EUROVENT 2019

(Kép: Camfil)

(Kép: Camfil)

Tények | DIN EN ISO 16890:2016

Három alapvető tényező vezette arra, hogy a légszűrők energiafogyasztása a légtechnikai ipar figyelmének középpontjába kerüljön. Ezek közül az első a növekvő energiaárak, második a szigorodó CO2-kibocsátási követelmények, harmadik pedig a tudatosság növekedése a rossz minőségű levegő egészségre és közérzetre gyakorolt súlyos hatásairól.

Az ezen fejlemények figyelembevételével 2019. január 1-jén életbe lépett egy új Eurovent osztályozási rendszer, amely a szűrők teljesítményének értékelésére vonatkozó nemzetközi szabványokra épül. Ebben a légszűrőket egy színalapú jelölőrendszer szerint osztályozzák, amelyet elektromos háztartási készülékek, például hűtő- és fagyasztószekrények ismert színkódjai alapján alkalmaznak, A+ és E közötti skálán. Az A+ osztály a legalacsonyabb, az E pedig a legmagasabb energiafogyasztást jelenti. Az energiahatékonysági osztályozás segít a felhasználóknak jobban megérteni az éves energiafogyasztást, az átlagos hatékonyságot és a minimális hatásfokot. Ezáltal könnyebb megtalálni a legkisebb energiafogyasztású megfelelő légszűrőt.

Növekvő követelmények

A Eurovent szerinti vizsgálatok során az energiahatékonysági követelmények szigorodtak, és ennek eredményeként sok, korábban A+ besorolású szűrőt A-ra minősítettek vissza. Az új Eurovent vizsgálati normák szerint történő légszűrő kiválasztás pénzt takarít meg, és biztosítja az egészséges beltéri levegő minőségét.

Az új energiahatékonysági osztályozás a DIN EN ISO 16890:2016 nemzetközi szabványon alapul, amely a létesítményekben alkalmazott részecskeszűrést szabályozza. 2018. június 1-jétől váltotta fel a korábbi tesztstandardokat. Az Eurovent vizsgálatán részt vevő gyártóknak teljes körű vizsgálati jelentést kell benyújtaniuk ISO16890 szerint, amely alapján kiszámítják a szűrő energiafogyasztását. Európában az EN779:2012 szabványt az ISO 16890 váltja fel (a definíció pontosabb és reálisabb, mint a régi EN779 rendszer, amelyben csak egy energiaosztályonkénti fogyasztási érték volt).

Az ISO 16890 első alkalommal részletesen tájékoztat arról, hogy mit tudnak a szűrők. Például egy légszűrőt ePM1 60%-nak írnak le. Ez azt jelenti, hogy a szűrő PM1 részecskék esetén 60%-os hatékonysággal szűr. Az „e” rövidítés a szűrő hatékony leválasztási fokát jelöli, a „PM1” pedig a részecskeméret tartományt (0,3 µm-től 1 µm-ig). A „60%” mutatja az adott mérési tartományban leválasztott részecskék százalékos arányát.

Szűrőcsoportok osztályozása

A beltéri levegőben uralkodó finom részecskék (PM – particulate matter) az ISO 16890 szerint négy szűrőcsoportba sorolhatók:

1.
Durva részecskék (Coarse):
10 µm-nél vagy nagyobb átmérőjű részecskék (1 µm = 1/1000 milliméter). Ide tartoznak a látható durva por, homok, levelek, haj és más nagyobb szerves részecskék.

2.
PM10:
10 µm vagy kisebb átmérőjű lebegő részecskék. Ide tartozik a finom por és szerves részecskék.

3.
PM2.5:
2,5 µm vagy kisebb átmérőjű lebegő részecskék, mint pollen, spórák és más szerves részecskék.

4.
PM1:
1 µm vagy kisebb átmérőjű lebegő részecskék. Ide tartoznak az égéstermék részecskék, a dízelfüst és vírusok.

Legjobb beltéri levegő minőség

A test képes 10 µm vagy nagyobb átmérőjű durva részecskéket „szűrni”, mielőtt a torokba kerülnek. A 2,5 µm vagy kisebb részecskék a tüdőben hatnak, míg az 1 µm vagy kisebb PM1 részecskék az alveolusokon keresztül a vérkeringésbe juthatnak, ezzel növelve a gyulladásos nyálkahártya-gyulladás vagy szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezért fontos, hogy a szűrőket az adott részecskeméret (PM10, PM2.5 és PM1) hatékonysága szerint osztályozzák – és ez a fő célja az új globális légszűrő szabványnak, az ISO 16890-nek.

A megfelelő légszűrő nemcsak pénzt takarít meg, hanem egészséges beltéri levegő minőséget is biztosít. Az Eurovent új energiahatékonysági osztályozásával még könnyebbé vált megtalálni a legalacsonyabb energiafogyasztású, ugyanakkor a legjobb beltéri levegő minőséget biztosító légszűrőt.

A hivatalos Eurovent brosúra letölthető a www.camfil.com oldalról.