A Benchmark teszi összehasonlíthatóvá az előrejelző eszközöket

A Fraunhofer IPA kutatócsoport fejlesztett ki egy benchmark-eszközt. Ez összehasonlíthatóvá teszi azokat a módszereket, amelyekkel a jövőbeni energiafogyasztás mérhető. (Forrás: Fraunhofer IPA / Fotó: Rainer Bez)

A választás nehézsége: azok a vállalatok, amelyek alacsony vagy negatív áramárakból szeretnének profitálni, megbízható előrejelzésekre van szükségük a jövőbeni energiafogyasztásról. Mivel a prognosztikai eszközök piaca átláthatatlan, a Fraunhofer IPA kutatói egy benchmarkot fejlesztettek ki, amely összehasonlítja a piacon elérhető megoldásokat.

Amikor a nap nem süt, és a szél nem fúj, napelemek és szélerőművek nem termelnek áramot. Egy ilyen sötét időszak, az úgynevezett sötétfázis, bár ritka, de minél több energiát termelnek megújuló forrásokból, annál inkább változik az áramellátás évszakok és időjárási körülmények szerint – és ezzel együtt emelkedik vagy csökken az ár a Lipcsei Villamosenergia-kereskedelmi Tőzsdén. 2019-ben akár 200 órán keresztül is mínuszban volt az ár. Azok a vállalatok, amelyek ilyen árfolyam-ingadozásokból szeretnének profitálni, pontosan kell tudniuk becsülni, hogy a közeljövőben mennyi áramra lesz szükségük, és akkor növelik a termelésüket, amikor az ár alacsony vagy negatív.

Azonban olyan sokféle prognosztikai eszköz létezik, amelyek segítségével előre jelezhető az energiafogyasztás, hogy a piac még tapasztalt energiamenedzserek számára is alig áttekinthető. Kezdve az egyszerű módszerektől, amelyek szerint a nyári munkanapokon a fogyasztás nagyjából ugyanakkora, egészen az öntanuló algoritmusokig, amelyek negyedóránként kérdezik le az energiafogyasztást hosszabb időszak alatt, és ebből következtetéseket vonnak le a jövőre nézve.

Benchmark-eszköz szimulálja a terhelés-előrejelzéseket

Az a kérdés, hogy melyik prognosztikai eszköz a legmegfelelőbb a saját vállalat számára, csak nagy erőfeszítéssel válaszolható meg. „A piaci kínálaton túlmenően saját energiaadatainkat is alaposan át kell vizsgálni”, tanácsolja Thilo Walser, az Ipari Energia Rendszerek osztály vezetője a Fraunhofer Iparfejlesztési és Automatizálási Intézetből (IPA). Ő és kollégái egy olyan benchmark-eszközt fejlesztettek ki, amely összehasonlítja a piacon elérhető prognosztikai eszközöket a vállalat adott körülményeivel, így megtalálva a legmegfelelőbb módszert.

Ehhez a kutatóknak hozzáférésre van szükségük egy vállalat energiairányítási szoftveréből származó adatokhoz. „A magas rendelkezésre állás és az adatok minősége alapfeltétel a sikeres előrejelzéshez”, magyarázza Can Kaymakci, a Fraunhofer IPA tudományos munkatársa. Az adatok alapján a benchmark-eszköz szimulálja a terhelés-előrejelzéseket minden releváns módszerrel. Ennek a benchmark-elemzésnek az eredménye egy lista, amely a kiválasztott prognosztikai eszközöket azok alkalmassága szerint rangsorolja.

A kutatók saját prognosztikai eszközt kívánnak fejleszteni

„A benchmark nemcsak független értékelést nyújt a prognosztikai eszközökről”, mondja Walser, „hanem azt is megállapítja, hogy milyen követelményeket támaszt a prognózis módszere az informatikai rendszerrel szemben, és milyen gyorsan számolja ki a modellt a jóslásokat.” Emellett a kutatók kiegészítő tanácsadás keretében tippeket adnak arra, hogy a jövőben milyen adatokat érdemes még gyűjteni a pontosabb terhelés-előrejelzések érdekében.

De a kutatók maguk is új felismeréseket szereztek a benchmark-eszköz fejlesztése során. Mivel elég tudást gyűjtöttek ahhoz, hogy saját prognosztikai módszert indítsanak el. „Ez a módszer a kiszámíthatatlan energiafogyasztások jobb előrejelzését célozza”, mondja Christian Dierolf a Fraunhofer IPA-tól. Ez különösen érdekes az ipari vállalatok számára, ahol naponta jelentősen változó terhelési görbék vannak. „A fejlettebb prognózisok lehetővé tennék számukra, hogy az áramárak ingadozásából származó árbevételi lehetőségeket kihasználják”, folytatja Dierolf.