LOUNGES 2020 Karlsruhe - Új témák fogják bővíteni a jövőben a kínálatot

(Kép jogok: Inspire GmbH)

(Kép jogok: Inspire GmbH)

Digitalizáció - BIM - Ipar 4.0 és Internet of Things

A digitalizáció fogalma jelenleg sok - akár magán - beszélgetésben és vállalatok célkitűzéseiben is megjelenik. A digitalizáció fejlődése egyrészt lelkesedést vált ki a lehetséges dolgok iránt, másrészt ez a fogalom nemcsak a munkavállalókat, hanem a vállalkozókat is aggodalommal tölti el. Merre halad az én vállalkozásom vagy mi lesz a munkahelyemmel? Ha ezzel a témával foglalkozunk, akkor rájövünk, hogy a lehetőségek sokfélesége, például az új alkalmazások és üzleti modellek számára, inkább növekszik, mint csökken. Részt kell venni a változási folyamat alakításában, ez a mi megoldásunk.

A digitalizáció leegyszerűsítve az analóg világ (pl. mérőértékek, adatok, információk) átvitele egy olyan világba, amely „csak” 0-ákból és 1-ekből áll, ezeket szoftverprogramok és algoritmusok dolgozzák fel, és ebből megoldásokat és szolgáltatásokat kínálnak. A digitalizáció fogalmára nincs egységes meghatározás. A kontextustól függően több jelentése is lehet. Összefoglalva a digitalizáció a társadalom és a gazdaság digitális átalakulásának általános kifejezése.

Például az analóg világ digitalizálására a Building Information Modeling (BIM) az építőiparban. A BIM célja, hogy a digitális módszerek bevezetését érje el az építmény teljes értékteremtési láncában.

Az egész értékteremtési lánc BIM vagy BIM számára történő lehetővé tétele érdekében egységes terméknév és azok jellemzőinek (márkáinak) meghatározása szükséges. Erre az „eClass” nemzetközileg alkalmazott termékkategorizációs kulcs kínál megoldást.

A teljes automatizált folyamatok (pl. gyártás, megrendelésfeldolgozás, beszerzés) csak akkor valósíthatók meg digitalizációval egy vállalaton belül, ha a „nyelv – az adatok cseréje” egységes a vállalaton belül, a beszállítóknál és az ügyfeleknél is. Ehhez egyértelmű kulcsokra van szükség a folyamatokra és termékekre vonatkozóan. A termékadatok és azok osztályozása széles körben szükséges a teljes értékteremtési lánc optimalizálásához, így a BIM-ben is. Ezen túlmenően ez a megközelítés fontos az Ipar 4.0 és az „Internet of Things” (IoT) számára is.

Gyártástechnológia

A gyártástechnológia, mint mérnöki tudományág, az ipari forradalom során, a 18. században alakult ki. Ez alatt a tudományos ismeretek átalakítását értjük eljárásokká és folyamatokká, amelyek egyrészt technológiailag uralhatók az ember által, másrészt gazdaságilag hasznosítható gyártási rendszerekbe integrálhatók. A gyártástechnológia magában foglalja az összes intézkedést és berendezést az áruk ipari gyártásához. A termékek fejlesztése és tervezése megelőzi a gyártást. A gyártástechnológia általában három fő csoportra osztható: energiatechnika, eljárástechnika és gyártástechnika.

Az évszázadok során a különböző gyártástechnológiákban sok fejlődés történt, amelyek hatalmas optimalizációs potenciállal rendelkeznek a mai napig.

A innovatív gyártástechnológia a modernitás motorja. Az okostelefontól a napelemig, a turbófeltöltőtől a gázturbináig, a gumicukortól az indukciós főzőlapig – a gyártástechnológiának köszönhetjük az életminőség és a jólét növekedését. Legyen szó egyedi termékekről vagy milliós tömegtermékekről, az eredményes gyártási ismeretek teszik elérhetővé a termékeket és gazdaságossá teszik azokat. Ebben fontos szerepet játszik az „Ipar 4.0” technológiai forradalma.

Olyan egyszerű kérdés, mint „Hogyan lehet ezt gyártani?”, ugyanakkor mindig izgalmas és kihívást jelentő kérdés, hogy megtaláljuk a helyes választ. A gyártástechnológus szakemberek a nagy tapasztalat, a szaktudás és a széles technikai ismeretek révén nyomon követik a termék kialakulásának teljes folyamatát. Ebben a folyamatban az intelligens gyártási és összeszerelési technológiák már rég felváltották a klasszikus szalagrendszert. Ma már egy egész gyártás irányítható okostelefonnal. Az ilyen megközelítés hasznosságát a jövő fogja megmutatni. A technikai kommunikáció, de a más tudományágak szakértőivel való párbeszéd egyre inkább a gyártásmérnökök mindennapi munkájának szerves részévé válik. A jövőben az információtechnika, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődése folyamatosan növekedni fog. A gép és ember közötti interfész kommunikációja eltolódik.

Az információfeldolgozás gyors változásai és a gépektől független irányítás mellett további fejlődések történnek a gyártástechnikában, például az additív gyártástechnológia területén.

Az additív eljárások a gyártástechnológia jövőjének egyik legnagyobb témája. Alkalmazásuk a gépalkatrészek gyártásától a beton 3D nyomtatásáig terjed az építőiparban.

Az additív gyártási eljárások gazdaságossá tétele érdekében elengedhetetlen lesz a megfelelő, gyakorlatközeli szimulációk alkalmazása már az első nyomtatás során a legjobb eredmény eléréséhez. A nyomtatott alkatrészek mechanikai tulajdonságainak megbízható előrejelzése nagy kihívás, mivel sok tényezőt kell figyelembe venni. A fémek lézeres nyomtatásánál, például a szelektív lézerolvadásnál, a rendkívül magas, de csak helyileg jelentkező hőmérsékletek esetleg nem kívánt deformációkhoz vagy anyaghibákhoz vezethetnek. Itt is szimulációval, az anyagtulajdonságokat és például az alkatrész alakját figyelembe véve lehet optimalizálni a szelektív lézerolvasztásos eljárást, hogy feszültségmentes alkatrészeket gyártsunk.

„Az additív gyártási eljárások, különösen azok, amelyek fém alkatrészeket állítanak elő, képesek forradalmasítani a gyártási folyamatokat.” (Prof. Dr. Rank idézet)

„Az additív gyártás jövőtechnológiája képes megváltoztatni a világot a terméktervezés, a gyártás és a utófeldolgozás területein.” (Prof. Wolfgang A. Herrmann idézet)

A fejlődés az új technológiákkal minden termelési területre hatással lesz. Jelentős optimalizációs potenciál mutatkozik a építőiparban is, ahol évtizedek óta alig volt hatékonyságnövekedés.

Az összes felsorolt tartalom közösen készült a vállalatokkal, és az eseményre lett összegyűjtve.