Laboratóriumi orvostudomány a MEDICA DNS-ében: Hogyan változtatja meg a diagnosztika a holnapi ellátást

Erőteljes látogatói érdeklődés a MEDICA csarnokában "Laboratórium & Laboratóriumi Diagnosztika" (© Constanze Tillmann).

A MEDICA szakmai közönsége számos innovációról tájékozódhat a laboratóriumi orvoslás területén (© Constanze Tillmann/ Messe Düsseldorf).

A MEDICA LABMED FORUM közvetlen kapcsolatban áll a vásár eseményeivel, összekapcsolva a legújabb tudományos fejleményeket a gondozási gyakorlat konkrét kérdéseivel (© Constanze Tillmann/ Messe Düsseldorf).

A MEDICA gyökerei a diagnosztikában gyökereznek. 1969-ben „Diagnosztikai Hét” néven indult. Változatlanul a laboratóriumi orvoslás tartozik témái közé, ez a témakör DNS-ének része. Mint orvosi ágazatkeresztező diszciplina, fontos döntéstámogatást nyújt számos szakterület számára, és központi szerepet játszik a megelőzésben, diagnosztikában, terápiaválasztásban és a folyamat nyomon követésében. Pontosan ezt a jelentőséget és az ágazat dinamikus fejlődését mutatja be a MEDICA LABMED FORUM a MEDICA 2026 keretében, 2026. november 16-19. között, a vásár közepén (a 1-es csarnokban). Prof. Dr. Stefan Holdenrieder vezetésével a Német Szívközpont München és a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa, a fórum a legújabb tudományos fejleményeket köti össze a gyakorlati ellátás kérdéseivel – a szakemberhiánytól a robotikán és a mesterséges intelligencián át a precíziós diagnosztikáig és az egészségügyi rezilienciáig.

Ez a fórum példázza a MEDICA átalakulási folyamatát: nem csak a technológia számít, hanem az is, hogyan illeszkedik be a meglévő ellátási struktúrákba, támogatja az egészségügyi személyzetet, javítja a döntéseket, és végső soron a pácienseken segít.

„A laboratóriumi orvoslás révén világossá válik, mit szeretnénk elérni az új MEDICA-val: tudományos eredményeket, technológiai innovációkat és konkrét alkalmazásokat hozunk össze. Nem csak az a fontos, mi lehetséges technológiailag. Azt akarjuk megmutatni, hogyan lehet az innovációt beépíteni az ellátási folyamatokba, támogatni az egészségügyi személyzetet, és végső soron valódi értéket teremteni a páciensek számára” – hangsúlyozza Carmen Berger, a Messe Düsseldorf felelőse a MEDICA és a párhuzamos beszállítói platform, a COMPAMED kapcsán.

Prof. Dr. Stefan Holdenrieder a laboratóriumi orvoslás átalakulását szakmai szempontból így írja le: „A laboratóriumi orvoslás egy korszakváltás küszöbén áll: a központi nagylaboratóriumtól, amely nagyrészt a háttérben, kontaktus nélkül dolgozik, egy hálózatba kötött, egyre inkább decentralizált és MI-vel támogatott diagnosztikai rendszer felé, amely sokkal közvetlenebb módon követi az egészségeseket és a betegeket, mint valaha. A MEDICA LABMED FORUM 2026 megmutatja, hogyan formálódik ez a változás már ma a kutatásban és a gyakorlatban.”

Rövid előadások, kerekasztal-beszélgetések és esettanulmányok szoros kapcsolatot teremtenek a tudomány, az ipar és a gyakorlat között. Mind a négy vásári napon két szekció lesz programon. A témák között szerepel a szakemberhiány és a mintarendezés, a Labor 4.0, a robotika és a mesterséges intelligencia, valamint a precíziós diagnosztika, az új karrierutak és a reziliens egészségügyi rendszerek.

Szakemberhiány: a technológia tehermentesíti az embereket

A november 16-i nyitónapon Prof. Dr. Thomas Streichert a Köln Egyetemről a szakemberhiány elleni stratégiákra helyezi a hangsúlyt. Megvitatják a fiatal munkaerő megszerzésétől a manuális folyamatok automatizálásáig vezető megközelítéseket. A fókuszban az áll, hogyan segíthet a technológia a szakemberek terheinek csökkentésében és az erőforrások felszabadításában az összetettebb orvosi feladatokra.

Délután a „The Sky Is the Limit” címmel új mintarendezési utak kerülnek terítékre. A növekvő centralizáció miatt mintákat nagyobb távolságokra kell szállítani. A drónok és az autonóm robotok jövőben hozzájárulhatnak a logisztikai folyamatok hatékonyabbá és megbízhatóbbá tételéhez, ezáltal biztosítva a diagnosztikai folyamatok minőségét is.

Robotika, MI és a Labor 4.0

A második vásári napon a jövő laboratóriuma kerül terítékre. Prof. Dr. Stefan Holdenrieder a robotikát és a mesterséges intelligenciát vizsgálja a mindennapi laboratóriumi munkában. Különösen az éjszakai és hétvégi műszakban az automatizált rendszerek jövőben rutinfeladatokat vehetnek át, tehermentesítve a szakembereket.

A mesterséges intelligencia szintén támogatja a laborfolyamatokat, gyorsabban értékeli a komplex eredményeket, és szélesebb adathalmazon alapuló döntéseket tesz lehetővé. A genomika és az epigenetika új fejleményei egyaránt mutatják, hogyan fejlődik a diagnosztika a korábbi és pontosabb betegségfelismerés irányába.

Prof. Martin Widschwendter az Innsbrucki Egyetemről beszámol egy epigenetikus változásokon alapuló rákszűrő programról, amely a vérplazmában lévő sejten kívüli DNS-t vizsgálja, és ennek britországi bevezetéséről, valamint a tervezett ausztráliai kiterjesztésről.

A délutáni „Make Data Relevant” szekció a Labor 4.0-ra fókuszál. Megvitatják, hogyan működhetnek együtt a decentralizált diagnosztika, a Lab-on-a-Chip rendszerek, a standardizált laborértékek és a MI – és hogyan lesznek gyorsabban elérhetők a diagnosztikai információk ott, ahol döntések születnek.

A kulcsmeghívó Prof. Dr. Georg Hoffmann összegzi ezt a fejlődést: „Egy-két évtizeden belül aligha fogunk felismerni a laboratóriumot, ahogy ma ismerjük. A központi laboratóriumi rendszerek, a bonyolult mintaszállítások és a napokig tartó eredményvárakozások helyét egyre inkább átveszik a decentralizált, MI-vel támogatott rendszerek, amelyek a diagnosztikát oda viszik, ahol szükség van rá – az ágyhoz, az orvosi rendelőbe, sőt sok esetben akár otthonra is. Aki most befektet a Labor 4.0-ba, már most formálja a holnap orvoslását.”

Precíziós diagnosztika: jobb adatok az egyénre szabottabb terápiáért

November 18-án a precíziós diagnosztika kerül a középpontba. Prof. Dr. Verena Haselmann az UKE Hamburgról bemutatja az új biomarker-technológiákat és azok útját a kutatástól a terápiás döntésig.

Főként a liquid biopsies módszerekre helyezik a hangsúlyt. Ezek molekuláris változásokat mérnek a tumor sejten kívüli DNS-ében a vérplazmában. Ezek a módszerek hozzájárulhatnak a betegség lefolyásának korábbi felismeréséhez és a kezelések személyre szabásához rákos megbetegedések esetén.

Délután a fórum inkább a fiatal orvosjelöltekhez szól. A „Careers in Laboratory Medicine: Skills – Flexibility – Future” címmel bemutatják a karrierutakat klinikán, kutatásban, minőségbiztosításban, önálló vállalkozásban és diagnosztikai iparban. Ez a fórum egyben a kérdést is felveti, hogyan tudja a laboratóriumi orvoslás a jövőben megfelelő szakképzett munkaerőt szerezni és hosszú távon megtartani.

Egészségügyi reziliencia: a diagnosztika erősíti az embereket és az ellátórendszereket

A vásár utolsó napján a MEDICA LABMED FORUM tudatosan túlmutat az egyes diagnózisokon. Dr. Kai Prager a VDGH Berlin és a DiaSys GmbH, valamint Brigitte Pfeiff a PFEIFF Science + Healthcare Communications képviselői két nézőpontból közelítik meg a Health Resilience témáját: Hogyan járulhat hozzá a precíziós orvoslás és diagnosztika az egészség megőrzéséhez hosszú távon? És hogyan kell felépíteni az egészségügyi rendszereket, hogy azok a változó vagy nehéz körülmények között is hatékonyak maradjanak?

Ez a fórum összekapcsolja az egyéni és a rendszer szintű rezilienciát. A modern diagnosztika korábban képes felismerni a betegségeket, és pontosabb kezelési döntéseket lehetővé tenni. Ugyanakkor az automatizálás, a decentralizált diagnosztika, a digitális hálózatok és a hatékonyabb folyamatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ellátási struktúrák ellenállóbbá váljanak a szakemberhiánnyal, válságokkal vagy más terhelésekkel szemben.

Prof. Dr. Johnny Kim, a Cluster4Future curATime innovációs hálózat szóvivője példán keresztül mutatja be, hogyan vezetnek a kutatási eredmények a vállalati fejlesztésekhez, és végül a betegek számára elérhető kezelésekhez, például az mRNS-alapú regeneratív terápiákhoz szív- és érrendszeri betegségek esetén.

A záró szekció ismét kritikus szemmel vizsgálja ezt a folyamatot: Milyen akadályok akadályozzák még, hogy az új technológiák a mindennapi ellátásban megjelenjenek? Milyen feltételek szükségesek az implementációhoz? És mely példák mutatják már ma, hogy az innováció sikeresen átültethető az ellátásba? Ezekre a kérdésekre részletesebben is kitérnek.

Így zárul a MEDICA stratégiai fejlődésének körforgása: a tudományos felismeréstől a technológiai innováción át az integrációig, egészen a konkrét haszonig az emberek és az egészségügyi rendszerek számára.

A MEDICA LABMED FORUM már a MEDICA alapjegyével hozzáférhető.