Higiénikus élelmiszer-előállítás hatékony légszűrőknek köszönhetően

Csak a légszűrő működési költségeinek átlagosan 15%-át teszi ki a beszerelés, míg általában az energiafogyasztás költségei teszik ki az összköltség 70%-át. Ezért érdemes a megfelelő légszűrők kiválasztásakor a teljes életciklus-költségeket figyelembe venni, hogy kihasználhassuk a lehetséges energia-megtakarítási lehetőségeket. (Kép: Camfil)

Táblázat 1

EUROVENT címke a szűrő kiválasztásának megkönnyítésére: alacsony energiafogyasztás jó beltéri levegőminőséggel kombinálva. (Kép: Camfil)

Szűrőosztályok az ePM1 szűrőosztály szerint (Táblázat: EUROVENT Rating Standard REC 4/21-2018)

Az ePM2.5 szűrők osztályának energiaosztályai (tábla: EUROVENT Rating Standard REC 4/21-2018)

Szűrőosztályok az ePM10 szűrőosztály szerint (Táblázat: EUROVENT Rating Standard REC 4/21-2018)

Az Absolute V HEPA szűrő sorozat – szintén ProSafe légszűrőként érzékeny folyamatokhoz. (Kép: Camfil)

Az élelmiszeriparban a biológiai szennyeződés elkerülése és a stabil gyártási folyamatok biztosítása érdekében különösen fontos a magas beltéri levegőminőség. Ez nemcsak a gyártási folyamatokat és termékeket védi, hanem a munkatársakat is. Ezért a műszaki beszerző, a gyártásvezető vagy az üzemeltetési menedzser folyamatosan szembesül a legoptimálisabb szűrőrendszer kiválasztásával. Az „levegőszűrő választás kínjai”-t megkönnyítendő a Camfil hat kérdést tesz fel, amelyek iránymutatást adnak a célcsoportnak és tisztázást hoznak a (levegő-) útján a higiénikusabb élelmiszer-előállítás felé. 

Bár a friss levegő az ember magánéletében alapvető feltétele az életképességnek és az egészségnek, az élelmiszeriparban súlyos csapdává válhat: mert az „ellenség” minden ital- vagy hús-, pék- és édességgyártónál a frisslevegő-ellátás révén jelentkezik. Egy gyártási folyamat során mikroorganizmusok juthatnak a gyártási környezet levegőjébe, és ott szennyezéseket okozhatnak. Annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki vírusok és baktériumok forrása, a gyártáshoz szükséges berendezések, rendszerek és alkatrészek megválasztása mellett a levegő higiéniai állapota is kiemelten fontos szerepet játszik. A levegőben lévő baktériumok, penészspórák, élesztőgombák vagy vírusok potenciális okai lehetnek a termék korai romlásának, és az egészségüket is veszélyeztethetik a dolgozóknak.

Amennyiben nem alkalmaznak hatékony levegőszűrő rendszereket, ezek a mikroorganizmusok alapvetően hozzáférhetnek a gyártóhelyek külső és belső levegőjéhez. Az átlagos külső levegő 200-tól 1500 baktériumot tartalmaz köbméterenként. Amikor ezek találkoznak a légkondicionáló berendezésekkel, hővel, páratartalommal vagy felhalmozódott szerves anyagokkal, rendkívül gyors szaporodásuk és sokszorosuk várható. Ennek lehetséges következményei lehetnek például a gyártás kiesése, termék visszahívása, extra költségek a hibák kijavítására és ellenőrzésekre, árbevétel csökkenése, a termékek kivonása a kereskedelemből, és természetesen a hírnév károsodása. Ami a gyógyszer- vagy orvostechnikai gyártási területeken a higiénia szempontjából elfogadható, az az élelmiszeriparban csak olcsó lehet. Csak így lehet joggal megfelelni a fogyasztói magas elvárásoknak az élelmiszerek minősége és eltarthatósága terén. Ezért a gyártó vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságos gyártásra.

Hat kérdés és válasz az „air filter választás kínjai” ellen

Ahhoz, hogy megfelelő levegőminőséget biztosítsunk bizonyos gyártási folyamatokhoz még gazdaságilag elfogadható körülmények között is, a megfelelő szűrőosztályok és / vagy szűrőépítési típusok kiválasztásánál több szempontot kell figyelembe venni, melyeket az alábbi kérdések és válaszok foglalnak össze:

1. Milyen minőségű levegőt kell szűrni?
A gyártási folyamat során szükséges levegőminőség meghatározásához – az árucsoport vagy az iparág függvényében – szabványokat lehet vagy kell alkalmazni. Ilyenek például a DIN EN ISO 14644 „Tisztaterek és kapcsolódó tisztatér-részek”, a DIN EN ISO 14698 „Biokontamináció ellenőrzése tisztatértechnológiával”, vagy a DIN EN 16798 a nem lakóépületek szobai, külső-, belső-, és szellőző levegőjének osztályozására (szellőztetés nem lakóépületekben – teljesítménykövetelmények szellőző- és klímaberendezésekhez, valamint szobahűtőrendszerekhez).

2. Mely területeken van szükség szűrőrendszerre a vállalkozásomban?
Nemcsak a gyártott terméknek kell megfelelnie a meghatározott higiéniai szabványoknak tiszta csarnoklevegővel, hanem a gyártásban részt vevő emberek és berendezések is. Míg a munkatársaknál elsősorban az egészség- és jólléti szempontok a mérvadók, a gépi szférában a zavartalan működési idő és a minimális karbantartási- és tisztítási igény a fő szempont. A Camfil tapasztalt szakemberei ismerik azokat a kevésbé nyilvánvaló területeket is, ahol a szűrt tér levegője nagyban hozzájárulhat a zökkenőmentes és hatékony folyamatokhoz. Például a fűtött levegő hőenergiájának hatékony kihasználásához a kifújt levegő hőcserélő rendszereket alkalmaznak. Minél tisztább a külső és belső levegő, valamint a kifújt levegő, annál kevésbé szennyezik a beépített fűtő- és hűtőberendezések, és annál hatékonyabban tudják átadni az energiát.

3. Milyen levegőminőség szükséges az egyes helyszínekhez?
E kérdés megválaszolásához mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Ő ismeri a legjobb besorolást a durva-, finom-, szálló- vagy molekuláris szűrőkre a helyszínen uralkodó követelmények szerint. Itt van néhány útmutató a Camfiltől:

- A DIN EN ISO 16798-3 szabványban általában kétlépcsős részecskeszűrést javasolnak, ahol az első fokozat ePM10 ≥ 50 % osztályú szűrőkkel, míg a második fokozat ePM1 vagy ePM2.5 ≥ 65 % osztályú szűrőkkel történik.
- Városokban vagy ODA 2 vagy ODA 3 (ODA = Outdoor Air Quality) külső levegőminőségű területeken, valamint olyan beltéri levegőminőség esetén, amely IDA 1 és IDA 2* között van (IDA= Indoor Air Quality), molekuláris szűrő alkalmazása javasolt, mielőtt legalább egy ePM1 ≥ 70 % osztályú részecskeszűrő kerülne a molekuláris szűrő védelmére.

* IDA 1-4 = a beltéri levegő minőségi kategóriái a DIN EN ISO 16789 szerint, magas (1) és alacsony (4).

A légkondicionáló rendszer tervezése során fontos meghatározni az ODA értéket is. Az ODA érték három kategóriában – ODA 1 (jó) és ODA 3 (rossz) között – tükrözi a helyszín külső levegőminőségét, és közvetlen hatással van a légkondicionálóban alkalmazott levegőszűrőkre. Minél rosszabb a külső levegő minősége, és minél magasabb a beltéri levegő minőségének elvárt szintje, annál összetettebben kell szűrni a külső levegőt. Ezért az ODA érték fontos szerepet játszik a légkondicionáló rendszer méretezésében, mivel a szűrő minősége befolyásolja az energiahatékonyságot is (lásd 1. táblázat).

- A külső-, belső-, szellőző-, kifújt- vagy recirkulációs rendszerek védelmében legalább ePM10 ≥ 50 % osztályú szűrőket kell alkalmazni. A Camfil azonban az ePM1 osztályú termékeket ajánlja, legalább ≥ 60 % szűrési hatékonysággal.
- A szűrő cseréjének időpontját a legelső elért határérték szerint kell meghatározni, figyelembe véve a tényleges üzemórákat, az ajánlott telepítési időszakot vagy a végnyomáskülönbséget, miközben a VDI 6022 szabvány szerint a szűrő cseréjét időben kell elvégezni: külső levegőszűrőt 12 hónap, belső levegőszűrőt 24 hónap után kell cserélni, ha a megadott határértékek nem teljesülnek időben.
- A mikrobiális növekedés elkerülése érdekében a levegő relatív páratartalmát minden rendszerben, így a szűrőben is, lehetőség szerint 70% alatt kell tartani. A hőmérséklet és a páratartalom csökkenése csökkenti a mikroorganizmusok életképességének lehetőségét.

4. Miért értelmes a légkondicionáló rendszerek életciklus-költségeinek összehasonlítása?
Egy légkondicionáló rendszer életciklus-költségeinek (LCC) kritikus szemmel történő összehasonlítása általában jelentős megtakarítási lehetőségeket kínál. Nem ritkán több mint 10 000 euró takarítható meg évente egy rendszer esetében. Itt az érvényes: minden további Pascal nyomáskülönbség egy szűrőlépcsőnként RLT rendszer esetében 1,80 € plusz energia-költséget jelent, az energiaár 0,18 € / kWh.

Az általában a légszűrő működési költségeinek mindössze 15%-át teszik ki a beszerzési árak, míg 70%-ot az energiafogyasztás tesz ki. A fennmaradó 15% a munka- és hulladékgazdálkodási költségek. Ezért a kiválasztás során nemcsak a vásárlási ár, hanem a végnyomáskülönbség / kezdőnyomáskülönbség, valamint a tartósság és az energiahatékonyság is fontos szempont.

-> Mennyibe kerül a légszűrő a beszerzéskor?
-> Milyen szűrőhatékonyságot biztosít a DIN EN ISO 16890 szerint a légszűrő? (Finom-, PM1, PM2.5 és PM10 osztályok)
-> Mekkora az átlagos működési ideje (tartósság)? (A VDI 6022 szerint: 12 vagy 24 hónap)
-> Mennyit fogyaszt a légszűrő, hogy a szűrőteljesítményt az előírt működési idő alatt biztosítsa?

5. Honnan szerezzem be ezeket az információkat a összehasonlításhoz?
2012-ig nem minden légszűrőt teszteltek megfelelően, így nem volt lehetőség a különböző márkák / típusok összehasonlítására. Az EUROVENT bevezetésével, amely az energiahatékonyság objektív osztályozását végzi, könnyebb megtalálni a legkisebb energiafogyasztású, ugyanakkor legjobb beltéri levegőminőségű légszűrőt. Minden légszűrőt az A+ és E osztály között értékelnek. Az EUROVENT értékelési szabvány REC 4/21-2018 szerint az osztályozás jobb megértést ad az éves energiafogyasztásról, amely az A+ és E energiaosztályok szerint van meghatározva.

6. Mit kínál különösen a Camfil az élelmiszeripar számára?
Általánosságban a Camfil elérhető iparág-specifikus termékszabványai a következők:
- Mikrobiális szennyeződés csökkentése optimális szűrési megoldásokkal
- Élelmiszerbizonyítvány a közeli részecskeszűrőkhöz
- Az EU 1935/2004/EK rendelet teljesítése minden, az élelmiszeriparban releváns részecskeszűrő esetében
- A levegőszűrők és szűrőházaik megfelelnek a HACCP kockázati szintnek (Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok)
- Szűrők nyomon követhetősége, azonosítása és megjelölése
- Az európai DIN EN ISO 16890 szabvány szerint osztályozás, moduláris és rugalmas szűrőrendszerek
- Egyszerű és biztonságos kezelhetőség
- Gyors és hatékony karbantartás
- Egyedi hozzáférés például helyszíni tesztekhez
- Korrózióállóság (rozsdamentes acél, műanyagok, poliésztergyanta)

Különösen a Camfil ProSafe sorozatának neve ígéretes: megfelel a legmagasabb követelményeknek a biztonság, nyomon követhetőség és ellenőrzés terén. A „ProSafe” szűrők, amelyeket kifejezetten a gyártási folyamatok biztonságának garantálására fejlesztettek ki, olyan anyagokból készültek, amelyek a legérzékenyebb gyártási folyamatokat is kiválóan védik. Mivel az élet- és egészségügyi iparban a szűrők ellenállnak a fertőtlenítőszereknek, az élelmiszeriparban a komponenseknek az európai rendelet szerint (EG) 1935/2004 az élelmiszerekkel való érintkezésre tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Az anyagoknak a DIN EN ISO 846 és a VDI 6022 szerint mikrobiális növekedésre inertnek kell lenniük, ugyanakkor mentesek káros kémiai összetevőktől, például Bisphenol A-tól, formaldehidtől vagy ftalátoktól.