Szellőztető rendszerek hatékony szűrőkkel - Ökodesign-kompatibilissé tenni

Kép: Camfil

Kép: Camfil

Kép: Camfil

Az Ökodesign-irányelv 1253/2014 által előírt minimális hatásfokok a hővisszanyerés esetében.

Az év végén közzétett 1253/2014-es Ökodesign irányelv a környezetbarát légkondicionáló rendszerek kialakításáról, bár két- vagy négyéves átmeneti idővel fokozatosan végrehajtandó, mégis ambiciózus célt tűzött ki maga elé: az Európai Unió becslése szerint 2025-re az elsődleges energia megtakarítási potenciálja lakóépületekben 15%, míg nem lakóépületekben akár 85% lehet.[1] Mint minden EU-s Ökodesign projekt esetében, itt is elsősorban azok a paraméterek kerülnek fókuszba, amelyek az energiahatékonyság növelését és az energiafogyasztó termékek egyértelmű jelölését szolgálják.

Az EU rendelete megkülönbözteti a tiszta szellőző- vagy elszívóberendezéseket, valamint a kombinált szellőző- és elszívóberendezéseket, amelyek az elterjedtségük miatt kerülnek a következő magyarázatok középpontjába.

A nem lakóépületekben alkalmazott központi szellőzőberendezések, amelyek légmennyisége meghaladja az 1.000 m3/h-t, a jövőben nemcsak egyértelműen meghatározott energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelniük, hanem további előírásokat is teljesíteniük kell, amelyeket a megfelelő vizsgálat után CE-jelzéssel kell igazolni: például a ventilátorok fordulatszámát 2016-tól többfokozatú vagy fokozatmentes szabályozásnak kell lehetővé tennie. Emellett kötelező a minimum hatásfok a hővisszanyerésben, amely 63%-os a körkörös rendszerű berendezéseknél és 68%-os minden más rendszer esetében (például lemezes, csöves vagy forgó hőcserélőknél). 2018-tól továbbá kötelező egy integrált figyelmeztető rendszer, amely a nyomásveszteség mérésével jelez, amikor a szűrőt ki kell cserélni. 2018-tól emelkednek a minimum hatásfok követelményei a hővisszanyerésben körkörös rendszereknél 67%-ra, alternatív koncepcióknál pedig 73%-ra (lásd az 1. ábra: az 1253/2014-es Ökodesign irányelv által előírt minimális hatásfokok a hővisszanyerésben).

Ezen felül meghatároztak egy maximális értéket a ventilátor elektromos teljesítmény-felvételére, amelyet a légszűrők és a hővisszanyerés nyomásvesztesége is befolyásol. Ha a mérés során hiányzik valamelyik, a szellőző- vagy elszívóberendezéshez szükséges szűrő, ez hátrányként számít. Másrészt minden egyes százalékpont, amellyel a beépített hővisszanyerő technológia meghaladja a megengedett minimumértéket, 30 W/(m3/s) bónuszt ér.

Az Ökodesign irányelv 1253/2014 szerint a nem lakóépületek központi szellőzőberendezéseinek összefoglaló összetételét a következők alkotják:

- egy házburkolat
- legalább két ventilátor fordulatszám-szabályozással vagy többfokozatú hajtással
- egy hővisszanyerő rendszer (WRS)
- egy tiszta, finom szűrő a beömlő oldalon
  (~ egy finomszűrő legalább F7-es osztályba tartozó a beömlő levegő tisztítására)
  megfelel a VDI 6022 irányelv követelményeinek)
- egy tiszta, közepes finomságú szűrő a kifolyó oldalon
  (~ egy közepes szűrő legalább M5-ös osztályba tartozó a kifolyó levegő tisztítására)

A hatékonyság növelésére irányuló optimalizálási lehetőségek száma tehát egyrészt korlátozott. Másrészt a ventilátorok hatásfokának és a hővisszanyerő rendszerek ellenállásának fejlesztése a legtöbbször jelentős költségnövekedést eredményez a berendezés esetében. A gyártóknak és üzemeltetőknek tehát érdemes elsősorban a hatékony légszűrők kiválasztására összpontosítaniuk. Ez ugyanis nemcsak környezetbarát, hanem összehasonlíthatóan kedvező árú energiahatékonysági optimalizálást tesz lehetővé a szellőzőberendezéseik esetében.

A légszűrő komponens szintén fontosnak tűnik az 1253/2014-es Ökodesign irányelv kezdeményezői számára, hiszen már 2016 januárjától kötelezővé teszik a felhasznált szűrők energetikai jellemzőinek, illetve előnyösen az energiaosztályának megadását, valamint a éves energiafogyasztásra vonatkozó információkat.[2]

Amikor arról van szó, hogy a lehető legjobb szűrési teljesítményt hosszú üzemidő mellett, minimális energiafelhasználással érjük el, a Camfil jelenleg a Eurovent Energy Rating szerint legjobb zsákfilter megoldást kínálja a beömlő levegő tisztítására: a Hi-Flo M7 50+ nevű újdonság, ahol a „7” a F7-es szűrőosztályt jelöli, a „50+” pedig a több mint 50%-os minimális hatásfokot. (Egy F7-es szűrő esetében ez például 35%-ot jelentene.) A gyártó valódi úttörő teljesítménye azonban az, hogy rendkívüli energiahatékonyságot ért el, és ennek eredményeként az új Eurovent Energy Rating szerint A+ besorolást kapott. Ennek érdekében többek között egy optimalizált szűrőközeg és egy különösen aerodinamikus zsákforma kialakítás felelős. A Eurovent irányelv 4/21 szerint a Hi-Flo M7 50+ használata esetén évente nem fordulhat elő, hogy 764 kWh-nál többet fogyaszt. Ez például akár 36%-os energiamegtakarítást jelent egy B energiaosztályú F7 szűrőhöz képest.

A Camfil által kifejlesztett kúpos szűrőtáska kialakítás szintén felelős a Hi-Flo UF5 energiahatékony működéséért. Az M5-ös szűrőosztályban az éves energiafogyasztás 585 kWh (A energiaosztály), így kiválóan alkalmas az Ökodesign irányelv szerinti energiahatékony elszívó szűrésre.

[1] Kaup, C; Kampeis, P.: Tanulmány a központi légtechnikai rendszerek (RLT rendszerek) nem lakóépületekben való hővisszanyerési hozzájárulásáról és arányáról, 2013.
[2] Az EU rendelet (EU) Nr. 1253/2014, V. melléklet, 1. p).