A Cleanzone megmutatja, hogyan lehet az energiahatékonyságot megvalósítani

Az iparág figyelme ma inkább az energiahatékonyság felé fordul. Forrás: Messe Frankfurt Exhibition GmbH

Az osztálytermek energiahatékonysága az elmúlt húsz évben a legfontosabb témává vált. Számos sikeres beállítási lehetőség létezik. Melyek ezek, és hogyan kell őket használni, ezt tudhatják meg a látogatók a Cleanzone tisztatér-kiállításon 2024. szeptember 25-26-án Frankfurt am Mainben.

A világban zajló háborúk és válságok miatt az energiaellátás bizonytalanná válik, vagy a költségek növekednek. Vagy mindkettő. Emellett szükség van a CO2-lábnyom és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére is. Ez a „Európai Zöld Megállapodás” keretében jelenik meg: klímasemlegesség 2050-ig. Az EU-taxonómia rendelete meghatározza a technikai kereteket. Ennek értelmében mérhetővé válik egy beruházás ökológiai fenntarthatósági foka, valamint kötelezettséget ír elő a „nem pénzügyi” ökológiai és fenntarthatósági jellemzők nyilvánosságra hozatalára a vállalatok részéről.

Ez mind energiamegtakarításra kényszerít. De pont a tisztatérben?

Ötletek az energiahatékonyság növelésére multiplikátor hatással

Valóban igaz: egy tisztatérnek elsősorban tisztának kell lennie. Az energiahatékonyság ebben másodlagos szerepet tölt be. A 2000-es évekig alig foglalkoztak az energiaszámlákkal, inkább a folyamat számára szükséges tisztaságot biztosították. Most azonban különösen a levegő kondicionálása és tisztítása sok energiát igényel, és ez az energia ára folyamatosan nő. Ezért az elmúlt húsz évben az energia egy folyamatosan rendelkezésre álló árucikkből költségmeghatározó tényezővé vált.

Ma már inkább az energiahatékonyságra fordítjuk a figyelmet, mivel a számszerű jelentősége is egyre inkább tudatosul. Például a Fraunhofer Társaság teljes energiafelhasználásának akár 60 százalékát a tisztaterek költségei teszik ki. A jó hír az, hogy az energia-megtakarítási ötleteknek nagy multiplikátor hatásuk lehet, és a Fraunhofer Társaság már dolgozik a potenciál kihasználásán.

Az Német Mérnökök Szövetségénél (VDI) is nagy aktivitások zajlanak. Egy munkacsoport jelenleg egy új irányelvet dolgoz ki az energiahatékonyságról. Feladata a 2011 óta létező (és már nem teljesen aktuális) VDI 2083 lap 4.2 „Tisztatértechnika – Energiahatékonyság” irányelv felülvizsgálata.

Az asztalnál részt vesznek minden érdekelt kör képviselői, ez lényegében tervezőket, kivitelezőket és tisztatérüzemeltetőket, kutatás és oktatás képviselőit, szabályozási és vezérlőtechnika gyártókat, valamint tisztatér-komponensek gyártóit is. „Reméljük, hogy hamarosan elfogadhatjuk a tervezetet” – örül Thomas Wollstein, a VDI munkacsoport tudományos munkatársa. Annyit már elárulhat a tartalomról, hogy a főbb pontok a „Tisztatér- és szellőzőrendszer” és az „Energiahatékony működtetés” lesznek. Emellett külön foglalkoznak a „Tisztatér energiaigényével”, az „Energiával kapcsolatos paraméterek és sajátosságok”, az „Energiahatékonyság értékelési és növelési folyamata”, a „Felhasználói követelmények, tervezési feltételek”, az „Üzembe helyezés” és az „Energia-alapú üzemeltetési optimalizáció (eBO)” kérdéseivel.

A VDI 2083 új tartalmai gyakran hasonlóak a DIN EN ISO 14644 szabvány részeihez. Ez csak logikus, mivel a VDI munkacsoportok általában részt vesznek a nemzetközi testületek munkájában, így irányelveik mindig nemzetközi jelentőséggel bírnak. Az iparág ma már inkább az energiahatékonyság felé fordul.

Az, aki először foglalkozik az „energiahatékonyság a tisztatérben” témával, gyorsan talál több megközelítési pontot. Például érdemes megfontolni, hogy a tisztatér nem működjön folyamatosan hét 24 órás napokon át a legmagasabb légcsere-rátával, hanem csak a gyártási időszakokban. Emellett különböző – és különböző „energiaigényes” – módszerek léteznek bizonyos levegőállapotok és tisztaságok eléréséhez.

A fűtés, szellőztető technika és szellőzés gyakran az első helyen állnak. És mivel a legköltséghatékonyabb tisztatér az, amelyikre nincs szükség, mindig érdemes megfontolni: elég egy tisztatér? Elég egy alacsonyabb tisztatér osztály?

Egy meglévő tisztatér energiahatékonyságának növeléséhez stratégiai megközelítés szükséges. Például a működtető egy négypontos módszert alkalmazhat, és felteheti magának a következő kérdéseket:
1. Cserélhetem-e a meglévő szűrőket jobb típusokra?
2. Van-e már lehetőség a hővisszanyerésre a tisztatérben?
3. Mennyire lehet esetleg csökkenteni a légcsere-per órák számát?
4. Hogyan lehetne javítani a motorok vagy hajtások hatékonyságát?

Fontos, hogy ezeket a kérdéseket valóban nyitottan tegyük fel. A régi szabályok, például hogy a 20-szoros légcsere és a 30 százalék külső levegőigény elengedhetetlen minimum értékek, „a múlt homályába vesznek”. Egy lényeges beállítási pont a levegő vezetése. Különösen az, hogy a külső levegővel szívott levegőt nem szabad utána visszafújni a szabadba. Ehelyett a már megtisztított levegőt a tisztatérben kell tartani, és ott körforgásban vezetni. Erre például a praktikus szűrő-ventilátor egységek (röviden: FFU) alkalmasak. Ezek folyamatosan tisztítják a levegőt, és külső levegőt juttatnak be. Általánosságban elmondható, hogy a recirkulációs koncepciók alapvetőek a jó energiahatékonyság eléréséhez a tisztatérben.

Másik beállítási lehetőség a toleranciák kérdése. Sok tisztatér-üzemeltető az elején meghatározta ezeket, anélkül, hogy az energiahatékonyságra gondolt volna. De ha a gyártott termék 20-80 százalék közötti páratartalmat tolerál, akkor nem szükséges szigorúbb határokat meghatározni. És ha a hőmérsékletet 21 °C ± 1 °C helyett 21 °C ± 3 °C-ra lehet állítani, az további energiát takarít meg.

Ha a külső és belső hőmérséklet egyezik, akkor akár a szabad hűtésre is áttérhetünk, és így elkerülhetjük (legalább ideiglenesen) az energiaigényes hűtőberendezést.

Hogyan néz ki egy stratégiai megközelítés az energiahatékonyság növelésére a tisztatérben, és mely termékek alkalmasak erre a technológiai szinten, azt mutatja a Cleanzone tisztatér-kiállítás 2024. szeptember 25-26-án Frankfurt am Mainben.