Bűvös szó: BIM

A Building Information Modeling (BIM) magába foglalja az építészek, mérnökök, labortervezők és tisztatér szakértők virtuális kerekasztalát, valamint a levegőáramlások szimulációját és még sok mást. Csak első pillantásra tűnnek ezek a különböző szintek távol egymástól. A digitális technológia összehozza őket, és jelenleg már az új VDI (Német Mérnökök Szövetsége) irányelvei is értelmes gyakorlati kialakítást tesznek lehetővé. A BIM jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit a tisztatér területén a Cleanzone kiállítás mutatja be Frankfurt am Mainban, 2018. október 23./24-én.

Nem teljesen szokatlan tapasztalat: a tervező digitális támogatással tervezte az épületet, majd kinyomtatja a CAD-tervet. Ennek alapján a szerkezeti tervező saját modelljét alakítja ki. A műszaki épületgépész mérnök (TGA) követi őt, majd egy külön szakértő kerül a képbe – röviden: már a tervezési szakaszban sok alkalom adódik felesleges dupla munkára. A legrosszabb esetben
végül összeütközik a központi tisztavíz-ellátás és egy tűzoltóvíz-vezeték.

Digitális technológiák teszik vonzóbbá a csapatban történő tervezést

A BIM (Building Information Modeling) koncepciója az, hogy minden érintett a tervezés, az építés és az üzemeltetés során egy digitális modellen dolgozik együtt. „Az dupla munka és ütközések jelentősen csökkenthetők így,” értékeli Frank Jansen, a VDI (Német Mérnökök Szövetsége) Épület- és Épületgépészeti Társaság műszaki tudományos munkatársa Düsseldorfban. „Azonban az anyagi előny csak később jelentkezik. Először több időt kell fordítani a tervezésre és a kommunikációra az érintettek között. Később ez egy
zökkenőmentesebb befejezést eredményez. Pénzügyi megtakarítások a létesítménygazdálkodás során jelentkeznek az egész üzemeltetési időszak alatt, például a teljesítményadatok ellenőrzése és irányítása, vagy az átalakítások és alkatrészcserék dokumentálása révén. De legfőképpen a
épületek minősége nő.”

A digitális technológiák fejlődése ösztönzi a BIM-mel történő tervezést. Bár a különböző szakágak képviselői alapvetően mindig is közösen tervezhettek ceruzával és papírral, a gyakorlatban előnyös, ha nagy távolságban is gyorsan össze lehet ülni egy virtuális kerekasztalhoz, például felhőben. A BIM-modellben a geometriai adatok mellett bármennyi további attribútum hozzáadható, például időbeli elvárások vagy költségadatok, sőt akár speciális részletek is (pl. szellőzőrendszer kialakítása, légkondicionálás teljesítményadatai a tisztatérben, felhasznált anyagok, karbantartási vagy higiéniai tervek).

Mindezek az adatok nemcsak az építés során, hanem későbbi módosításoknál is segítenek. Gondoljunk például a kórházi átalakításokra, beleértve a műtőhelyiségeket, vagy a tisztaterek korszerűsítésére jogszabályi intézkedések, új VDI irányelvek vagy szigorúbb ügyfélelvárások következtében! Könnyebbséget jelent minden esetben a „digitális iker” az adott épületről, különleges adatokkal a labor- és tisztatér területéről.

Széltechnikai példák

A gyakorlatban az BIM nyitott szabványként való kialakítása fontos pluszpontot jelent. Hiszen ha az építész és a széltechnikus különböző programokat használnak, akkor a puzzle-t még össze kell illeszteni.

„A BIM rendszer szerint egyszerűen programozok egy interfészt,” magyarázza Benjamin Zielke, a berlini Hermann-Rietschel Intézet tudományos munkatársa. „A cél többek között az, hogy átalakítások és módosítások esetén szimulációkat nyomásra futtathassunk. Sok minden, ami ma hosszú évek tapasztalatán alapul, hatékonyabban tervezhető – és valóban pontosan. Például elkerülhető a túlméretezett légkondicionáló berendezések alkalmazása, valamint a vele járó felesleges költségek a kivitelezésben és üzemeltetésben.”

Jelenleg a BIM, mint összkoncepció, még nem vált magától értetődő részévé a tisztatértervezés mindennapjainak, de bizonyos aspektusok már igen. Ide tartozik különösen a széláramlás-szimuláció.

„Ma főként akkor alkalmazzuk, amikor konkrét problémákat kell megoldani,” tudja Heimo Müller, a Carinthian Tech Research, St. Magdalen (Ausztria) tapasztalata alapján. „Egy példa lehet a szennyeződések vagy a túl magas részecskeszámok megjelenése. Széláramlás-szimulációkkal jobban megértjük a problémákat a szűkítésekben, a kesztyűdobozokban és általában a tisztaterekben, és gyorsabban találunk megoldásokat. Az egész tisztatér fizikai modelleken és numerikus módszereken alapuló kalkulációja azonban nagyon hosszú időt venne igénybe. Ezért lépésről lépésre haladunk a kérdés felé: a jelenlegi helyzet szimulációja, mérések és a modell összevetése, majd különböző geometriai megoldások szimulálása a problémák megoldására. Egy teljes tisztatér szimuláció alapú kialakítása elképzelhető, de kevés értelme van.”

A Building Information Modeling sok mindenben mozog

A BIM hatalmas potenciálja és a mai működési gyakorlat között még jelentős szakadék tátong, de már a Német Mérnökök Szövetsége eszközöket biztosít ennek áthidalására. A TGA területen már évtizedek óta létezik a VDI 3805 „Termékadatcsere a TGA-ban” című irányelvsorozat, amelyet jó szívvel tekinthetünk egy korai BIM építőelemnek.

Jelenleg tizenegy irányelvi projekt folyik a VDI 2552 sorozatban a BIM-ről – az alapelvektől a fogalmakon és definíciókon át az adatkezelésig és adatcsereig, valamint a megrendelői információs követelményekig. Csak ebben az évben három-négy új kiadás várható. A nemzetközi szabványügyi testületekkel folyamatos a kommunikáció.

Ez jó alkalom arra, hogy tájékozódjon a Building Information Modeling lehetőségeiről saját tisztaterei tervezése és korszerűsítése kapcsán, a Cleanzone kiállításon, 2018. október 23./24-én Frankfurt am Mainban.