A hűtés-, klíma- és hőszivattyútechnika jövője

Dr. Rainer Jakobs kilátásai

A Chillventa 2022 bebizonyította: a hűtés-, klíma- és hőszivattyús vállalatok meg tudták tartani vagy részben bővíteni árbevételüket – a társadalmi és gazdasági kihívások, például szállítási problémák, Oroszország ukrajnai támadása vagy a COVID-19 járvány hatásai ellenére is. Bár az iparág kilátásai ígéretesek, számos régi és új kihívás rajzolódik ki. Dr. Rainer Jakobs (DMJ Beratung) áttekintést ad az iparágról a következő Chillventa 2024 októberéig.

A hűtés-, klíma- és hőszivattyús iparág fellendülésben: Ambiciózus tervek a hőszivattyúk bővítésére

A kormány 2030-ig hatmillió hőszivattyú telepítését kitűző célja világossá teszi, hogy a hőszivattyúk témája politikailag is fontos szerepet kap az energiaátállásban. „A hőszivattyús iparág központi szerepet fog játszani abban, hogy végre kezeljük az épületek szektorának nagy feladatait. Már eddig is jelentős beruházásokat hajtott végre a gyártókapacitások bővítésébe” – mondja Dr. Martin Sabel, a Bundesverband Wärmepumpe (BWP) ügyvezető igazgatója. Az elmúlt években az iparág jelentős növekedést ért el a hőszivattyúk telepítésében. A BWP szerint 2022-ben 236 000 hőszivattyút szereltek be Németországban – ez 53 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legtöbbet felújítási munkák során alkalmazták, „ahol általában radiátorokkal és magasabb előremeneti hőmérsékletekkel dolgoznak” (forrás).

Jelenleg a gyártókapacitásokat növelik az iparágban. Ennek alapja a koalíciós szerződésben bejelentett 65%-os szabályozás az újrahasznosított energia felhasználásáról a fűtéscserében. „A január és február 2023-i értékesítési adatok (egyenként 29 000 hőszivattyú) közelebb visznek minket a 350 000-es célhoz ebben az évben” – összegzi Dr. Martin Sabel (forrás). Különösen egylakásos és kétszintes házak, valamint városrészek esetében várhatóak pozitív fejlemények a hőszivattyús szektorban – ugyanígy az ipari és kereskedelmi alkalmazásokban is, például olaj- és gázfűtésről való áttérésnél ipari hőszivattyúkra vagy adatközpontok hűtésének hasznosításánál. A kormány 2024-ig 500 000 hőszivattyú beépítését tervezi. Az elektromos áram magas ára és az elektromos és gázárak aránya azonban továbbra is kihívást jelent (további információk). Németországban jelenleg az elektromos energia ára körülbelül 3,3-szorosa a földgáz árának – Svédországban és Hollandiában ez az arány kb. 1,2-1,5 (lásd PDF letöltési terület).

Hibrid rendszerek lehetőségei

A klímaváltozás miatt a meleg napok (>30 °C) száma évente növekszik, így a klímaberendezések iránti igény mind a munkahelyeken, mind a magánszférában tovább nő. Különböző rendszerek kombinációja lehet célszerű: például klímaberendezések hőszivattyúval (levegő-levegő) vagy napelemekkel kombinálva. Utóbbi gazdaságilag és ökológiailag is hatékony – hiszen magas hőmérsékleteknél a napsugárzásból sok energia nyerhető, amely közvetlenül a klimatizálásban hasznosítható. A hűtésipar folyamatos növekvő igényeket szolgál ki, különösen a hibrid rendszerek, amelyek egyidejűleg hűtést és fűtést is képesek biztosítani, egyre fontosabbá válnak. A hűtés és fűtés együttes kiszolgálása a legnagyobb kihívás, és ez teszi a hővisszanyerést az egyik legjelentősebb feladattá a hűtéstechnikában.

Kihívások a hűtés-, klíma- és hőszivattyús iparágban

A Just-in-Time szállítás eddigi elve határait feszegeti a nemzetközi kihívások, például kereskedelmi, rendszer- és versenyviták, illetve késedelmes szállítási láncok miatt. Ezért ismét szükségessé válik a gyártói készletezés, és a beszállítók diverzifikálása kerül ismét a fókuszba. A körforgásos gazdaság elve és az országon belüli automatizált gyártás megoldásokat jelenthet – amit a „szállítmányozási lánc törvény” is támogatna.

Vita az új F-gáz rendelet kapcsán

A hűtőközegek a F-gáz rendelet módosítása és a PFAS-ról szóló vita miatt továbbra is kihívást jelentenek, amelyek minden iparágat érintenek. A 2023. március 30-i EU-parlamenti szavazásról szóló különböző vélemények mutatják, milyen eltérően értékelik a rendeletet:

– APPLiA: Nagy visszaesés a hőszivattyúk európai elterjedésében
– EFCTC: Tagok csalódottak
– CoolingPost: „Katasztrofális” Spanyolország számára
– EPEE: Az EU saját lábába lő
– CoolingPost: „Elhibázott lehetőség”
– EHPA: A tilalom veszélyezteti az REPower célokat
– JARN: Gyorsítja a HFC-k fokozatos kivonását
– CoolingPost: A szavazat „irreális” célokat tűz ki
– EIA: Üdvözli az ambiciózus F-gáz szavazást
– EHPA: … el kell kerülni a tiszta fűtés megfojtását

Szakemberhiány érzékelhető a hűtés-, klíma- és hőszivattyús iparágban is

A szakemberek hiánya minden társadalmi szektorban nagy kihívást jelent. A hűtés- és klímattechnikai iparágban további nehézséget okoz, hogy eddig kevés figyelmet kapott a nyilvánosságban. Bár az iparág kicsi, de nagyon vonzó – azonban viszonylag kevéssé ismert. Mostanra nyilvánvalóvá válik, hogy eddig kevés befektetés történt az iparág imázsának és ismertségének növelésére. Egy kevéssé ismert terület a hűtéstechnikában a mélyhőmérsékleti technika. A „Németország tempójában” épített LNG-terminálok (LNG = folyékony földgáz, -162 °C) első alkalommal helyezték a nyilvánosság figyelmébe a mélyhőmérsékleti technikát. Az elképzelés, hogy ezek a terminálok később folyékony hidrogénhez (-253 °C) is felhasználhatók lesznek, a mélyhőmérsékleti technika területén helyénvalóan tisztázandó.

Támogatások és továbbképzések az iparág számára

2023. április 1-jén a Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium elindította a Hőszivattyú Fejlesztési Programot. Ennek keretében támogatják a képzéseket, amelyek a hőszivattyúk építését és beépítését segítik az épületállományban, valamint helyszíni tanácsadást („training-on-the-job”). „Több mint 30 hónap alatt évente legalább 17 500 kézművest és kb. 3 000 tervezőt és energia-tanácsadót képeznek ki a meglévő hőszivattyúkról” – írja a forrás.

A gyúlékony hűtőközegek iránti trend miatt szükség van képzésekre, valamint ezekhez kapcsolódó továbbképzésekre és tréningekre: egy hűtés-szakember ma már energiatanácsadónak is kell lennie, és támogatnia kell a felhasználókat abban, hogy minden előírást betartsanak – mivel ezeket általában nem ismerik a felhasználók.

Áttekintés

– A fűtés olajjal és gázzal véget ér, a hőszivattyúk elfogadott megoldásként jelennek meg, és célkitűzésekkel, valamint követelésekkel „előre lendülnek”.
– A hibrid rendszerek egyre fontosabbak a „teljes energiahatékonyság” szempontjából.
– A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú lesz a jelenlegi gazdasági kihívások kezelésében.
– A szakemberhiány befolyásolja az iparág kapacitásait minden területen.
– A jövőben a hűtőközegek felhasználásának kérdése tisztázandó.

Ajánlások

– Óriási és folyamatosan növekvő potenciál van a hűtés-visszanyerés területén.
– A hűtéstechnika, a hőszivattyúk, tárolók és „energia-hálózatok” technológiái rendelkezésre állnak, és folyamatosan fejlesztik őket.
– Új üzleti modellek alakulnak ki a hűtés-visszanyerés körül, például hőkereskedelem, hő- és hűtőhálózatok, energiacsoportok. A kihasználatlan hővisszanyerést a jövőben el kell kerülni.
– A tervezőknek és a berendezésgyártóknak mindig minden lehetőséget mérlegelniük kell, és szoros tanácsokat kell adniuk a tulajdonosnak – ebben a kreativitás kulcsfontosságú.