesebb témának, a „Küzdelem a kórokozók ellen” témának szenteljék magukat.

Nehezen kezelhető témák szakmai kompetenciát igényelnek a különböző iparágakból

Három, szakmai kompetenciával rendelkező intézmény vett részt a rendezvény szervezésében: saar.is, saarland.innovation&standort e.V., valamint a KWT Saar-vidéki Egyetem, Tudás- és Technológiaátviteli Kapcsolattartó Iroda.

A Saar-vidéki egészségügyi szektor dinamikus környezet, amit elsősorban a „Healthcare” és az orvostechnológiai klaszterekben működő vállalatok hálózatosodása erősít. Ezt a saar.is, saarland.innovation&standort e.V. (IHK) támogatja, és ez alapozta meg a Szoba Fórumot.

Ebben az eseményben a szervezők a már hagyománnyá vált Szoba Fórum lehetőségeit és technológiáit kívánták bemutatni, amelyek elengedhetetlenek a tisztatértechnika, különösen a gyógyszeripar és az orvostechnikai eszközök gyártása területén.

Az eseményen részt vevő érdeklődők lelkesedése néhány mondatban összefoglalható: a fórum résztvevői a Saar-vidéki vállalatok tisztatérért felelős munkatársai voltak, akik saját portfóliójukat tiszta vagy tisztatéri körülmények között állítják elő és forgalmazzák. Emellett jelen voltak különböző klinikák munkatársai, valamint a Saar-vidéki Egyetem gyógyszerész hallgatóinak jelentős része, akik Saarbrückenben tanulnak. A „Küzdelem a kórokozók ellen” témakör is aktuális kérdéseket vetett fel, amelyek nemcsak a fórum résztvevőit érdekelték.

A fórum érdeklődőinek heterogén összetétele miatt egy kompetencia-csapat alakult ki, amely a „CleanRoomNet” hálózat know-how-jával kiválóan működött együtt.

Program

Paul Jochem (a CleanRoomNet alapító tagja) elsőként tekintett vissza a hálózat elmúlt tizenegy évére. A felsorolt események között szerepeltek olyan rendezvények is, amelyek a járműgyártás és az ipar alkatrész tisztaságával foglalkoztak.

A alkatrész tisztaság mára alapvető lépésévé vált a gyártási folyamatnak. Itt is figyelembe kell venni a részecske- és filmmaradványokkal kapcsolatos követelményeket, valamint a gazdasági és környezeti szempontokat.

Minden egy közös kiállítással kezdődött a Frankfurtban megrendezett Cleanroom Europe (Tisztatér Kiállítás). A hálózat technológiáját képviselő legfontosabb kiállítások közé tartoznak a Karlsruhe-i tisztatér lounge-ok, amelyek már néhány éve Stuttgartban kerülnek megrendezésre, valamint a Frankfurtban megrendezett Cleanzone, amely egyedülálló szakmai kongresszus a tisztatér technológiában. A parts2clean Stuttgart a nemzetközi vezető kiállítás az ipari alkatrész- és felülettisztítás területén. Több mint 250 kiállító 14 országból mutat be hatékony megoldásokat a tisztításra, valamint a tisztított felületek ellenőrzésére és a tisztítási és mosóberendezések felügyeletére, mint elengedhetetlen része a minőség- és költségoptimalizált tisztítási folyamatnak.

Ezen felül összeállították a „Daran gondoltál?” című brosúrát, amely útmutatóként szolgál a tisztatér tervezéséhez. Ez a kiadvány fontos kérdéseket tartalmaz, amelyeket a tisztatér tervezése előtt fel kell tenni.

Második brosúraként egy GMP gyógyszertári szennyvízkapu koncepció készült (világszabadalom). Ez az útmutató a felhasználóknak ajánlásokat ad a kapuk összes paraméterére, például:

- Építészeti változatok az ApoBetrO szerint
- A változat A B ruházati koncepció
- A változat A B szennyvízkapu műszak személyzet számára
- A változat A B szennyvízkapu szerviz személyzet számára
- A változat A B mobilitás
- Építészeti változatok monitoring
- A változat A B tisztatéri takarítás

Ez az útmutató nemcsak GMP gyógyszerészek számára készült, hanem más tisztatér felhasználók számára is hasznos lehet.

Az elmúlt tizenegy évben többek között:

- 3 Saar-i tisztatér fórum
- 4 technológiai tisztatér fórum, amelyek közül 2 a járműgyártás és az ipar alkatrész tisztaságával foglalkozott, valamint
- 14 „A holnap gyógyszere” szimpózium a Steinbach-i központi gyógyszertárban a Taunusban.

Most pedig az eseményről: az első napirendi pont témája volt:

Elektro-kémiai dezinfekció vezető felületeken
Az alapötletektől az új megközelítésekig
Prof. Dr. Claus Jacob, Saarbrückeni Egyetem

Az mikrobiális biofilmek a felületeken esztétikai, technikai és higiéniai problémákat okozhatnak. Különösen higiéniailag érzékeny területeken ezeket következetesen el kell távolítani, és megelőzni a kialakulásukat. A vezető felületek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy nagyon kis feszültségek és áramok segítségével hatékonyan elpusztítsák a biofilmeket. Az egyszerű elektrosztatikus baktericid eljárás mellett, amely általában a felület negatív töltése révén történik, elsősorban az elektrokémiai módszerek alkalmazása terjedt el, például közvetlen oxidáció vagy helyi, ideális esetben ideiglenes, agresszív molekuláris fajok keletkeztetése révén hatékonyan elpusztítva a baktériumokat. Legismertebb talán az anódos oxidáció klorid tartalmú oldatokban, amely klór és hipoklorit képződéséhez vezet. A hipoklorit a klór- és fehérítőszerekben is megtalálható, és különösen baktericid hatású.

Az anódos reakciók és az agresszív, reaktív klórvegyületek képződése azonban gyakran károkat (rozsda) okoz a felületeken, és terheli a felhasználókat és a környezetet, ezért egyre inkább vizsgálják a katódos eljárásokat is. A megfelelő felületek kiválasztásával a katódos oxigén-redukció vízben hatékonyan képes elpusztítani a mikrobiális biofilmeket és más lerakódásokat, fizikailag a keletkező hidrogéngáz révén, valamint kémiailag az oxidatív reaktív oxigén fajok segítségével, amelyek a vízben történő oxigén-redukció során keletkeznek. Ezzel a témakörrel Prof. Dr. Claus Jacob a kor idejének legfontosabb kérdéséhez nyúlt.

A második témakör: Kihívások a bevonatgyártási folyamatokban
Funkciós bevonatok optikailag igényes felületeken, például magasfényű műanyagfelületeken
Dr. Alexander Kurz, Nanogate AG

A felületek bevonásáról szóló előadásában Dr. Kurz először a bevonástechnológiákat és azok jelentőségét hangsúlyozta. Magyarázta az egyes projektekben alkalmazott bevonási módszerek előnyeit és hátrányait. A már feldolgozott projektek felsorolását kiegészítette részletes ismertetésekkel. Emellett elmagyarázta a hibrid lakkok („Nanolakkok”) és a hagyományos lakkok közötti különbségeket. Jelentős része volt az előadásnak a bevonástechnológiák és eljárások ismertetése. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a hibák és defektusok osztályozását. Minden leírása olyan tevékenységeken alapul, amelyek csak tisztatéri körülmények között végezhetők el.

A harmadik témakör: Jelenségek (látens ellenségeink) a tisztatérben
Paul Jochem, ReinraumTechnik-Jochem

A harmadik blokkban Jochem úr a jelenségek (érzékszervi tapasztalatok, amelyek nem láthatók, nem hallhatók, nem szagolhatók, nem tapinthatók, de mégis jelen vannak) tanításának nehézségeiről beszélt a tisztatéri képzéseken. A tapintás alapvető érzékszerv a testi és lelki jóllétünk szempontjából. Az érintés támogatja az egyéni tanulási képességet, és segíti az egész idegrendszer fejlődését. A tapintás révén információkat szerzünk környezetünk tárgyairól, felületi szerkezetéről (sima, durva), állagáról (ragacsos, kemény), hőmérsékletéről (meleg, hideg), formáiról (kerek, szögletes), méreteiről (nagy, kicsi) és arányairól. A fogás révén „megértjük” a dolgokat. A tapintási érzékelés teljes kibontakozása, sokféle érintési tapasztalat által, az összes intelligenciatípus fejlődésének alapját képezi.

Húsunk millió érzékelővel van ellátva, amelyek külső ingerekre reagálnak. Jelzik az agynak, hogy valami hideg vagy meleg, sima vagy durva, kemény vagy puha tapintású-e. A legtöbb érzékelő a kezekben és a számban található.

Az egészséges fejlődéshez fontos, hogy minden érzék jól működjön. Különösen fontos az összes testi érzék (személyes érzékszervi integráció) egészséges összehangolása. Az érzékszervi integráció az érzékszervi benyomások rendezését jelenti, hogy tudatosan feldolgozhatók legyenek. Az ingerek, amelyek folyamatosan hatnak ránk, és információt adnak testünk állapotáról és környezetünkről, az agy által felismerendők, megértendők, megkülönböztetendők, értelmezendők és összevetendők a már tárolt információkkal.

Itt világossá válik problémánk. Amikor az átadás történik arról, hogy az ember a legtöbb szennyezést a tisztatérbe viszi, csak a hallás érzékszervét érzékenyítjük a tanulási folyamat során. A tanulónak el kell hinnie, hogy a szennyezés forrása a tisztatérben ő maga. Mivel a levegőben szálló részecskék a mikrométeres tartományban (amelyek szabad szemmel nem láthatók) kerülnek a tisztatér minősítéséhez, az érzékszervi integráció nem teljes mértékben van kihasználva. Hogyan dolgozza fel az agy, ha a fogalom: amit nem látok, tapintok... nincs is jelen? Mit jelent a hit: a hit egy feltételezés – egy tény elfogadása. Tehát a jelenségek fogalma a tisztatérben nem teljesen alaptalan.

A negyedik témakör: „Új antibiotikumok fejlesztése”
Szükségszerűség, kihívások és kilátások
Prof. Dr. Rolf Müller, a Helmholtz Intézet igazgatója Saarbrückenben.

Egyre több baktérium szerez ellenálló képességet az antibiotikumokkal szemben. Különösen veszélyes ez a tendencia egy olyan kórokozó típusnál, amelyhez már kevés gyógyszer áll rendelkezésre. A Helmholtz Gyógyszerkutató Intézet tudósai keresik az aktív anyagokat, hogy kezelni tudják a fenyegetést. Prof. Dr. Rolf Müller felteszi a kérdést: Mi a leggyakoribb élőlény a Földön? Nem, nem az ember. Az, kétségtelenül, a baktérium. A baktériumok két milliárd éve élnek bolygónkon, és várhatóan még két milliárd év múlva is létezni fognak. Környezetünk minden feltétele nem árt nekik. Egy ember tíz billió sejtből áll – de bennünk és rajtunk tízszer annyi baktérium él.

Ezért szerencsés, hogy a minden ismert faj több mint 99%-a ártalmatlan vagy például a bélflóra részeként hasznos. Csak egy tucat faj jelent veszélyt ránk. Ezeket az antibiotikumok tartják kordában. Azonban a folyamatos alkalmazás miatt a gyógyszerek egyre kevésbé hatékonyak. Sok baktérium ellenállóvá válik – és ami súlyos, hogy ez a rezisztencia a legnehezebben kezelhető kórokozókat érinti.

Sokan hallottak már a multirezisztens kórokozókról – „MRSA” –. A mai antibiotikumok többsége, mint Prof. Martin Krönke, a Német Fertőző Betegségek Kutatóközpont igazgatója, az 1950-es és 60-as évekből származik. A 90-es évekig alig volt új fejlesztés ezen a területen. A hosszú távú alkalmazás miatt a kórokozók évtizedek óta fejlesztettek rezisztenciát. Most mutálódott utódaik visszaütnek. Prof. Krönke megfogalmazása szerint: „Bizonyos fertőzéseknél szinte csak imádkozni lehet.” Ez aggodalomra ad okot. Csak a 21. században fordultak ismét figyelmet a problémára, mert úgy vélték, hogy az eddig legyőzött ellenfél újra felbukkant. Ez hatalmas problémát jelent a gyermekeink és unokáink számára. Mert az új fejlesztések időigényesek. Kb. 10 év telik el, amíg egy ígéretes szert laboratóriumi tesztek, állatkísérletek és klinikai vizsgálatok után új gyógyszerré fejlesztenek.

Például: A baktériumok rendkívüli mutációképessége, egy nap alatt annyi mutációt hajtanak végre, mint egy ember elméletileg 2000 év alatt. Ez a gyors szaporodási képesség elképesztő. Egy hipotetikus számítás szerint egy Escherichia coli típusú bélbaktérium optimális körülmények között minden 20 percben megduplázódik. Ha ez a baktérium szabadon osztódhatna, 17 óra alatt egy literes térfogatot érne el, és két nap múlva a Föld méretéhez hasonló méretűre nőne. Mivel azonban az anyagok hiánya és a mozgás lehetetlensége miatt ez nem lehetséges a gyakorlatban, a kórokozók folyamatos harcban állnak ellenfeleikkel.

Itt lép be a Saarbrückeni Helmholtz Intézet. Fő céljuk az volt, hogy természetes anyagokat keressenek a multirezisztens kórokozók elleni küzdelemhez. Mivel a baktériumok legnagyobb ellenségei más baktériumok, a „ragadozó baktériumok” kulcsszerepet játszanak a HIPS-kutatásban. Kiemelt szerep jut a Mycobacteriumoknak, amelyek néhány ezredmilliméteres hosszúságú pálcika alakú egysejtűek, és más mikroorganizmusokat táplálnak, miközben természetes antibiotikumokat használnak. A HIPS kutatói ezeket próbálják izolálni és gyógyszereket fejleszteni belőlük.

Ezek közül a Prof. Dr. Rolf Müller csapata egy új hatóanyagcsoportot talált, a úgynevezett Cystobaktamidokat. Ezek a laboratóriumban hatékonyan működnek a legnagyobb veszélyt jelentő kórokozók ellen.

A kutatók két baktériumcsoportot különböztetnek meg: a gram-pozitív és gram-negatív kórokozókat. „A MRSA-k, amelyek a gram-pozitív csoportba tartoznak, gyakorlatilag a rossz ellenséget célozzuk meg” – magyarázta Müller. „Mert ellenük léteznek tartalék gyógyszerek. Sokkal veszélyesebbek a gram-negatív kórokozók. Már vannak olyan kórokozók, amelyek ellen nincs hatékony gyógyszer. A gram-negatív baktériumoknak dupla sejthártyájuk van, amely olyan, mint egy páncél. Az eddigi hatóanyagok száma, amelyek ezt a páncélt áttörik, mindig is viszonylag kevés volt.”

A legnagyobb figyelem a Cystobaktamidokra irányul, mivel ezek hatóanyagai képesek áttörni a multirezisztens és gram-negatív kórokozók sejthártyáját.
Azonban ezek a szerek eddig csak laboratóriumi teszteken estek át. Még időbe telik, mire további vizsgálatok és próbák után megfelelő gyógyszer válhat belőlük. Az eddigi megközelítés azonban reményt ad.

De még akkor sem lehet győzelemről beszélni a baktériumok ellen. Müller professzor ezért a felelősségteljes bánásmódot szorgalmazza az antibakteriális szerek használatában.