„Fenntartható táplálkozás”

A kihívások hatalmasak: A világ népessége 2050-re meghaladja a kilenc milliárdot. És ezeket magas fehérjetartalmú élelmiszerekkel kell ellátni. Mivel az állattenyésztés ilyen mértékben túlterhelné a világ erőforrásait, nő az alternatív fehérjeforrások iránti kereslet – és a technológia iránt, amellyel ezeket előállíthatjuk.

A nagy rovarásnak van egy címe: egy jelentéktelen ipari terület Bergen op Zoom kikötővárosában, Noord-Brabant holland tartományában. Ott százmilliárd katonabogár-lárva kúszik, amelyet a fehérjetörténetíró Protix tenyészt és dolgoz fel – legutóbb évente több mint 15 000 tonnát. Eddig ez a sárgás por főként állateledel gyártására szolgál, de a jövőben lehet, hogy közvetlenül élelmiszerek gyártására is felhasználható lesz.

A mindennapi fogyasztók számára könnyű, de mégis hátborzongató hatásával a nagy rovarás talán a legkiemelkedőbb bizonyíték arra a forradalomra, amely az élelmiszeriparban bontogathatja szárnyait: az alternatív fehérjék fejlesztése, amelyek vagy közvetlenül, vagy állateledelként kerülnek végül az asztalra. Mert az egészséges felnőtteknek napi 0,8 g fehérjét kellene fogyasztaniuk testsúlykilogrammonként, ahogy a táplálkozási szakértők ajánlják – 2050-re ez napi több mint 500 millió tonna fehérjeigényt jelent.

Új eljárások és gépek az alternatív fehérjékhez

A hús és tejtermékek mellett növényi források és gombák is fontos szerepet játszanak. A hüvelyesekből, diófélékből, magokból, gabonából és szója fehérjeporának előállítása jelenleg az egyik legfontosabb növekedési hajtóerő az élelmiszeripari gép- és berendezésgyártásban, és sok helyen szó lesz róla a POWTECH-en is. Egy másik megközelítés a még gyerekcipőben járó „sejtalapú mezőgazdaság”, ahol a hús laboratóriumi módszerekkel tenyésztett és izomőssejtekből származó szövetekből állítják elő. És természetesen a rovarok, például a katonabogár fehérjéi.

A 2021 júniusi és legutóbb 2023 januárjában hozott EU-határozat, amely négy rovar fogyasztási célú engedélyezését tette lehetővé, tovább növelte a téma jelentőségét: például sült formában, csokoládéval bevonva, vagy fehérjepor és fehérjeszeletek formájában már hazánkban is felhasználhatók a bogarak, tücskök, kukacok és szöcskék. A gyártási eljárások meglehetősen összetettek – a tenyésztéstől a szüretelésen át a feldolgozásig számos folyamat lépés szükséges: szárítás, őrlés, centrifugálás, szállítás, csomagolás és tárolás.

A holland úttörő, a Protix 2009 óta fejleszti ezeket a folyamatokat gépgyártókkal, például Büllerrel és Alfa Laval-lel együttműködve. A svájci gépgyártó céggel alapították 2017-ben a Büller Insect Technology Solutions közös vállalkozást, hogy az eljárást ipari méretben is alkalmazhatóvá tegyék.

A példa jól mutatja: ahhoz, hogy az új eljárásokat nagyobb léptékben hasznosítani tudjuk, szükség van a start-upok, ötletadók és a gépgyártás közötti együttműködésre. A meglévő gépek, mint például keverők, extrudálók vagy centrifugák, részben teljesen új termékjellemzőkhöz igazításra vagy teljesen új fejlesztésre szorulnak. És ez nemcsak a rovarfehérjékre vonatkozik, hanem különösen a növényekből, például szója, búza és borsó, de gabonákból és levelekből történő kivonásra is.

Plant-based élelmiszerek a gép- és berendezésgyártás növekedési motorjai lesznek

A gépgyártók elkötelezettsége megtérül – mert az alternatív fehérjék piaca túlságosan gyorsan növekszik. A világban jelenleg a növényi fehérjék iránti kereslet évi 9,7%-kal nő, és 2028-ra elérheti a 23,4 milliárd dolláros értéket a Meticulous Research piackutató szerint. A növekedés motorjai között szerepelnek mind a változó táplálkozási szokások Észak-Amerikában és Európában (például vegán életmód), mind pedig a népességnövekedéshez és a növekvő jóléthez társuló igények, különösen Ázsiában.

Például a szeparációs technológia szakértői, mint az Alfa Laval, Andritz, GEA, Ferrum vagy a Flottweg, olyan gépeket és folyamatokat fejlesztenek, amelyekkel növényi fehérjék nyerhetők és izolálhatók. A fehérjék szárítása és finom porrá őrlése speciális tudást és megfelelő gépeket igényel, amelyek egyrészt elérik a kívánt őrlési finomságot, másrészt kímélik a hőérzékeny anyagokat, és magas higiéniai követelményeket is teljesítenek. A POWTECH kiállítói, például a Hosokawa Alpine, a Netzsch és mások már fejlesztettek ilyen megoldásokat.

De a fehérjeporok élelmiszerré alakítása, amelyet a fogyasztók elfogadnak, szintén speciális tudást igényel. Például a húshelyettesítő termékek texturálása, amelyek lehetnek száraz granulátumok (TVP) vagy magas víztartalmú húsanalógok (HMMA), már kaphatók a piacon. A gépgyártók, mint az Andritz, Büller vagy a Coperion, saját megoldásokat fejlesztenek ehhez.

Ahogy a mechanikus eljárástechnikában gyakran előfordul, a folyamat- és gépfejlesztők számára kihívást jelentenek az anyagjellemzők. Ezért elengedhetetlen a lehető legvalósághűbb próbák végzése. Sok gép- és berendezésgyártó cég saját tesztközpontokat létesít, ahol ügyfelek próbálhatják ki az alapanyagok és termékek feldolgozását, és meghatározhatják a folyamatparamétereket a nagyobb léptékű eljárásokhoz. Vagy – és ebben is a Bergen op Zoom-i nagy rovarás lehet irányadó – közösen fejlesztenek eljárásokat a gépgyártókkal, hogy ezeket végül együtt gyártsák. Az mérnökök és technikusok fantáziája nem ismer határokat – és lehetőségekben sincs hiány!