Magasan képzett szakemberek által vezetett MEDICA LABMED FORUM a laboratóriumi orvoslás legújabb kutatási eredményeit tárgyalja

Innovatív molekuláris biológiai módszerek, Covid-19, legújabb fejlesztések az egyetemekről és az iparból – ezek a kulcstémák határozzák meg a diagnosztikai szakterület, a Laboratóriumi Orvostudomány négy napos programját. A járvány idején a Laboratóriumi Orvostudomány tantárgyai mindenki szívén vannak. A virológusok, fertőző szakemberek, immunológusok, mikrobiológusok és biotechnológusok legújabb tudományos eredményeit a világvezető MEDICA orvosi vásáron mutatják be 2021. november 15-18. Düsseldorfban. A MEDICA LABMED FORUM lehetőséget ad egészségügyi szakemberek, egészségügyi szolgáltatók és ipari képviselők számára, hogy a 1. csarnokban a világ minden tájáról érkező szakemberek aktuális előadásait hallgassák meg. A MEDICA hibrid rendezvényszervezésének köszönhetően a program az angol nyelvű fórumon, megfelelő jeggyel akár helyszínen élőben, akár a MEDICA.de ipari portálon keresztül digitálisan streamelve követhető.

A magas színvonalú rövid előadások és interaktív panelbeszélgetések első napján a mikrobiológia és metagenomika témakörében, különös tekintettel a Covid-19-re, kerülnek középpontba. A második napon a kardiológia és onkológia áll a középpontban. A harmadik és negyedik napon az egyetemi szférából és az iparból származó legújabb fejlesztésekről lesz szó. „Az idei LABMED FORUM három kulcsszava végigvonul a programon” – mondja Prof. Dr. Georg Hoffmann a Trillium orvosi szakkiadónál, a rendezvénysorozat szervezőjénél, amely a müncheni Német Szívközponttal működik együtt. „Az első a Genomika – azaz a legújabb molekuláris biológiai módszerek, amelyek egy genom teljeskörű feltárását teszik lehetővé. Másodszor a Covid-19 körüli kérdések és vakcinák, harmadszor pedig a kutatás és az innovatív projektek az egyetemeken és az iparban.”

1. nap: Metagenom és Metabolomika

A fórum programja november 15-én (10:30-tól) kezdődik Prof. Dr. med. Beniam Ghebremedhin (Witten/Herdecke Egyetem, HELIOS Egyetemi Klinika Wuppertal) elnökletével, a Metagenom és Metabolomika témakörében. Ezen a napon a Covid-19 körüli mikrobiológia és fertőző betegségek kerülnek a középpontba.

A metagenomika és a metabolomika a két leggyorsabban fejlődő „Omics” technológia (megjegyzés: a molekuláris biológiai módszerek általános neve), amelyek a „Omics-kaskád” két végén helyezkednek el. A metagenomika a közösség genetikai potenciálját azonosítja, míg a metabolomika a tényleges biológiát mutatja, amely egy fenotípust eredményez. Ez a kutatás új betekintést nyújt a gyomor-bélrendszeri, anyagcsere- és most már a COVID-19 betegségek etiológiájába is.

A Covid-19 diagnózisa általában vírus nukleinsav szekvenciák kimutatásán alapul. A gazdasejtek reakciójának tulajdonságait nem mérik, de ezek döntőek a kimenetel meghatározásában. Bár a metabolikus profilok jól alkalmasak a gazdasejtek állapotának felmérésére, a legtöbb metabolomikai vizsgálat vagy túl gyenge, vagy csak korlátozott metabolitokat mér, vagy összehasonlítja a fertőzött személyeket nem fertőzött kontrollcsoportokkal, amelyek nem alkalmasak, vagy nem nyújtanak összefoglaló jósló modellt. Két további szekció lesz a délelőtt folyamán Prof. Dr. Jianguo Xia (Montreali McGill Egyetem) és Dr. Ivayla Roberts (Liverpooli Egyetem) előadásaival, melyek egy erőteljes metabolomikai szűrés eredményeit mutatják be, amelyek segítségével megjósolható a fertőzés súlyossága és a betegség további lefolyása.

Dr. Vautz (ION-GAS Dortmund) előadása a metabolikus folyamatokról szól, amelyekhez sok illékony szerves vegyület (VOC) tartozik. Ezek a szerves anyagok a légutakban kilégzés során szabadulnak fel, így könnyen mintavételezhetők elemzés céljából. Prof. Dr. Steven L. Zeichner (Virginiai Egyetem, Egyesült Államok) aktuális eredményeket mutat be a gyermekek hipergyulladásos folyamatairól, amelyek közül néhány fiatal Covid-19-es betegben fordul elő. Dr. Sebastian Ulbert (Fraunhofer Intézet Sejtterápia és Immunológia, Leipzig) délután a humorális védő immunválasz monitorozásával foglalkozik, amely az antitesttermelést vizsgálja, és többek között elengedhetetlen az újrafertőzések kockázatának értékelésében.

2. nap: Kardiológia és Onkológia

A második nap, november 16-án (10:30-tól), Prof. Dr. med. Stefan Holdenrieder (Német Szívközpont, München) elnökletével, a kardiológia és onkológia témakörében zajlik. A járványra és a hosszú Covid-tünetekre tekintettel a délelőtti előadások Prof. Dr. Simon (Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem) és Prof. Dr. Billy Sperlich (Würzburgi Julius-Maximilians Egyetem) által a sportolók szívfunkciójának diagnosztikájáról szólnak, különösen a Covid-19 esetében. A kockázati besorolásban és a kardiovaszkuláris betegségek diagnosztikájában új biomarkerek szerepéről Prof. Dr. Wolfgang König (Német Szívközpont, München) és Prof. Dr. Ralph Burkhardt (Regensburgi Egyetemi Klinika) tartanak előadásokat.

A délutáni onkológiai témában a folyékony biopszia legújabb fejlesztései kerülnek terítékre. A tumoros betegeknél a vérben keringő nukleinsavak rutin diagnosztikájának kutatási állásáról Prof. Ellen Heitzer (Graz-i Egyetem Klinika) és Dr. Verena Haselmann (Mannheimi Egyetemi Klinika) számol be. Az előadók többek között a technológiai fejlődés állásáról, a rutinszerű alkalmazhatóságról, az irányelvekbe való beépítésről, a minőségellenőrzésről és a költségtérítés kérdéseiről beszélnek.

Prof. Dr. Michel van den Heuvel (Radboud Egyetem Nijmegen) előadásában a immunterápiák monitorozásáról lesz szó, hagyományos fehérjemarker és molekuláris marker segítségével. A célzott terápiák mellett az immunterápiák az utóbbi évek legnagyobb újdonságai az onkológiában. Ehhez megfelelő betegkiválasztás szükséges, akik várhatóan reagálnak, valamint gondos monitorozás, hogy a nem reagáló esetekben időben módosíthatók legyenek ezek a drága kezelések. Prof. Dr. Michael Pfaffl (Müncheni Műszaki Egyetem) az exoszomális markerek diagnosztikai lehetőségeit mutatja be.

3. nap: Jövőprojektek fiatal tehetségek számára

Mint minden szakterületen, a jövőt fiatal tehetségek és fiatal kutatók alakítják. Új ötleteket hoznak, kíváncsiak, és az innovatív hangsúlyokat a hagyományoktól eltérően helyezik el. A Laboratóriumi Orvostudomány, amely kétségtelenül az egyik legszélesebb diagnosztikai terület az orvostudományban, színes szakmai palettával rendelkezik a fiatal kutatók között is. A harmadik nap első ülésén fiatal és már elismert kutatók mutatják be eredményeiket. Szó lesz a sejtes immunitás szerepéről a SARS-CoV-2 fertőzésben, valamint az exoszomák jelentőségéről a kardiomiopátiában. Emellett egy előadás betekintést nyújt Dél-Amerikába, és beszámol Bolíviában a laboratóriumi orvostudomány helyzetéről és jövőképeiről. Továbbá egy szakmai cikk foglalkozik az összes keringő nukleinsav elemzésével, amely kiegészíti a hagyományos folyadékprofilozást, és bővíti a diagnosztikai lehetőségeket az onkológiában.

A nap második szekciója az integratív és mesterséges intelligencia által vezérelt diagnosztikára fókuszál. Az elvárások szerint ez a jövőben pontosabb és költséghatékonyabb diagnosztikát tesz lehetővé a jelenlegi standardokhoz képest, miközben a betegek életminőségének és várható élettartamának javítására is remény van. A fiatal tehetségek különböző diszciplínákból, például laboratóriumi orvostudomány, radiológia, bioinformatika és informatika képviselői vitatják meg ennek az új diagnosztikai megközelítésnek értékét és kihívásait.

4. nap: Innovációk az akadémiai és ipari kutatásból

A rendezvény utolsó napján az aktuális trendek az akadémiai és ipari kutatás területéről kerülnek bemutatásra. A járvány felgyorsította a kutatást és az új diagnosztikai megoldások keresését, amelyek magas érzékenységgel és minimális eszközhasználattal gyors eredményeket adnak, ideális esetben több biomarker egyidejű mérésével, az ún. multiplexinggel. Egyre gyakoribbak az elektroakusztikus érzékelőrendszerek, bioszenzorok formájában. Dr. Güder Fırat (Imperial College London) délelőtt egy miniaturizált elektroakusztikus qPCR-t mutat be, amely a TriSilix névre keresztelt laboratórium a chipen, és rendkívül költséghatékonyan gyártható, és a jövőben kiválthatja a hagyományos qPCR rendszereket.

Dr. Moschou Despina (Bathi Egyetem) előadása a korai szepszis felismeréséről szól. Ehhez több biomarkert kell pontosan mérni, lehetőleg elektroakusztikus szenzorok nélkül, amelyek a biológiai szennyeződés kockázatának vannak kitéve. Ez egy speciális bevonattal ellátott planáris arany elektróda felületén valósul meg egy új Nano-kompozit anyagból készült hálózat segítségével, amelyet a Lab-on-PCB mikrorendszerben alkalmaznak, és a rinder szérum albuminnal keresztkötött.

Dr. Gerhard Kahr (Genius5-Instruments GmbH) előadása a Covid-19 gyermekeknél megnyilvánuló fő tünetéről, az orr- és szaglás zavaráról szól. 90 százalékuknál, akiknél ez a tünet kimutatható, Covid-19 van. Egy szagteszt rendszeres alkalmazásával ez a szaglás zavar korábban felismerhető, így a tünetmentes fertőzöttek is azonosíthatók. Ez a szagteszt érintésmentes, és általában könnyen elfogadják a gyermekek.

Jövőkutatási platformot mutat be Dr. Martin Raasch (Dynamic42 GmbH Jena), amely egy humán 3D in-vitro tüdőmodell, integrált immunsejtekkel. Ez a rendszer a Covid-19 és más tüdőgyulladásos betegségek kutatására szolgál.