Új utak a napvédő krémek fényvédő faktorának szabványosított meghatározásában

Mérőrendszer a napvédőszerek in vivo fényvédő faktorának meghatározásához. (Szerzői jog: Charitée)

2019 júniusában Brüsszelben ülést tartott az ISO "Napvédő tesztelési módszerek" (WG 7) munkacsoportja a "Kozmetikumok" (ISO/TC 217) bizottság keretében. Prof. Dr. Jürgen Lademann, a "Kísérleti és Alkalmazott Bőrfiziológia Központ" vezetője a Charité-től és a "Fejlett UV az Életért" konzorcium orvosi szakterületének vezetője meghívást kapott, hogy bemutassa a napvédő szerek SPF-jének nem invazív meghatározására szolgáló legújabb kutatási eredményeket.

Jelenleg az SPF-értékeket speciális laboratóriumokban, szabványosított mérési módszerrel mérik probandokon (in vivo). A napvédővel kezelt bőrt meghatározott ultraibolya (UV) sugárzásnak teszik ki, amíg napégés (erythema) nem alakul ki. A besugárzási dózisból és időből határozzák meg a fényvédő faktor értékét. Ez lényegében azt a védelmet szimulálja, amit a napvédő szerek nyújtani hivatottak.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hivatala (FDA), valamint az Európai Unió sürgősen olyan módszer kifejlesztését sürgeti, amely bőrsérülés nélkül működik. Az ISO 217-es bizottság ezért egy in vitro módszer nemzetközi irányelvén dolgozik, ahol a probandok helyett műanyag lapokat alkalmaznak speciális szerkezettel. „A bőr sajátos tulajdonságai miatt azonban ilyen in vitro méréseknek jelentős hátránya van” – mondja Prof. Lademann. „A hőmérséklet és különösen a bőr biofilmje nagy szerepet játszik a napvédő szerek eloszlásában a bőrfelszínen, és ezáltal a védelmi funkcióban is. Ezt nem lehet műanyag lapokkal reprodukálni.”

Az Charité a világ vezető bőranalízis műszer gyártója, a Courage + Khazaka electronic GmbH és a dermatológiai ápolószerek gyártója, a Hans Karrer GmbH közreműködésével olyan mérőrendszert fejleszt, amely nem invazív módon határozza meg az SPF értékét. LED-ek segítségével meghatározott hullámhosszú UV-sugárzást állítanak elő, és optikai szálakon keresztül a napvédővel kezelt bőrre juttatják. A visszavert és a szövetben szóródó fényt érzékelik, és ebből közvetlenül – időigényes erythema értékelés nélkül – határozzák meg az SPF értékét. „Ez a mérési elv figyelembe veszi a bőr sajátos tulajdonságait és reakcióit, ugyanakkor nem okoz kárt a tesztalanyoknak” – összegzi Prof. Lademann.

Ez lehetővé tette a projektcsapat számára, hogy meggyőzze az ISO-t is, és felkérték őket, hogy folytassák a fejlesztést, és karakterizálják a módszert a lehetséges szabványosítás érdekében. Most egy hibrid mérési módszert terveznek, amelyben a projektcsapat által kifejlesztett nem invazív SPF-meghatározás kombinálva van a napvédő szer spektrális elemzésével. „Ez a hibrid változat nagy előnnyel bír” – jegyzi meg Prof. Lademann. „Így mérhető lehet az SPF 80 és 100 is.” Ezek a magas SPF értékek ugyan nem kötelezően kerülnek feltüntetésre az Európai Unióban – itt a felső határ 50+. A kozmetikai gyártók számára azonban ez a mérés nagy jelentőséggel bírna. A napvédő szerek és azok hatóanyagai jobban jellemezhetők, és hatásmechanizmusuk is jobban megérthető. Ahhoz, hogy ezt a potenciált kiaknázzák, a projektcsapat a mérőrendszerek miniaturizálásán is dolgozik. „A kompakt UV-LED-ek jó alapot biztosítanak ehhez” – mondja Prof. Lademann. „Végső célunk egy megbízható, felhasználóbarát és költséghatékony eszköz kifejlesztése, amelyet az ISO szerinti szabványos SPF meghatározására használnak majd.”